Karanténhatás: alapjaiban megváltozhat a családi élet

Karanténhatás: alapjaiban megváltozhat a családi élet

Március közepén a járványveszély miatt egy hétfői naptól bezártak az iskolák, óvodák, bölcsődék. A munkahelyek többsége otthoni munkavégzést rendelt el. A családtagok együtt maradtak otthonukban. Az élet lelassult, nyugalmassá vált, mindenre jutott idő, jobban tudtak egymásra figyelni a családtagok. Április végétől – a járványveszély csökkenésével- az élet lassan újra indul. Országosan május 25-től, a fővárosban június 2-tól az óvodák és a bölcsődék visszatérnek a normál működési rendhez. Az iskolák június 2-tól kiscsoportos konzultációk céljából megnyílnak. Az „újraindulás” küszöbén el kell gondolkodnunk azon, vajon milyen kihívásokkal szembesülhetnek a családok. A szülők visszatérnek a munka világába, a gyermekek pedig ismét bölcsődébe, óvodába, esetleg iskolába mennek. A járványügyi helyzet családokra gyakorolt hatásának elemzésére Kovacsics Leila, a Doktor24 Egészségközpont klinikai szakpszichológusának, pszichoterapeutájának segítségét kértük.

A korlátozások csökkentésével egyre közelebb kerülünk az úgynevezett „újrainduláshoz”. Ez azonban kettős érzéseket vált ki a szülőkből. „Sokan – miközben várják, hogy minden visszatérjen a megszokott rendbe -, szoronganak amiatt, hogy a gyermeket visszaengedjék a közösségbe, félnek például attól, hogy nagyobb lesz a kockázat a fertőzésre. Másoknak a jelenlegi helyzet ideális: tart még a home office, együtt van a család, nincs rohanás. Számukra inkább az okoz stresszt, hogy milyen lesz újra belerázódni a hétköznapokba” – mutat a helyzet komplexitására, többszörös arculatára Kovacsics Leila.

 

Újra az oviban – mire számíthatunk?

A gyermekek is különböző módon reagálhatnak a visszatérésre. A szakpszichológus szerint biztos szükséges lesz egy beszoktatási időre. Egyénenként eltérő időre lehet szükség a visszaszokáshoz. Jó bejósló jel lehet az, hogy mennyire szerette a kisgyerek a közösségi életet: akinek hiányzik a közösség, annak könnyebb lesz a visszaszokás. Azon gyermekek esetében, akik kifejezetten élvezték az otthon töltött időszakot és esetleg érzékenyebben reagálnak a változásokra, javasolt a minél fokozatosabb visszaszoktatás. „Amennyiben a szülő számára megoldható, érdemes több lépésben visszaszoktatni a gyermeket az intézménybe, például az első héten még ne aludjon ott a bölcsiben, oviban. Ez az időszak hasonló a nyári szünet utáni periódusra, így nagyjából ahhoz hasonló lépésekre lehet szükség” – mondja megnyugtatásképp a szakpszichológus.

A visszatéréssel megnövekszik a gyermekeket érő impulzusok száma. A karantén alatti ingerszegénységet felváltja egy vibrálóbb környezet, melyhez újra hozzá kell szoknia a gyermeknek és a szülőknek egyaránt. „A szülők jól ismerik gyermekeiket, tudják, hogy több inger hatására általában miként reagál gyermekük „felpörög, vagy inkább kifárad”, így nem lesz számukra idegen ez a helyzet sem. A sok információ feldolgozását azzal tudják segíteni a szülők, ha megbeszélik az élményeket, lehetőséget teremtenek a bölcsi és óvoda utáni tartalmas együttlétre is. A gyermeknek segít, ha beszélgethetnek testvérükkel, szüleikkel, és elmesélhetik, mi történt velük, milyen érzés számukra visszamenni a közösségbe. Továbbra is fontos a rend és a struktúra, az, hogy a kisgyermek számára a bölcsis/ovis létforma adja az otthoni időbeosztás keretét is. A karanténban megszokott napirendet vissza kell majd állítani a karantén előtti állapotokra. Fontos az alvásritmus kérdése: a karanténban előfordulhatott a későbbi fekvés, illetve felkelés. Ezt is fontos visszaállítani alkalmazkodva az intézmények kereteihez, ügyelvén arra is, hogy a gyermek kipihent legyen. Ebben fontos a fokozatosság, hiszen még a felnőtt szervezetnek is megterhelő, ha egyik napról a másikra akarjuk átállítani magunkat egy másfajta alvásritmusra” – tanácsolja Kovacsics Leila.

