Gasztroenterológia

A gasztroenterológia az emésztőrendszer (a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy), valamint annak betegségeivel foglalkozó orvosi terület.

 

TUDJ MEG TÖBBET

Kiváló szakorvosaink nemcsak szakmailag felkészültek, hanem emberileg is számíthatsz rájuk: empátiát, figyelmet, szakszerű gondoskodást, gyógyulást kaphatsz tőlük. Specialistáink a számodra legmegfelelőbb, egyéni kezelési tervet dolgozzák ki.

Mivel foglalkozik a gasztroenterológia?

A Doktor24 gasztroenterológiai szakrendeléséhez különböző emésztőszervrendszeri panaszok esetén – étvágytalanság, testsúlycsökkenés, gyomorégés, reflux, hányinger, puffadás, székelési problémák stb. – fordulhatsz. Törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb megterheléssel járó, de a lehető legtöbb információt adó vizsgálatokat végezzük csak el. A gasztroenterológiai kórképek, tünetek sajátosságai miatt a kivizsgálás az esetek nagy részében több találkozást igényel.

Mivel fordulhatsz hozzánk?

Szolgáltatásaink

Szakembereink

Dr. Igaz Iván PhD, osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens

Gasztroenterológia
Szakterületei:
  • étkezéssel összefüggő hasi panaszok, gasztroenterológiai betegségek, gyomortükrözés, vastagbéltükrözés altatásban is, irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése

Dr. Dubecz Sándor PhD, med. habil

Gasztroenterológia, Klinikai onkológia, Sebészet
Szakterületei:
  • étkezéssel összefüggő hasi panaszok
  • hasi ultrahang
  • endoszkópos vizsgálatok (tükrözés) (altatásban is)
  • gasztroenterológiai rákszűrés
  • onkológia sebészeti másodvélemény adása

Doktor24 Multiklinika - Labor

Laborvizsgálat
Szakterületei:

Doktor24 CityZen - Kiegészítő vizsgálatok 1

Kilégzéses (H2) tesztek, Orvosi laboratóriumi diagnosztika
Szakterületei:

H2 kilégzéses tesztek elvégzése (laktóz, laktulóz, fruktóz).

Diagnosztikai vizsgálatok

Endoszkópia

Az endoszkópia (tükrözés) a diagnosztizálást segítő modern eljárás, ami akár ébren, akár altatásban is történhet. A endoszkópiás vizsgálatok ma már rutinszerűen és gyorsan elvégezhetők, mégis sokan tartanak tőlük. Hordozhatnak-e veszélyeket? Járnak-e mellékhatásokkal? Fejlett technológiánk és bizalmi légkört teremtő orvosaink segítségével semmiféle veszélyt, vagy komoly mellékhatást nem tartogat a vizsgálat. Kiemelten fontos szerepe felülírja az esetleges vele járó izgalmakat és feszültségeket.

Az alábbiakban tájékoztatunk minden fontos információról, hogyan is biztosítjuk vizsgálatod lehető legmagasabb minőségét és biztonságát.

Gasztroszkópia (gyomortükrözés)

Mi a gasztroszkópia?

Gyomortükrözéses (gasztroszkópia) vizsgálat esetén a nyelőcsövet, illetve a nyombél felső szakaszát vizsgáljuk egy vékony, hajlékony csőre szerelt kamera (endoszkóp) segítségével. Vizsgálat előtt minden esetben szükséges Doktor24 szakorvosainak javaslata vagy beutalója.

A vizsgálatot éhgyomorra végezzük, az alapesetben 3-5 percig tartó művelet során az endoszkópot (vékony, rugalmas cső) szájon át a nyelőcsőbe vezetjük, egészen a patkóbélig. A rövid, közel fájdalommentes vizsgálat nyugodt környezetben, a vizsgálóasztalon történik, maximális diszkréció mellett.

Mikor végzünk ilyen vizsgálatot?

Amikor a gyógyszeres kezelés hatására sem enyhülnek panaszaid, érdemes a tükrözéses vizsgálatot választani. 

A gasztroszkópia alkalmazható fekélyek, gyulladások, polypok, daganatok diagnosztizálására, illetve vérzések, hasi fájdalmak okának felderítésére. A vizsgálat alkalmával kimutatható fekély, gyomorhurut, esetleges daganat is.

Milyen előkészületek szükségesek hozzá?

A gyomortükrözés előtt legalább 6 órával, de legalább az orvos utasítása szerinti időintervallumban nem szabad étkezni, dohányozni. A vizsgálatot megelőzően a szakorvos tájékozódik korábbi kórtörténetedről, gyógyszerelésről, esetleges gyógyszerérzékenységről. Egyéb különösebb felkészülést nem igényel.

