- táplálékallergia
- reflux betegség
- vontatott súlyfejlődés
- lisztérzékenység (cöliákia)
- tejcukor-és/vagy gyümölcscukor bontási zavar
- laktóz intolerancia
Szakrendelésünkön újszülött kortól 18 éves korig látjuk el a gyermekeket, ahol szakorvosaink megnyugtató környezetben várják pácienseiket. Nálunk a gyermek gyógyulása az elsődleges szempont.
Szülőként igazán kétségbe tudunk esni, ha gyermekünk nem eszik rendesen, fájlalja a hasát, újszülöttként gyakran bukik vagy nem gyarapszik megfelelően, netán fogy. Előfordul, hogy a csecsemőkorú gyermek éjszakai, hasfájós sírásaitól az egész család kialvatlan, fáradt. A gasztroenterológia a gyomor-bélrendszer, a máj, valamint a hasnyálmirigy betegségeit tárja fel. Az említett szervek betegségei szomatikus és pszichés eredetűek lehetnek. Lelki ok is előidézhet szorongást a gyermekben, amely az étkezésével kapcsolatos panaszokban nyilvánulhat meg, de az is előfordulhat, hogy a tünetek nem csak a hasüregi szervekre korlátozódnak.
Speciálisan képzett szakorvos kollégáink a gyermekek emésztőszervrendszeri megbetegedéseinek szakértői: széleskörű tapasztalattal rendelkeznek mind az eszközös diagnosztika, mind a terápiák terén, illetve az ellátás diagnosztikai és terápiás eszközparkja is kiemelkedő.
Számos Tudományos Társaság tagja vagyok; a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Elnöke vagyok. 2011- 2017 között az ESPGHAN Hepatology Committee tagja voltam. Tagja vagyok a Nemzeti Májtranszplantációs Várólista Bizottságnak és a SE ÁOK Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Szakmai Grémiumának. Részt veszek a Gyermek-gasztroenterológia szakvizsgabizottság munkájában, mint vizsgáztató, a Gyermek-gasztroenterológiai Grémium Elnöke vagyok.
Közhasznú tevékenységként a „Májbeteg Gyermekekért Alapítvány” kuratóriumának elnöke és a „Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány” kuratóriumának tagja vagyok.
Gasztroenterológus szakorvosi vizsgálatnak gyermekek esetén az egyik legfontosabb eleme a beszélgetés – a szülőkkel, vagy ha már olyan korú, a gyermekkel. S bár a vizsgálatnak ez a része „csak” beszélgetésnek tűnik, valójában nagyon is célirányos. Így a legtöbbször megadja a választ a kérdésekre, illetve ez alapján tudja eldönteni a szakorvos, hogy milyen irányban induljon tovább. Vagyis fontos, hogy elegendő időt szánjon az orvos a betegre, a családra, a vizsgálatokra.
Törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb megterheléssel járó, de a lehető legtöbb információt adó vizsgálatokat végezzük csak el. A gasztroenterológiai kórképek, tünetek sajátosságai miatt a kivizsgálás az esetek nagy részében több találkozást igényel. Szakrendelésünkön újszülött kortól fiatal felnőtt korig várjuk pácienseinket és szüleiket. Igyekszünk a vizit alkalmával olyan hangulatot és körülményeket teremteni, hogy a szorongás, félelem, bizalmatlanság oldódjon, és a diszkréciót is minden alkalommal biztosítsuk.
Nagyon gyakran előfordul, hogy a tünetek hátterében nem tudunk szervi betegséget kimutatni. Ilyen esetekben fontosnak tartjuk, hogy a szomatizációs panaszok hátterét felderítsük, és ne hagyjuk magára a családot ezzel a problémával. Igyekszünk a társzakmák segítségét is felajánlani (evésterapeuta, pszichológus, ADHD, tanulási zavarok felmérése) a probléma megoldására.
A kivizsgálás során felmerülő, a társszakmák határterületeit érintő problémák esetén lehetőségünk van közvetlen konzílium, segítség kérésére (dietetikus, pszichológus), illetve – ahogy fentebb már említettük -, a kivizsgálás kiterjesztésére (endokrinológia, kardiológia)
A panaszok nem mindig specifikusak, a tünetek objektív megítélése a gyermekkor sajátosságai miatt esetleg nehézségekbe ütközhet. Tekintettel arra, hogy a tünetek nagyon szerteágazóak, szükség lehet a gyermekek vizsgálata során az egész testet átfogó, úgynevezett holisztikus betegszemléletre, megközelítésre.
KÓRKÉPEK, MELYEKKEL KIEMELTEN FOGLALKOZUNK
⦁ táplálékallergia
⦁ reflux betegség
⦁ vontatott súlyfejlődés
⦁ lisztérzékenység (cöliákia)
⦁ tejcukor-és/vagy gyümölcscukor bontási zavar
Nagyobb gyermekeknél előforduló kórképek:
⦁ gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn betegség)
⦁ IBS (irritábilis bél szindróma) – ennek tünetei lehetnek a visszatérően fellépő hasfájások, hasmenés, székrekedés, fokozott bélgáztermelődés. Kiváltó oka nem ismert, azonban kialakulásában a stressz is szerepet játszhat.
⦁ májbetegségek
Nagyobb gyermekeknél előforduló kórképek:
Az első tünetek akár már csecsemőkorban is jelentkezhetnek, illetve kialakulhatnak későbbi életkorban is. Az ételallergia tünetei: hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet, csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma, ritkán orrfolyás, tüsszögés.
A csecsemő az étkezéseket követően sokszor és elhúzódóan csuklik – ebben az esetben a gyomortartalom visszaáramlása irritálja és/vagy károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját. Ez gyulladást és felmaródást okozhat. Bármely életkorban előfordulhat, hogy a tünetek nem csak emésztőszerviek.. Gyógyszeres, vagy nem gyógyszeres kezeléssel ugyanakkor a betegség jól kezelhető.
Olyan gyulladásos állapotot jelent, amelyet a szervezet gluténérzékenysége vált ki. Következménye a vékonybél bolyhainak különböző fokú károsodása, mely felszívódási zavart is okoz. Tünetei: hasfájás, puffadás, súly-, illetve fejlődésbeli elmaradás, hasmenés, vashiányos vérszegénység.
IBS (irritábilis bél szindróma) tünetei lehetnek a visszatérően fellépő hasfájások, hasmenés, székrekedés, fokozott bélgáztermelődés. Pszichoszomatikus eredetű kórkép, mely diagnózisát a szervi eredetű megbetegedések kizárását követően lehet felállítani.
Ebben az esetben a laktáz enzim hiánya vagy nem megfelelő mennyisége miatt a szervezet nem tudja feldolgozni a tejcukrot. A laktóz érzékenység legjellemzőbb tünetei a has puffadása, fokozott gáztermelés, illetve ürítés, hasmenés, hasi görcsök tejcukor tartalmú ételek, italok fogyasztása után. Előfordulhat másodlagosan fertőzéses vagy nem fertőzéses eredetű bélgyulladások kísérőjeként.