Az anyajegyek vizsgálata speciális eszközzel, az ún. dermatoszkóppal történik, mely tízszeres nagyítást lehetővé tevő kézi műszer. Így jól látható az anyajegyek pigment tartalma, széle, nagysága és különféle eltérései, melyek a vizsgáló orvosnak kellő információval szolgálnak. Ezáltal állapítható meg a jó-, vagy a rosszindulatúság, és ennek ismeretében javasolható szükség esetén bőrgyógyászati vagy sebészeti eltávolítás.

Gyakori gyermekkori bőrbetegség, az allergiás betegségek előfordulásának növekedési arányával párhuzamosan pedig egyre gyakoribbá válik. Az ekcéma (atópiás dermatitisz) az atópiás betegségek közé tartozik, a szénanáthával és a tüdő asztmával együtt. A csecsemőkorban kezdődő bőrtünetek után a későbbi években jelentkeznek a felső légúti hurutokkal együtt járó obstruktív bronchitises epizódok (asztmás hörghurut), majd a szénanátha, és a nagyobb gyermekkorban, ill. felnőttkorban állandó gyógyszerelésre szoruló bronchialis asztma. Ezt a jelenséget hívjuk „atópiás menetelésnek”. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a csecsemőkorban jól kezelt, tartósan tünetmentesen tartott ekcéma (dermatitisz) a későbbi légúti panaszok kialakulásának rizikóját is enyhíti.

A kötelező úszásoktatás, a vizes sportok kedveltsége és a wellness pihenések elterjedtsége mellett egyre gyakrabban észleljük a vírusos szemölcsök megjelenését a gyermekeken. A törzsön és a végtagok bőrén, akár az arcon és a hajas fejbőrön is előfordulhat uszodaszemölcs – molluszkum kontagiózum -, mely egyre szaporodik.

Eleinte lehet várni, időnként előfordul, hogy magától elmúlik, a szemölcsök kipotyognak a bőrből, de amennyiben már néhány hete egyre szaporodnak, nem várható spontán megszűnésük. Ekkor érdemes felkeresni gyermekbőrgyógyászt, ahol felületes érzéstelenítés alkalmazása után, minimális sebészi beavatkozással ezek a szemölcsök eltávolíthatók, maradvány heg hátra hagyása nélkül.

Érdemes megfogadni az orvos tanácsát: mindig nézzük meg fürdetéskor tetőtől talpig a gyermekünket, különösen, ha már közösségbe jár, vagy rendszeresen visszük uszodába. Ekkor jelenhetnek meg ugyanis a vírusos, fertőző szemölcsök. A talpakon leggyakrabban, de a testen bárhol előfordulóan jelentkezhetnek közönséges szemölcsök – verruca vulgaris. Ezek spontán megszűnésének valószínűsége minimális, szemölcsirtó készítmények használata javasolt.

Amennyiben nem múlik el pár hét alatt, javasolt az előkezelt szemölcsök eltávolítását kérni. Helyi érzéstelenítésben, kevés fájdalommal járó beavatkozással, eltávolításra kerülnek, mely után néhány napig tartó felületi fertőtlenítő kezelés után gyógyul a bőr, heg hátra hagyása nélkül. Amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy vírusos szemölcsöt észlelünk, javasolt a kezelés megkezdése előtt a gyermekbőrgyógyászati vizsgálat.

A csecsemő, kisgyermek bőrén jelentkező kiütések, elváltozások riadalmat kelthetnek az aggódó szülőkben. Tavasztól őszig gyakran találkozik a gyermekbőrgyógyász egy furcsa, kezdetben féloldali bőrkiütéssel.

A gyermekek gyakran több orvosi vizsgálat után (vérvétel, allergológai vizsgálat) érkeznek a bőrgyógyászhoz. Ami azonban irritációnak, élelmiszerallergiának, esetleg víruskiütésnek tűnhet, valójában egy atópiás dermatitiszhez hasonlító vírusos kiütés, amelynek köznapi, magyar neve nem ismert, dermatitisz papulosának hívja az orvostudomány.Jellegzetessége, hogy 2-5 év között a leggyakoribb, a törzsön, a karokon, majd combra terjedően jelenik meg, apró, 1-2 mm-es, halvány vagy élénkvörös papulákkal (pöttyöcskékel), amelyek viszkethetnek. A betegség lassan múlik (4-6 hét), és nyom nélkül gyógyul. A kiütéses gyermeket mindig kell, hogy lássa orvos!

A csecsemőknél a leggyakrabban az úgynevezett „pelenka kiütéssel” találkozik a bőrgyógyász. A pelenka, amely nedves, melegágya a különböző baktériumoknak, gombáknak, egyéb kórokozóknak. Ha a baba popsija piros, esetleg apró fehér kiemelkedő, tűszúrásnyi pettyeket is észlelünk rajta, vagy hámhiányossá válik, akkor a viszketés és fájdalom miatt a gyermek nyűgösebb lehet, látszólag indokolatlanul sírhat.