Mire kell figyelni a vizsgálat után?

Orvosaink minden esetben megfelelő tájékoztatást adnak a vizsgálat utáni teendőkről. Többek között az étel- és italfogyasztás, fellépő érzékenységek, lehetséges mellékhatások kérdésköreiben. Ha bármi rendellenességet tapasztalsz, azonnal keresd fel orvosod, aki mindent megtesz a tünetek megszüntetése érdekében.

Ha altatásban történt a gyomortükrözés, a vizsgálatot követően a teljes ébredésig egy megfigyelő helyiségben kell feküdni. Enni és inni csak teljesen éber állapotban szabad.

A vizsgálat befejeződik, amint orvosod meggyőződik stabil, megfelelő állapotodról, annak érdekében, hogy maximális biztonságban hagyhasd el a rendelőt.

 

Kolonszkópia (béltükrözés)

Mi a kolonoszkópia?

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) a vastagbél (valamint a vékonybél utolsó szakaszának) endoszkópos vizsgálati módja. A flexibilis kamerával felszerelt csövet a végbélnyíláson keresztül vezetjük óvatosan a vastagbélbe. 

Ez lehetőséget ad a bél belső elváltozásainak feltérképezésére, és kisebb szükséges beavatkozások (pl. polipok eltávolítása) már azonnal végrehajthatók. 

Mikor végzünk ilyen vizsgálatot?

A vastagbéltükrözés az egyik legfontosabb eszközként szolgál a vastagbélrák kiszűréséhez. Érdemes tehát panaszmentesen is szűrővizsgálatot végeztetni. Egy sokáig tünetmentes betegségről beszélünk, amely a kezdeti szakaszában még különösen jól kezelhető.

Érdemes továbbá hasi fájdalmak, székelés megváltozása, egyéb elváltozások és vastagbél tájékon tapasztalt rendellenességek esetén szakorvosi vizsgálatunkra időpontot foglalni.

Milyen előkészületek szükségesek hozzá?

A vizsgálatot megelőző 4-5 napban – ha orvosod másként nem javasolja – étrendbeli változtatásokra van szükség. Ez jelentheti a magvas gyümölcsök, zöldségek, pékáruk kerülését, majd a vizsgálathoz közeledve könnyen emészthető ételek fogyasztása javasolt. A vizsgálat napján már csak világos színű folyadékok (pl. gyümölcstea), majd utolsó lépésként kizárólag a béltisztító készítmény bevitele ajánlott.

Mire kell figyelni a vizsgálat után?

A kolonoszkópiát legtöbbször bódítva, altatásban végezzük. A vizsgálat után rövid megfigyelést követően orvosod meggyőződik a megfelelő közérzetedről, és ezt követően a vizsgálat véget ér. Terápiás kezelés kivételével a további megfigyelések nem indokoltak.

Ha orvosod nem rendelkezik másképp, nyugodtan fogyaszthatsz ételt és italt, valamint a vizsgálat napján pihenés javasolt. 

 

Altatásban végzett endoszkópos vizsgálat

Altatásban végzett endoszkópos vizsgálat:

Az altatásban végzett gyomortükrözés azoknál lehet alkalmas megoldás, akik öklendezésre vagy hányásra hajlamosak, túlérzékeny a garatreflexük, nagyon szoronganak, félnek a vizsgálattól, vagy érzékenyek a helyileg alkalmazható érzéstelenítő szerekre.

A vastagbéltükrözés esetében is a lehető legfájdalommentesebb megoldásra törekszünk.

Kombinált gyomor- és vastagbéltükrözés

A két endoszkópos vizsgálat egyszerre, egy alkalommal is elvégezhető altatásban. Ennek előnye, hogy a vizsgálatokra való felkészülés egyszerre történik, kevesebb időt igényel, illetve az altatást is csak egyszer kell elvégezni.

Altatásban végzett kombinált gasztroszkópiás és kolonoszkópiás vizsgálatra árkedvezményt biztosítunk, melyet a mindenkor érvényes árlistánk tartalmaz.

Egyéb vizsgálatok

IBS (Irritábilis bél szindróma) vizsgálat

  • tünetek kezelése
  • pszichológiai támogatás
  • dietetikai tanácsadás

Gluténérzékenység vizsgálat

  • vérvizsgálat (tTG igA, tTG igG)

Helicobacter vizsgálat

  • széklet
  • labor
  • kilégzéses vizsgálat

Laktózérzékenység vizsgálat

  • genetikai vizsgálat (vérből)
  • kilégzéses

Fekélybetegség

Milyen tünetek fordulhatnak elő?

