Koronavírus: a stressz és az immunrendszer

Koronavírus: a stressz és az immunrendszer

Az új típusú koronavírus világjárvánnyal kapcsolatban sok szó esik arról, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a megelőzzük a megfertőződést, vagy csökkentsük a tünetek súlyosságát? Az online portálok cikkeiben szó esik a D3-vitamin szerepéről, a krónikus betegségben szenvedők fokozott védelméről, a láz és fájdalomcsillapítók egy csoportjának (ibuprofen) mellőzéséről, vagy a szociális izolálódás fontosságáról. De arról keveset beszélünk, mit tesz velünk a tartós stressz, a bizonytalanság okozta szorongás, vagy a kényszerű magány? A sokféle megközelítésből dr. Spányik András, a Doktor24 orvosigazgatója a stressz és a biológiai működésünk közötti kapcsolatra helyzete a hangsúlyt.

 

Hogyan működik az elménk, amely irányítja a testünk?

„Mindig is nagyon foglalkoztatott a lélektan és a testi működés kapcsolata. A legizgalmasabbnak a pszichoneuroimmunológia területét tartom, amely a lélek, az idegrendszer és az immunrendszerünk közötti kapcsolatot kutatja – mondja Spányik doktor. Már a 30-as években, a magyar származású Selye János is számos felfedezést tett a stressz szervezetünkre gyakorolt hatásáról, de külön tudományterületként az ötvenes évektől tartjuk számon. Rendkívül szerteágazó és összetett kutatási terület, de néhány kézzel fogható eredményen és összefüggésen keresztül jól megérthető, miért is fontos odafigyelni a lelki egészségünkre és mit tehetünk a krízishelyzet okozta stressz enyhítéséhez.

A járványhelyzet mindenkire hatást gyakorol. Van, aki a megfertőződéstől retteg, van, akit a kényszerű magány szorongat, sokan a felborult napi ritmus miatt vannak rosszabb lelki állapotban. Közös mindenkiben, hogy bizonytalan a helyzetünk: nem tudjuk, megkapjuk-e a vírust, nem tudjuk, meddig tartanak a korlátozó intézkedések, nem tudjuk hogyan hat majd ránk vagy szeretteinkre, ha esetleg megfertőződünk? Mindemellett számos új helyzethez kell alkalmazkodnunk: egész napos felügyelet kell a gyerekeknek, gondoskodni kell a 65 év felettiekről, otthonról kell órát tartani, egyetemre járni, megbeszéléseken részt venni. A biztonságot nyújtó egészségügyi ellátás most korlátozottan érhető el, a baráti és rokoni kapcsolatok bizonytalan hosszúságú időre elmaradnak. És mit szólnak vajon mindezekhez az immunológiai védekezésben fontos szerepet játszó t-sejtjeink? Ez pont most egy nagyon fontos kérdés, amikor oly nagy szükségünk lenne rájuk az immunvédekezésben.

Bizony a t-sejtek nem fognak örülni és kevésbé szorgalmasan látják majd el feladatukat. De ne szaladjunk ennyire előre. Néhány példán keresztül igyekszem bemutatni, hogyan is hat az immunrendszerre az elhúzódó veszélyhelyzet és a következményes stressz, illetve milyen kapcsolat van az idegrendszer és az immunrendszer között” – magyarázza dr. Spányik András.

 

Gyógyszer – stressz – immunrendszer

Azt sokan tudják, hogy szteroid tartalmú gyógyszereket szoktak adni azoknak a pácienseknek, akiknek valamiért túlműködik az immunrendszere. Autoimmun (saját sejtjeinket támadó immunológiai betegség) betegségben szenvedő pácienseknek, allergiás panaszok esetén (amikor ártalmatlan molekulák immunológiai választ és ezáltal tüneteket generálnak) egyaránt szoktunk szteroidot felírni. Akkor is ilyen hormon tartalmú szintetikus készítményt adunk betegeinknek, amikor szervátültetést követően azt szeretnénk elérni, hogy a szervezet ne támadja meg az újonnan beültetett, idegen szervet. Ez a hormon (glükokortikoid) a mellékvese kéregben normál állapotban termelődik és szerteágazó hatást gyakorol szervezetünkre. Ezt a hormont -többek között- szoktuk stresszhormonnak hívni, mert megfigyelték számos kutatás során, hogy elhúzódó stressz állapotban tartósan megemelkedik a szintje és nagyon sokféle hatást fejt ki. Egyik ilyen hatása, amit az említett módon a gyógyászatban is kihasználunk, hogy csökkenti az immunrendszer működését. A hormonok felszabadulása bonyolult idegrendszeri és hormonális szabályozás révén jön létre és a legtöbb immunológiai feladatot ellátó sejten megtalálható a receptora. Tehát egy elhúzódó stresszhatás ezen a hormonon keresztül is kifejti immuncsökkentő hatását, ami természetesen nem szerencsés.

