Élet a karantén után – hova vezet a korlátozott szabadság?

Élet a karantén után – hova vezet a korlátozott szabadság?

A karantén idején szigorú szabályok keretei között éltünk. Pontosan tudtuk, mikor, mit tehetünk és mi az, amire nincs lehetőség. A korlátozások fokozatos feloldásával az élet újra indul, azonban napjaink mégsem olyanok, mint a vírus-időszak előtt. A bezártság és a lehetőségek beszűkülése okozta stresszt felváltja a bizonytalan és korlátozott szabadság miatt érzett frusztráció. Vajon lesznek-e hosszútávú következményei a bennünket érő konstans stresszhatásnak? Hogyan küzdjünk meg a visszatérés kihívásaival úgy, hogy közben naponta változik körülöttünk minden?

A koronavírus lélekre gyakorolt hatásairól, a lehetséges pszichés következményekről és a megküzdési technikákról Juhász Dánielt, a Doktor24 Egészségközpont klinikai szakpszichológusát, családterapeuta jelöltjét kérdeztük. A szakember a helyzet elemzése során felhasználta az online pszichológiai konzultációs alkalmakon szerzett tapasztalatait, melyek bevallása szerint tovább mélyítették eddigi szakmai tudását. A krízishelyzetekkel küzdő pácienseknek problémafókuszú tanácsadással nyújt segítséget pszichológus és pszichiáter kollégáival együtt a távkonzultációs csatornán.

Sokan most ellentmondásos érzésekkel térünk vissza a hétköznapokba. Talán felszabadító a tudat, hogy nem kell otthonunkban, szeretteinkkel folyamatos összezártságban tölteni a mindennapjainkat, de közben veszteséget is megélhetünk emiatt. A hétköznapok nem ugyanolyanok, mint a járvány beköszönte előtt, hiszen az óvintézkedések betartására továbbra is ügyelnünk kell. Sajnos úgy kell visszatérnünk a mindennapokba, hogy tudjuk: a vírus jelen van és a járvány második hullámára is számítanunk kell.

 

A jelen bizonytalan, a jövő kiszámíthatatlan

Rengeteg kérdés vetődik fel bennünk a biztonságos visszatéréssel kapcsolatban. Meddig tart a home office és hogyan térünk vissza az irodai munkarendre? Mikortól tanácsos a kisgyermeket óvodába vinni? Találkozhatunk-e már idősebb szeretteinkkel? A mindennapok gyakorlati életvezetési kérdései mellett a koronavírus okozta lelki traumák feldolgozásával is számolni kell. Az elmúlt hetekben a szokásos stresszlevezetési technikák nagy része nem állt a rendelkezésünkre, vagy nem bizonyultak hatékonynak. A korlátozások oldásával bizonyos stresszorok megszűntek, a szabadidős tevékenységek pedig egyre nagyobb hányadban váltak újra elérhetővé. Ugyanakkor a továbbra is fennálló létbizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlansága, a tervezhetetlenség, a folyamatosan változó körülmények és elvárások újabb konfliktushelyzetek elé állítanak bennünket.

„Várható volt, hogy egy ilyen – mindannyiunk számára ismeretlen helyzetet jelentő – globális krízis után a visszatérés sem lesz zökkenőmentes. Rengeteg a tisztázatlan kérdés, melyre most nem kapunk olyan pontokba szedett állásfoglalást, mint a karantén alatti életre vonatkozóan. Nincs recept rá, hogyan kezeljük az újraindulást mikro- és makrokörnyezeti szinten. A jelenlegi szituáció a járvány alatti korlátozások és a korábban megszokott szabadság hibridje. A karantén alatt megismert stresszfaktorokat most újabbak váltják fel, melyeket a folyamatosan változó körülmények és a létbizonytalanság szül” – sorolja a bennünk élő frusztrációk okait Juhász Dániel pszichológus.

 

Visszatérés egy régi-új világba

„Ugyan sok helyen „újraindulásról” vagy „visszaállásról” beszélnek, a mostani szituációt talán jobban leírja a helyreállás szó. Az történik ugyanis, hogy lehetőségünk van – illetve sok helyen el is várják tőlünk -, hogy újra kimozduljunk otthonról és helyet változtassunk, vagyis visszatérjünk különféle helyekre. Emellett a korábban megszokott életritmusunk bizonyos elemei is helyreállnak (például munkába járás, tömegközlekedés, sportolási és szórakozási lehetőségek) és újra beépülnek az életünkbe. A vírustól, a megbetegedéstől vagy akár a vírus továbbadásától – tehát a kontaktszeméllyé válástól – való félelem viszont továbbra is megmarad. Ezzel meg kell tanulnunk együtt élni és ennek megfelelő rutint kell kialakítani. Az új rend kialakítása közben érdemes odafigyelni arra is, hogy amennyiben lehetséges, minimalizáljuk a szorongáskeltő helyzeteket az életünkben, így lelkünket és testünket egyszerre óvjuk a stresszes helyzetektől. Ha tehetjük, tömegközlekedés helyett válasszuk a biciklit vagy az autót. A kerékpározás ráadásul bizonyítottan egészséges testileg és lelkileg is, és az idő is alkalmas rá a nyári időszakban.

A szorongás tekintetében nagyon fontos tudni, hogy az aggodalmak továbbra is megalapozottak. Sokan úgy viselkednek, mintha vége lenne a veszélynek és ezt a véleményüket akár hangoztatják is. Ne hagyjuk, hogy mások könnyelműsége átragadjon ránk, és próbáljunk meg továbbra is hiteles forrásból tájékozódni az aktuális járványügyi helyzetről! Döntéseinket az érvényben lévő hivatalos ajánlások alapján hozzuk meg. Nincs általános recept, az óvatosság pedig sosem árt – bármit is mondanak rokonaink, barátaink, munkatársaink. Lényeges, hogy csak akkor vállaljunk kockázatot, ha muszáj és azt is maximális óvintézkedések mellett tegyük. Emellett viszont nagyon jó hír, hogy kötöttségeink lazultak, és újra részt vehetünk feltöltő tevékenységekben a lakáson kívül is.