Fekélybetegségről akkor beszélünk, amikor a gyomorsav a gyomor vagy a patkóbél nyálkahártyáján károsodást hoz létre, sérülés, folytonossághiány alakul ki.

  • felhasi (gyomorszáji) fájdalom
  • korai teltségérzés
  • étvágytalanság, fogyás
  • hányinger, hányás
  • vérhányás, vagy szurokfekete színű széklet (a vért a gyomorsav megemészti, ezért az fekete színű lesz)
  •  vérszegénység

Nyálkahártyakárosodás akkor jön létre, ha a nyálkahártyát védő és azt támadó tényezők közötti egyensúly az utóbbiak irányába tolódik el. A nyálkahártyát védő tényező csökkenéséhez vezethet bizonyos gyógyszerek túlzott alkalmazása. A fájdalomcsillapítók között elterjedt NSAID-k (non szteroid gyulladáscsökkentők) ismert mellékhatása a nyálkahártya védelmi funkcióját ellátó anyag képzésének gátlása.
Az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásai derítettek fényt egy baktériumra, amely felelőssé tehető a fekély kialakulásáért. Ez a kórokozó az úgynevezett Helicobacter pylori, amely a fekélybetegek gyomornyálkahártyájában az esetek nagy részében kimutatható. A dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás szintén fekélybetegséget elősegítő tényezők.

Hogyan diagnosztizáljuk?

A legpontosabb diagnózis gyomortükrözéssel (gastroscopia) állítható fel. Régebben röntgenvizsgálatot is végeztek, azonban ez utóbbi lényegesen kisebb diagnosztikus értékkel bír, ráadásul a szükséges szövettani mintavételt sem teszi lehetővé. A tükrözéses vizsgálat során a beteg száján keresztül egy vékony, hajlékony csövet vezetünk le a gyomorba, illetve a patkóbélbe. A vizsgálat kellemetlen, de komoly fájdalommal nem jár. A Helicobacter pylori kimutatása a gyomor nyálkahártyájából vett szövettani mintából történik.

Hogyan kezelhető?

A betegség az esetek döntő többségében gyógyszerrel gyógyítható, sebészeti beavatkozásra csak igen ritkán van szükség. Az úgynevezett H2 receptor blokkolók, illetve a protonpumpa-gátlók hatékony fekélyellenes gyógyszerek. H. pylori jelenléte esetén antibiotikumos kúra is szükséges. Gyomorpanaszok esetén a fájdalomcsillapítók (NSAID-k) használatát abba kell hagyni. Sokszor ezeket a gyógyszereket a betegek egyébként orvosi ellenőrzés nélkül alkalmazzák. A dohányzás, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás abbahagyása elengedhetetlen fekélybetegség esetén. A stressz kerülése szintén ajánlott.

REFLUXBETEGSÉG

Mik a jellemző tünetek?

Reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működése miatt a gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik, súlyos esetben a nyálkahártyán felmaródást okoz és ott gyulladásos tüneteket hoz létre. Az utóbbi esetben úgynevezett refluxos nyelőcsőgyulladásról beszélünk. A felnőtt lakosság közel 10 %-a szenved reflux betegségben, az arány pedig egyre nő.

Mik a jellemző tünetek?

  • Gyomortájékon és a mellkasban (a szegycsont mögött) égő érzés (gyomorégés), amely gyakran a hátba és a nyakba sugárzik.
  • A savas felmaródás a garat- és a szájnyálkahártyát is érintheti, amely fájdalmas nyelésben, illetve nyelési nehezítettségben nyilvánulhat meg.
  • Fekvő, vagy előrehajlott testhelyzet fokozza a tünetek súlyosságát.
  • A tünetek nem korlátozódnak a gyomorra és a nyelőcsőre, gyakran nehézlégzés, rekedtség, orrmelléküreggyulladás, mellkasi fájdalom képében jelentkeznek.
  • Gyakran fogszuvasodás, rossz lehelet hátterében is reflux betegség áll.
Milyen esetekben forduljunk szakorvoshoz?
  • Nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom, hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység esetén mindenképpen szakorvosi kivizsgálás szükséges.
  • Újonnan jelentkező refluxos panaszok esetében 45 éves kor felett szintén gasztroenterológiai konzultáció javasolt.
Milyen állapotok hajlamosítanak a refluxra?

