„A szorongás a vírusnál is gyorsabban terjed” – Interjú Bokor László csoportanalitikussal

„A szorongás a vírusnál is gyorsabban terjed” – Interjú Bokor László csoportanalitikussal

Az elmúlt hetekben kialakult új helyzetben teljesen természetes, hogy mindannyian elbizonytalanodunk és keressük a megoldásokat, ám cseppet sincs könnyű dolgunk, hiszen jól bevált modellek nélkül nem tudunk biztos pontokba kapaszkodni. Arról, hogy miként hat a lélekre és a jövőnkre a mostani koronavírus-járványhelyzet, Bokor László pszichoanalitikus-csoportanalitikussal Dr. Spányik András, a Doktor24 orvosigazgatója beszélgetett.

Koronavírus – járvány: „sötétben tapogatódzunk”

Bokor László nem kertelt, a beszélgetés elején azzal a felütéssel kezdett, hogy a járványnak nagyon erőteljes a lélektani hatása, amit mindannyian nap mint nap érezhetünk a saját bőrünkön is. “Sok mindenről nem tudjuk még, hogy miként hat az életünkre, ez pedig óhatatlanul feszültté, szorongóvá tesz mindannyiunkat” – kezdi a szakértő, majd egy szemléletes példával folytatja: “Hiába nem leselkedik ránk több veszély sötétben, mint világosban, mégis sokan félünk éjszaka. Ha viszont feloltjuk a lámpát, jelentősen csökken bennünk a szorongás és megnyugszunk – a jelenlegi helyzetben azonban egyikünk sem tudja, hol kellene keresni a villanykapcsolót.” Egyelőre tehát mindannyian sötétben tapogatódzunk, és csak próbálgatni tudjuk, hogy mi jelenthet megoldást. Teljesen természetes, hogy ez a helyzet feldúlja a belső világunkat és működésbe hozza a fantáziánkat, szorongást okozva egyéni, családi és csoport-szinten egyaránt. Bokor László szerint érdemes megfigyelni azt is, mennyire eltér egymástól egyes országok reakciója ugyanarra a helyzetre: egészen más történik Svédországban, Németországban vagy Olaszországban.

Spányik András: Ennek a mindannyiunkat érintő félelemnek valós oka van, teljesen természetes tehát, ha magunkon is érezzük a hatását. Sokakban felmerül azonban a kérdés, hogy mi bizonyulhat jobb stratégiának: visszaszorítani magunkban a veszélyérzetet, vagy hagyni, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem?

Bokor László: Azt, hogy melyiket tekinthetjük „jó szintnek” a szorongás szempontjából, nehéz most megmondani, egy év múlva már könnyebb lesz meghatároznunk, hogy mi lett volna jó a jelenlegi helyzetben. Azon viszont mindenképpen érdemes elgondolkodnunk, hogy mennyire félünk és szorongunk, az elhatalmasodott szorongás ugyanis teljes mértékben felemésztheti a lélektani tartalékainkat, ami akár az aktuális járványügyi helyzetnél is nagyobb károkat okozhat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a különböző óvintézkedéseknek is akkor van leginkább hasznuk, ha a realitáshoz kapcsolódnak, és nem túlzott szorongás által vezéreltek.

 „A szorongás a vírusnál is gyorsabban terjed”

Nehéz mérlegelni azt is, hogy a kapcsolatainkból és a nyitott gondolkodásunkból mennyit kell most feladnunk: egy részről természetes, hogy a napunk bizonyos részét a vírussal kapcsolatos gondolkodással töltjük. Azonban, ha a nap 24 órájában a koronavírus jár a fejünkben, az nagyon megnehezíti a dolgunkat, hiszen útját állja annak az alkalmazkodásnak, ami átsegíthetne a jelenlegi helyzeten.

Az egyensúlyt azért sem könnyű megtalálni, mert tömegben a vírusnál is gyorsabban terjed a szorongás, úgy is mondhatjuk, hogy a félelem megelőzi a fertőzést.