Születés után egy-két nappal már halvány rózsaszín folt, majd egyre erősödő, málnaszerűen kiemelkedő daganat formálódik a bőrön bárhol, mely lehet többszörös jelenség is. Ez egy önmagát korlátozó folyamat, mely kb. tíz év alatt tűnik el, minimálisan sorvadt bőrterületet hátrahagyva. 5 hetes korban javasolt az első bőrgyógyászati vizsgálat, ekkor dől el, hogy szükség van-e beavatkozásra. Az esetek jó részében az érdaganat spontán visszafejlődésére lehet számítani. Helyi és szisztémás kezelés is szóba jön az anatómiailag zavaró helyen lévő, ill. nagyméretű vagy több és a belső szervekben is megjelenő infantilis hemangióma (jóindulatú érdaganat) esetén. Elkülönítésük más éreredetű daganatoktól is ekkor történhet.

A kézujjak időszakos elkékülése, hideg tapintata viszonylag gyakori jelenség. De vajon utalhat-e ez a tünet komolyabb betegségre gyermekeknél? Mikor jelölhet a hideg gyermekkéz keringési problémákat? Milyen további kórképek vizsgálhatóak, követhetőek az eddigieknél lényegesen egyszerűbben, gyakorlatilag fájdalom és megterhelés nélkül? A fájdalommentes, kapillarmikroszkópos vizsgálatot intézetünkben dr. Asbóth Dorottya gyermekbőrgyógyász főorvos végzi.

A körömágyon, a körömlemezre hajló finom bőrt kapillarmikroszkóp alatt vizsgálva láthatóvá válnak a kapilláris hajszálerek, melyek alaki és szerkezeti eltérései bizonyos kórállapotokra utalhatnak.

Az ujjak körömágy széli részének vizsgálatával, az észlelt morfológiai (szerkezeti) változások rámutathatnak az apró erek elváltozásaira (microvascularis abnormalitásokra) autoimmun betegségekben pl. progresszív szisztémás sclerosisban, dermatomyositisben, kevert kötőszöveti betegségben, vagyis a bőr megkeményedésével járó folyamataiban, amelyek különösen az ujjvégek és a száj  környékét érintik, bőrtünetekkel járó izomgyulladásban, és olyan betegségekben, ahol többféle gyulladásos tünet egyszerre jelenik meg.

Mivel a körömágy széli vizsgálat során a kapilláris hajszálerekben látható elváltozások súlyossága utal a betegség súlyosságára is, így a kórfolyamat követésére, a terápia hatékonyságának mérésére is használható, valamint a betegség prognózisára is információt nyújt.

Ez a vizsgálat kiválóan alkalmas arra, hogy például a kézujjak időszakos elkékülésének, hideg tapintatának jelenségét (Raynaud jelenség) elkülönítse az egész szervezetet érintő autoimmun eredetű, gyulladásos betegségtől. Bármennyire is a ritkán előforduló kórképek közé tartoznak az autoimmun betegségek gyermekkorban, Raynaud jelenség fennállásakor a kapillaroszkópiát kötelező elvégezni. A Raynaud jelenség követése ezzel a vizsgálattal azért válik egyszerűvé, mert ha a kapilláris erek eltérései megjelennek a körömágynál, várhatóan kifejlődik a későbbiekben az úgynevezett kevert kötőszöveti betegség is, míg normális kapilláris kép mellett ennek a valószínűsége elenyésző.

Ennek a típusú analízisnek különösen akkor van jelentősége tehát, amikor bizonyos betegségek gyanúját a kezelőorvos (pl. immunológus) szeretné kizárni, vagy megerősíteni.

A vizsgálatot ápolt körömágynál, 20 perces szobahőmérsékleten (24 ^OC) tartózkodás után lehet elvégezni.  Fájdalmatlan, semmilyen mellékhatás nem várható, korlátok nélkül ismételhető, bármely életkorban alkalmazható. Egy vizsgálat kb. 10-15 percig tart.

A vizsgálat során a szakorvos nézi a kapilláris, apró erek sűrűségét (denzitását), szélességét, kanyargását, szétszóródását, az elzáródások, és az abnormális erek számát.

A kapillaroszkóp képei digitálisan rögzíthetők, bármikor visszanézhetők és összehasonlíthatók a régebben végzett vizsgálatokkal, így a betegség dinamikája is jól követhető. A képek értékelése a későbbiekben, a beteg jelenléte nélkül is elvégezhető, alkalmas további elemzésre, illetve orvosi konzíliumra is. A kapillármikroszkópia szűrő, kiegészítő információt nyújtó lehetőség tehát olyan betegségek gyanúja esetén, melyeket csak drága és / vagy megterhelő vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni, követni.