 

Testvérkonfliktus forrása lehet a visszatérés

A legjobb testvérek között is előfordulhat, hogy féltékenység alakul ki az idősebb testvérben, ha azt látja, a kisebbik gyermek továbbra is otthon maradhat. Ennek elkerülésére jó megoldás lehet a fokozatos visszaszoktatás, amennyiben a szülőnek lehetősége van rá a munkahelye mellett. Természetesen fontos, hogy olyan megoldást találjon a szülő, mely számára sem jár túl nagy áldozattal és amellyel ő is komfortosan érzi magát.

A szakpszichológus azt tanácsolja, kommunikáljunk nyíltan az idősebb gyermekünkkel, és magyarázzuk el neki, hogy korábban vele is otthon voltak a szülei, mikor olyan pici volt, hogy még bölcsibe sem mehetett. Sok esetben segít, ha az idősebbik gyermeket „naggyá varázsoljuk”, azaz elmagyarázzuk neki, mi a jó abban, hogy ő a nagyobbik. Hangsúlyozzuk, mennyire nagylányos / nagyfiús dolog, hogy ő már mehet bölcsibe, oviba. Nehéz helyzet ez mind a szülőknek, mind a gyermekeknek, azonban családon belül nyílt kommunikációval, illetve az intézmény segítségével megtalálható a megoldás.

 

Mit hozott ki a családokból a karantén?

A szakpszichológus szerint a családi összezártság olyan hatással is járhat, mely ellentéte az ideális elképzeléseknek. A harmonikus együttéléssel szemben az összezártság, illetve a család más társas kapcsolatoktól való izolációja felerősíthette azokat a problémákat, melyek korábban is jelen voltak a szülők között, vagy a gyermek-szülő kapcsolatokban, csak eddig nem bukkantak felszínre. Az eddig meglévő jó vagy rossz kapcsolati dinamikai történések most felerősödtek – még jobb vagy még rosszabb irányba mozdulhattak el. Ez a rosszabb kapcsolati dinamika sok mindent jelenthet – az enyhébb zökkenőktől kezdve a súlyosabb, akár családon belüli erőszak különféle fajtáihoz sorolható kérdéseket is. A visszatéréskor a pedagógusoknak, óvónőknek ezért még nagyobb figyelmet kell szentelniük a gyermekekre, különösképpen pedig azokra, akik családjában már korábban is észleltek problémát, markáns családi konfliktust. Ilyen helyzetekben első lépésben a szülők bevonásával közösen javasolt megoldást keresni. A konfliktusok feloldásában sokszor szakember bevonása szükséges, aki iránymutatást ad, és helyes mederbe terelheti a konfliktuskezelés módját.

Természetesen vannak olyan családok, ahol áldásos hatásai voltak a karantén időszaknak és a kapcsolatok szorosabbá váltak. Jó hatásnak mondható például az, hogy a családok újfajta megküzdési stratégiát fejlesztettek ki közösen a kényszerhelyzetnek köszönhetően. Megtanulhatták hatékonyabban kezelni a problémákat, elfogadni a frusztrációkat. Türelmesebbekké váltak saját magukkal és egymással szemben is. Megtanultak együtt lenni egy jóval ingerszegényebb környezetben.