S. A.: Mi az oka annak, hogy a szorongás gyorsabban terjed a vírusnál?

B. L.: A tapasztalat azt mutatja, hogy minél nagyobb létszámú egy csoport, melynek tagjai kapcsolatban állnak egymással, annál gyorsabban terjednek az emóciók és az affektusok. Gondoljunk például egy stadionra, ahol több ezer ember képes egyszerre mozdulni és kiáltani, attól függően, hogy mi történik a pályán. Sosem beszélik meg előre, hogy mikor mit tesznek majd, hanem önkéntelenül szakad ki belőlük a gólöröm vagy épp a szomorúság, ha a csapatuk vesztésre áll.

„Megacsoportot alkotunk” – mit alkotunk?

A definíció szerint az ember egy olyan faj, amelyik megacsoportot alkot, többek között a fizikai határokon átívelő utazásoknak és a telekommunikációnak köszönhetően. A Kínából érkező hírek például már akkor aggodalmat keltettek, amikor más országokban még egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak.

A másik érdekes dolog a telekommunikáció liberalizációja, vagyis hogy a közösségi médián keresztül egyénileg bárki hírt adhat vagy hírt fogadhat, ami néhány évtizeddel ezelőtt teljesen elképzelhetetlennek tűnt. A közösségi oldalakon azonban mindenki arra vágyik, hogy minél több reakciót kapjon, ami óhatatlanul a szélsőségek irányába sodorja a megnyilvánulókat. Ahhoz, hogy ne vesszen bele az információk terébe a mondandójuk, ma jóval hangzatosabban kell fogalmazniuk a COVID19 vírussal kapcsolatban, mint húsz nappal ezelőtt.

S. A.: Mit tud kezdeni a lélek a statisztikai adatokkal – főleg akkor, ha azokkal szorongást akarnak kelteni az emberekben?

B. L.: Ha egy társadalom valamilyen megterhelés miatt kritikus helyzetbe kerül, mindenki szeretné magától távol tudni a fenyegető rosszat. Egy ilyen járványhelyzetben életkortól függetlenül aggódunk, hogy mi lesz, ha elkapjuk a betegséget – még akkor is, ha a köztudatban elterjedt, hogy leginkább az időseket veszélyezteti -, ezért megkönnyebbülést okoznak azok a hírek, amik arról szólnak, hogy mások lettek betegek, és nem mi vagyunk érintettek. A fiatalok például fenyegetőnek érzik azokat a híreket, amelyek a velük egyidős koronavírusosokról szólnak, mégis fellélegeznek a végén, hogy nem velük történt meg mindez. A fenyegető hírekre tehát mindannyian vevők vagyunk, mert miközben megijesztenek, egyfajta megnyugvást is adnak.

Koronavírus VS klímaváltozás – szorongás

Sokan felvetették már korábban, hogy a víruskrízisbe tulajdonképpen a klímaválságból csöppentünk bele, a kettő egymást váltotta, most mégsem „érünk rá” a klímaváltozás miatt aggódni, az újonnan jött szorongás ugyanis kioltotta a korábbit. Ehhez hozzájön, hogy míg eddig örömünket leltük az utazásokban és a baráti összejövetelekben, mostanra mindkettő veszélyes vírusforrássá vált, ami miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az elszigetelődés a fent említett megacsoporttól.