A kutatók ezen helyzetek vizsgálataihoz olyan szituációkat kerestek, amikor a megfigyelt csoportok – például diákok – elhúzódó stresszhatásnak vannak kitéve, hogy megvizsgálhassák a krónikus stressz immunrendszerre gyakorolt hatását. Ilyen lehetőséget kínálnak a vizsgahelyzetek, amikor a tanulók a felkészülés idejében és a vizsgaidőszakban végig stresszhatás alatt állnak. Ilyenkor kimutatható, hogy a nyálkahártyára kiválasztódó immunanyagok (IgA) szintje lecsökken a kontrollcsoporthoz képest, tehát a vizsgaidőszak alatt csökken az immunrendszerünk hatékonysága, jobban ki vagyunk téve a fertőzéseknek. Ezek olyan megfigyelések, amelyeket az emberek a kutatásokat megelőzően is tudtak, ismertek. Tudtuk, hogy a háborúból hazatérő katonák gyakrabban fertőződnek meg, vagy a fogolytáborok lakóinak nem csupán az éhezés miatt lesz rosszabb az immunrendszere. A kortárs kutatások azonban lehetőséget biztosítanak, hogy sejtszinten érthessük, mi történik szervezetünkben különböző érzelmi hatások következtében.

 

A szervezetünk segíti a gyógyulást

Van egy másik, mindenki által ismert jelenség is, ami jó példája az agyunk és

immunrendszerünk közti összetett kapcsolatrendszernek. Ez a hatás az előzővel ellentétben éppen fordított. Amikor lázasak és betegek vagyunk a kedvünk is rossz, fájnak az ízületeink, elesettek vagyunk, nincs étvágyunk, egész nap csak aludni van kedvünk. Kevesen tudják, de ezt a hatást nem első sorban a kórokozók, hanem a saját szervezetünk váltja ki. Az immunrendszerünk számos anyagot termel, amik a központi és a környéki idegrendszerre hatást gyakorolnak, ezáltal érik el a fent felsorolt hatásokat. Ezek közül sok hasznos, mert így pihenésre, alvásra készteti a fertőzött egyént és minden erőforrását a kórokozóval szembeni küzdelemre tudja fordítani.

A fenti példákból látható, hogy szoros kapcsolat van az immunrendszer és az idegrendszer között. Azt is lehet látni, hogy stressz hatására szervezetünkben egy sor idegi, hormonális és végül immunológiai folyamat zajlik le, melynek hatására rosszabb esélyeink vannak a kórokozókkal szemben. Felmerül a kérdés, hogy mi befolyásolhatja a stresszhatásokat?

 

Stressz – kell vagy nem?

A stressz alapvetően egy hasznos reakció a megterhelő környezeti hatásokra. Amennyiben az elhúzódó környezeti behatások meghaladják alkalmazkodóképességünket, a stresszreakció már nem adaptív, a reakciónk káros a szervezetünkre nézve. Érdekes és fontos eredménye volt számos kutatásnak, hogy a megjósolhatatlan és leküzdhetetlen stresszt okozó hatások sokkal nagyobb kárt okoznak szervezetünkben, mint azok a helyzetek, amiket képesek vagyunk kontrollálni, vagy legalábbis úgy érezzük.

Azt már nagyon sok kutatásból tudjuk, hogy, akik számíthatnak társas támogatásra, tovább fognak élni. Ennek nyilvánvalóan sok oka van, de témánkhoz kapcsolódóan azt tudjuk mondani, hogy a párkapcsolatban, családban élők, illetve azok, akik rendszeresen kapcsolódnak másokhoz, egyszerűen jobb immunstátusszal rendelkeznek. Jobb eszközeik vannak a megküzdéshez, ami remek fegyver a stressz leküzdéséhez

„Azt hiszem, nem árulok el vele nagy titkot, ha azt állítom, hogy a nevetés és a jókedv jót tesz az egészségünknek. Ám ezen túlmenően azt is sikerült már bizonyítani, hogy a nevetés immunerősítő hatású is. Bármilyen hihetetlen, de kutatók megnevettettek embereket és vizsgálták, hogy a szomorkodó, vagy egykedvű kontrollcsoporthoz képest hogyan alakul az immunvédekezéshez szükséges sejtjeik száma és aktivitása. Azt találták, hogy számos egészségvédő hatása van a jó hangulatnak, többek között az immunrendszer is erősödik” – hangsúlyozza a Spányik doktor.

„Fentiekből meglátásom szerint nagyon sok minden következik”– folytatja a gondolatot határozottan -. „A jelenleg megélt társadalmi krízis nyilvánvalóan alkalmas a rossz fajta stresszhatás kiváltására. Hiszen nem tudjuk befolyásolni, elhúzódó és nem látjuk, pontosan mikor lesz vége. Nem tudjuk, megkapjuk-e mi vagy szeretteink és azt sem, hogy hogyan fog ránk hatni. Ezek miatt a faktorok miatt nyilvánvalóan nagy stresszt okoz számunkra a kialakult helyzet. Ha nem is egy folyamatos, nagyfokú szorongást élünk meg, de mindenkire ható, tapintható feszültség érződik mindenütt. Sokféle megküzdést tapasztalunk Kollégáimmal. Van, aki tagadja a helyzet súlyát és úgy érzi, hogy nincs rá hatással, a társadalmi reakciókat túlzónak éli meg. A statisztikai adatokra támaszkodnak, és úgy érzik, nincs mitől félni, a halálozási adatok elenyészőek, a betegség tünetei nem súlyosak. Jellemzően ők szoktak a ,,nyájimmunitás” mellett kardoskodni és azt javasolni, hogy hagyjuk megfertőződni az embereket, akkor hamar túlleszünk rajta.