 

Tartsuk meg a jó szokásokat

A járvány miatt a korábbinál több családban jelent meg a home office. A gyerekek megtapasztalhatták, milyen, amikor a szülő fizikailag jelen van, mégsem érhető el, hiszen dolgozik. Az ellentmondásos helyzetből fakadó konfliktusok egy része az újraindulással elkerülhetők lesznek, hiszen a szülők visszatérnek munkahelyükre, a gyermekek újra bölcsibe, óvodába járnak. Ugyanakkor közösen alkalmazkodnunk kell egy régi, mégis új élethelyzethez.

Számos családban jellemző volt a járvány előtt, hogy heti több alkalommal is valamilyen külön órán, foglalkozáson vett részt a gyermek. Hétvégére is rengeteg programot szerveztek a szülők, hogy elkerüljék az otthonülést. A karanténban töltött időszak valószínűleg sok családban rávilágít arra, hogy nem feltétlenül szükséges ennyi plusz programot szervezni, mert a család megtanulta tartalmasan, aktívan együtt tölteni az időt.

Tartsuk szem előtt, hogy esetleg a karanténban bevezetett közös programok, játékok hiányozni fognak az egyes családtagoknak, főképp a gyerekeknek. Érdemes ezért meghagyni a bevált, jó játékokat és együttlét formákat és a visszaállás után is elővenni ezeket, mintegy “nosztalgiázva” a karantén időszakra. Ha megoldható, próbálják meg a szülők “letisztítani” a szerepeiket: otthon, ha lehet, maradjanak szülők, fókuszáljanak a családra és az otthoni teendőkre. Amennyiben pedig részben vagy teljesen megmarad a home office munkarend, lehetőleg akkor végezzenek a szülők munkát, amikor a gyermek is intézményben van, hogy legyen idő a párkapcsolatra és a gyerekre is. Ezzel csökkenthetjük a gyermekekben esetlegesen kialakuló zavarodottságot, illetve feszültséget, melyet a régi rendre visszaállás okozhat” – tanácsolja a szülőknek Kovacsics Leila.

Az együtt töltött idő mellett azokat a szokásokat is vissza kell hozni, melyek az egyes családtagok közötti kapcsolat elmélyítését szolgálják. A szülők egymással töltött ideje drasztikusan lecsökkent a karantén ideje alatt, mely megterhelheti a kapcsolatukat. A szülők közötti viszony ápolására is figyelmet kell szentelni. Amennyiben tehetik, randizzanak egymással, menjenek el moziba, egyéb programra. A nagyobb gyermekeknek biztosítsák a lehetőséget, hogy a barátaikkal legyenek. Feltöltődést jelenthet az is, ha gyerekek csak az egyik szülővel közösen töltenek el időt. A karantén alatt megtapasztalt folyamatos együttlét után az egészséges működéshez arra is szükség van, hogy a család minden tagja kijelölje a saját határait. Mindenkinek fontos, hogy újra érezze a saját életterét, a saját egyéniségét, hiszen a családnak nemcsak egységként, hanem a tagjainak külön-külön is újra meg kell találniuk a helyüket a megváltozott világban.

Kapcsolódó bejegyzések

Kérdése van?

Tisztelt Érdeklődő!

Munkatársainkat hétköznapokon 8.00 és 16.30 között tudja kérdezni élőben.

Írjon nekünk!

Beszélgetés idítása

Tisztelt Látogatónk!

Weboldalunkon sütiket használunk.
Néhány süti a weboldal helyes működéséhez szükséges, míg másokkal a kényelmesebb böngészési élményt szeretnénk biztosítani.
A sütikről és az adatvédelmi szabályainkról bővebben tájékozódhat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Kérjük állítsa be milyen sütiket engedélyez az oldal számára!
(Beállításait a későbbiekben módosíthatja a bal alsó sarokban található süti jelre kattintva.)

Szükséges sütik Ajánlott sütik Elfogadom

Tisztelt Látogatónk!

Személyes adatot készül megadni!
Kérjük mielőtt folytatná, olvassa el az adatvédelmi szabályainkat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Megértettem