A stresszel kapcsolatban minden esetben rizikó faktorokról és védőfaktorokról beszélünk a pszichológiában. A kockázatos, félelmet keltő helyzetek növelik a stresszt, a különféle kikapcsolódási formák pedig csökkentik. A mostani helyzetben több lehetőségünk van kimozdulni, ami elősegíti a kettő közötti egyensúlyt kialakítását. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a korábbinál gyakrabban élhetünk át szorongást a vírushelyzet következtében, valamint továbbra is korlátozva érezzük magunkat miatta.” – említi a szakember.

 

Az újraindulás csapdái

A karantén után kimerülten térünk vissza a mindennapokba. A feldolgozatlan stressz még jelen lehet bennünk, miközben újabb kihívással nézünk szembe: a visszatéréssel. A jelenlegi ellentmondásos, bizonytalan helyzet sok konfliktust szül.

Előfordulhat, hogy azt tapasztaljuk, kevésbé vagyunk toleránsak és jóval türelmetlenebbek vagyunk magunkkal és másokkal szemben. Fel kell készülnünk arra, hogy a zárt terekben megnőhet az agresszió. A tömegközlekedési eszközön, boltban, munkahelyi környezetben elég egy – régebben természetes, most azonban óvatlannak számító – mozdulat ahhoz, hogy konfliktus alakuljon ki a közösségben. A bennünk dolgozó feszültség miatt a kommunikációnk hatékonysága csökkenhet, így nehezebben kezeljük a vitás helyzeteket. A krónikus szorongás, folyamatos stresszhatás miatt könnyebben elfáradhatunk, csökkenhet a hatékonyságunk és a motivációnk.

„Krízishelyzetben irreális elvárás lenne, hogy ugyanúgy helyt álljunk minden területen. A másokkal és saját magunkkal szemben támasztott elvárások most nem lehetnek azonos szinten a korábban megszokottal. Jó, ha van lehetőségünk ezt is a megváltozott körülményekhez igazítani. Most hajlamosabbak vagyunk az impulzívabb viselkedésre, ezért konfliktushelyzetben, mielőtt reagálnánk, álljunk meg egy pillanatra és azonosítsuk érzéseinket. Csökkenti a belső feszültséget, ha emlékeztetjük magunkat rá, hogy a jelenlegi helyzet átmeneti. Könnyen előfordulhat, hogy a korábban megszokott teljesítményszintünk csökken és ez frusztrációt okoz bennünk. Amennyiben nehézségbe ütközünk egy helyzet megoldása vagy egy feladat elvégzése során, érdemes ezt kommunikálni. Gondoljunk csak arra, hogy mások is ugyanezekkel a problémákkal küzdenek, feltehetően a szokásosnál megértőbbek és türelmesebbek, toleránsabbak lesznek velünk szemben” – tanácsolja a pszichológus.

 

Kulcskérdés a lelki immunrendszer erősítése

A krónikus stressz nyomot hagy a lelkünkben. A feldolgozatlan külső és belső konfliktusok kapcsolati problémákhoz, megváltozott gondolkodásmódhoz, kiégés jellegű tünetekhez, akár testi-lelki megbetegedésekhez is vezethetnek.

Amennyiben úgy érezzük, hogy túl sok terhet cipelünk egyszerre, már nem bírjuk tovább, elvesztettük a motivációnkat, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A lelkünk immunrendszerének, ellenállóképességének erősítése ugyanolyan fontos, mint testünk karbantartása. A Doktor24 pszichológusokból és pszichiáterekből álló szakértő team-je ezért egy olyan gyors és hatékony segítségnyújtási metódust dolgozott ki, mely akár otthonunk kényelméből, online is azonnal mankót nyújthat a krízishelyzetben.

Az online pszichológiai konzultáció kifejezetten problémafókuszú kríziskezelő tanácsadást jelent. A 3-5 alkalmas konzultáción a szakember külső, független szemlélőként tekint a problémáinkra, és személyre szabott megküzdési technikákat javasol. A konzultáción a páciens elsajátítja a számára leginkább megfelelő stresszkezelő módszert. Ennek alkalmazásával képessé válik stresszhelyzetben megnyugtatni magát, ezáltal rendezett, előremutató mederbe tereli gondolatait, érezelmeit, viselkedését. A tanult megküzdési technika hosszútávon biztosít stabil segítséget a páciens számára, hiszen a módszer bármilyen hasonló élethelyzetben alkalmazható.

Kapcsolódó bejegyzések

Kérdése van?

Tisztelt Érdeklődő!

Munkatársainkat hétköznapokon 8.00 és 16.30 között tudja kérdezni élőben.

Írjon nekünk!

Beszélgetés idítása

Tisztelt Látogatónk!

Weboldalunkon sütiket használunk.
Néhány süti a weboldal helyes működéséhez szükséges, míg másokkal a kényelmesebb böngészési élményt szeretnénk biztosítani.
A sütikről és az adatvédelmi szabályainkról bővebben tájékozódhat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Kérjük állítsa be milyen sütiket engedélyez az oldal számára!
(Beállításait a későbbiekben módosíthatja a bal alsó sarokban található süti jelre kattintva.)

Szükséges sütik Ajánlott sütik Elfogadom

Tisztelt Látogatónk!

Személyes adatot készül megadni!
Kérjük mielőtt folytatná, olvassa el az adatvédelmi szabályainkat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Megértettem