Vannak, akik szoronganak ugyan, de pragmatikus módon közelítenek és minden energiájukat maguk és szeretteik praktikus védelmére és ellátására fektetik. Ők sok vécépapírt, lisztet, élesztőt és paracetamol tartalmú gyógyszert halmoznak fel otthon – mert ezt olvasták a neten. Maszkban mennek a kertbe is és nem teszik ki a lábukat az utcára, legfeljebb teljes védőfelszerelésben, rövid időre. Minden exponenciálisan növekvő görbét ismernek a betegség lefolyásával kapcsolatban, az összes operatív törzs sajtótájékoztatót meghallgatják és tájékozódnak az összes fertőzéses esettel kapcsolatban.

Vannak, akik folyamatosan testük jelzéseit figyelik. Hőmérőznek, tapogatják magukat, tünetlistákat böngésznek és rendszeresen orvosokkal konzultálnak. Aggódnak, hogy megfertőződnek, és rossz kimenetele lesz a betegségnek esetükben. A bulvár hírek, amelyek egyes emberek halálát mutatják be, rendkívül rosszul hatnak mindenkire, de erre a csoportra, a betegségszorongókra hatnak talán a legrosszabbul. Őket sajnos a statisztika nem fogja tudni megnyugtatni” – elemzi a különb9ző reakciókat dr. Spányik András.

 

Létezik – e jó stratégia?

Hogy lehet komolyan is venni a helyzetet, de nem lebénulni a szorongástól? Ezzel kapcsolatban recept nincsen, de sok mindent lehet javasolni.

„Fent részleteztem, hogy mennyi minden befolyásolja a szorongás szintjét és következményesen az immunrendszerünk működését. Ezekből kiindulva pár dologra érdemes odafigyelnünk” – hívja fel a figyelmünket a szakértő.

„Figyeljünk oda azokra, akik magányosak. Különösen azokra, akik egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt jobban ki vannak szolgáltatva a betegségnek. A telefonos vagy online kommunikáció csökkentheti a magányosság érzetét, de meglátásom szerint a segítőknek is jót tesz, hiszen ezáltal ők is aktívan részt vesznek abban a folyamatban, amely egyfajta „jónak ítélt” megküzdési lehetőség, s csökkentheti szorongásunkat. Próbáljunk meg kikapcsolódni otthon. Ha tudunk nevetni, vagy valami teljesen más dologra koncentrálni, az sokat segít. Fontos, hogy tájékozottak legyünk, de a hírek egész napos követése biztosan a szorongásunkat fogja növelni, miközben tehetetlenek vagyunk a helyzettel kapcsolatban.

Keressünk olyan lehetőségeket, ahol aktívan tudunk segíteni. Jótékonykodás, szomszédok segítése, magányos ismerősök felkeresése telefonon. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek adnak számunkra némi kontroll élményt” – emeli ki dr. Spányik András.

Van, amikor elhatalmasodik rajtunk a szorongás, magányosak vagyunk, kizökkent a napi rutinunk és esetleg munkánk is veszélyben van, vagy már el is vesztettük. Az is előfordulhat, hogy hozzátartozónkat érinti a betegség, aki súlyos állapotban van. Vagy mi magunk kaptuk el a betegséget és aggódunk, hogyan küzdünk meg vele. Ezekben a valós és komoly krízishelyzetekben fontos professzionális segítséget igénybe venni. Ma már számos alapítványi és üzleti vállalkozás nyújt segítséget online kríziskezelésben, bátran vegyük igénybe a szolgáltatásokat. Szükség esetén léteznek krízis osztályok is, ahol – ha elkerülhetetlen – helyben személyes segítséget is kaphatunk.

Doktor24 Egészségközpont

Kapcsolódó videók

Kapcsolódó bejegyzések

Kérdése van?

Tisztelt Érdeklődő!

Munkatársainkat hétköznapokon 8.00 és 16.30 között tudja kérdezni élőben.

Írjon nekünk!

Beszélgetés idítása

Tisztelt Látogatónk!

Weboldalunkon sütiket használunk.
Néhány süti a weboldal helyes működéséhez szükséges, míg másokkal a kényelmesebb böngészési élményt szeretnénk biztosítani.
A sütikről és az adatvédelmi szabályainkról bővebben tájékozódhat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Kérjük állítsa be milyen sütiket engedélyez az oldal számára!
(Beállításait a későbbiekben módosíthatja a bal alsó sarokban található süti jelre kattintva.)

Szükséges sütik Ajánlott sütik Elfogadom

Tisztelt Látogatónk!

Személyes adatot készül megadni!
Kérjük mielőtt folytatná, olvassa el az adatvédelmi szabályainkat az Adatvédelmi tájékoztatónkban.

Megértettem