  1. A.: Hosszú távon hogyan változhat meg az életünk a most kialakult járványhelyzet következtében?B. L.: Jóslásra semmiképp sem vállalkoznék, ettől függetlenül érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen következményekkel jár mindaz, ami most történik. A munkám során a gyakorlatban is tapasztalom, hogy korábban a home office-t igen nagyra értékeltük, a köztudatban is az terjedt el, hogy milyen jó dolga van annak, aki így dolgozik, hiszen otthon maradhat, mégis kap fizetést. Ebben az új helyzetben több hete jelentős mértékben elterjedt ez a munkavégzési forma, amiben egyre többen szembesülnek azzal, hogy a bejárás, a bajlódás a kollégákkal vagy a főnökkel – vagyis mindaz, amire a legtöbben nyűgként tekintettek -, milyen sokat jelent a hatékony munkavégzés szempontjából.Ezen kívül egyre többen szembesülnek a munkatársaik és a munkahelyük hiányával, ami egy másfajta kapcsolati létet jelent. Ebből következtethetünk arra, hogy a munkahely, mint olyan közeg, ahol a hatékonyságunkat megélhetjük, a jövőben nagy valószínűséggel felértékelőik majd. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy a járvány elmúltával jóval többen fognak home office-ban dolgozni, mint azt megelőzően. Így kevesebb benzint füstölünk a levegőbe, és kevesebb pénzt is költünk. A telekommunikáció nyújtotta lehetőségek  szélesebb körben elterjednek, és nagyobb mértékben élünk azokkal, mint korábban. Ugyanakkor ennek köszönhetően a személyes találkozások is felértékelődnek, hiszen a járványhelyzetben a legtöbbünkben komoly hiányérzetet okoz, hogy a megszokottnál jóval kevesebbet érintkezhetünk a családtagjainkkal.S. A.: A személyes kontaktus hiányán túl milyen veszteségek érnek minketazzal, hogy a találkozások nagy részét az online térben bonyolítjuk?
  2. L.: Egy neurobiológiai vizsgálatból következik, hogy rendkívül érzékenyen követjük egymás tekintetét, ami egy olyan reflektálatlan kölcsönhatást vált ki, amelyik nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egymásra hangolódjunk. A kísérletek is azt mutatják, hogy ennek köszönhetően sokszor már azelőtt ráérzünk, hogy mi játszódik le a másikban, hogy szavakba öntené. Ezek a mikro-összehangolódások erősítik a felek közötti köteléket és elősegítik egymás megértését, miközben magasabb szintre emeli az együttérzést és szorosabbá válnak a szövetségek. A tekintet mellett a testtartásunk is sokatmondó, ebből is nagyon sok akaratlan jelzést olvashatunk ki vagy küldhetünk mi magunk mások felé. Amikor viszont egy monitoron keresztül látjuk egymást, ezeknek a fontos információknak a nagy része elvész.

Digitális oktatás – a „rejtett információk” vesznek el

Mindez a pedagógusoknak is feladja a leckét a digitális oktatás során: az osztályterembe lépve könnyen fel tudják mérni, hogy a diákok milyen hangulatban vannak és mennyire figyelnek a mondandójukra, ha viszont a monitoron tekintenek az osztályára, ezeknek a jelzéseknek az érzékelése nagymértékben háttérbe szorul. Az idő múlásával persze ezen a téren is fejlődhetünk, de a fizikai jelenlétet véleményem szerint akkor sem válthatja ki az online kommunikáció. Monitoron keresztül érintkezve nem foghatunk kezet a másikkal és nem érezhetjük az illatát sem, pedig ezekből is számos rejtett információhoz juthatunk.

Ugyanakkor újfajta üzeneteket küldhetünk a beszélgetőpartnerünknek azzal, hogy az otthonunk melyik szegletéből jelentkezünk be, hogy ülünk le, mennyire rendezett a mögöttünk látható környezet stb. Bizonyos szempontból tehát a korábbihoz képest többletinformációkhoz juthatunk a távkommunikáció során, ugyanakkor sok veszteséget is elszenvedünk. Ezeknek a jelzéseknek az összegzéséhez hosszabb időre van szükség, ebből a szempontból tehát nem túlzás azt állítanunk, hogy jelen pillanatban az egész világ tanulási fázisban jár.

 

Doktor 24 Egészségcentrum

Kapcsolódó videónk

Kapcsolódó bejegyzések

Kérdése van?

Tisztelt Érdeklődő!

Munkatársainkat hétköznapokon 8.00 és 16.30 között tudja kérdezni élőben.

Írjon nekünk!

Beszélgetés idítása

Tisztelt Látogatónk!

Weboldalunkon sütiket használunk.
Néhány süti a weboldal helyes működéséhez szükséges, míg másokkal a kényelmesebb böngészési élményt szeretnénk biztosítani.
A sütikről és az adatvédelmi szabályainkról bővebben tájékozódhat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Kérjük állítsa be milyen sütiket engedélyez az oldal számára!
(Beállításait a későbbiekben módosíthatja a bal alsó sarokban található süti jelre kattintva.)

Szükséges sütik Ajánlott sütik Elfogadom

Tisztelt Látogatónk!

Személyes adatot készül megadni!
Kérjük mielőtt folytatná, olvassa el az adatvédelmi szabályainkat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Megértettem