Túlsúly
a hasra lokalizálódó elhízás esetén a hasüregben megnövekedett nyomás miatt a savas gyomortartalom a nyitott gyomorszájon keresztül a nyelőcsőbe kerül és a fenti tüneteket hozza létre. A testsúly csökkenése a panaszokat enyhíti.

Terhesség
ahogy a méhben fejlődő magzat mérete nő úgy a méh egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra, ezáltal az előző mechanizmushoz hasonlóan a refluxos tünetek gyakorisága nő.
Bizonyos ételek fogyasztása szintén súlyosbítja a panaszokat. A citrusfélék, a csokoládé, a kávé, a különböző gyümölcslevek és természetesen az alkohol tartoznak az említett élelmiszerek közé.

A dohányzás
a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működését okozza, ezáltal súlyosbítja a panaszokat.

Diagnoszika, kezelés, vizsgálat

Hogyan diagnosztizáljuk?
Nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom, hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység esetén mindenképppen szakorvosi kivizsgálás és gyomortükrözés szükséges. Ha nincsenek ilyen súlyos tünetek, akkor 45 éves kor alatt meg lehet próbálkozni gyógyszeres kezeléssel, azonban, ha kb. 4 héten belül nem tapasztalunk egyértelmű javulást, akkor szintén gyomortükrözést kell végezni.

Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat során egy hajlékony, vékony csövet juttatunk szájon keresztül a garatba, a nyelőcsőbe, a gyomorba majd a patkóbélbe, ezáltal a nyálkahártya láthatóvá válik és a diagnózis pontosan felállítható. A vizsgálat során szövettani mintavételre is van lehetőség.

Hogyan kezeljük?
Túlsúly esetén elsődleges a testsúlycsökkentés, kerülni kell a zsíros, fűszeres ételeket, a kávéfogyasztást, a dohányzást és természetesen az alkoholfogyasztást. A vacsora mennyiségét csökkenteni kell, azt követően nem ajánlott azonnal lefeküdni. Az alvás során a fej megemelt helyzetben legyen. Abban az esetben, ha a tünetek az életmódbeli változtatások ellenére fennállnak, illetve súlyos panaszok vannak, gyomorsav csökkentőket kell alkalmazni. A megfelelő gyógyszert a szakorvosod fogja kiválasztani. Alapvetően kétfajta gyógyszercsoport van forgalomban. Az úgynevezett hisztamin receptor blokkolók és egy másik gyógyszercsoport; a protonpumpa-gátlók, amelyek napokon belül csökkentik a gyomorsav termelődését. Ezáltal a panaszok csökkennek, majd az esetek többségében megszűnnek.

Amennyiben nem kezeljük
A nyelőcső nyálkahártyájának hosszantartó irritációja a nyelőcső rosszindulató elfajulásának egyik fő kockázati tényezője. Endoszkópos vizsgálattal, szövettani mintavétel során a rákmegelőző állapot felismerhető, majd kezelhető.
A nyelőcső szűkülete súlyos gyulladás esetén jelentkezhet, ekkor a fő tünet a nyelési nehezítettség, vagy a fájdalmas nyelés.

Epekövesség

Az epekövességről általában

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén (étkezéskor) a patkóbélbe való ürítése. A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek (bilirubin) és a koleszterin.
Az epe 80%-át víz alkotja. Abban az esetben, ha epe besűrűsödik epekő jöhet létre. Az epekő az esetek döntő többségében az epehólyagban alakul ki, jóval ritkábban az epevezetékben képződik. A kövek különböző nagyságot érhetnek el, ritkán az epehólyagot csaknem ki is töltik. Gyakran több, kis kő van az epehólyagban, melyek különböző alakot és formát képeznek.
Anyaguk szerint az epekövek 80%-a koleszterinkő, 20%-uk pigmentkő.
A lakosság kb. 13-15%-a érintett, a nők kétszer gyakrabban betegszenek meg, mint a férfiak. Kifejezetten gyakran fordul elő a világos bőrű, 40 év körüli, elhízott nők között.

Mik a tipikus tünetek?

Az epeköves betegek 3/4-e panaszmentes.
A panaszok epeköves roham formájában jelentkezhetnek. A jobb bordaív alatti, görcsös fájdalom gyakran zsíros étel fogyasztását követően lép fel, néhány perctől több órán keresztül eltarthat, gyakran a hátba sugárzik. Böfögés, hányinger, hányás a görcs idején előfordulhatnak. Abban az esetben, ha a kő az epe elfolyását akadályozza úgynevezett epepangás jön létre, amely elzáródásos sárgaságot okoz.
Néha nem jelentkezik epegörcsös roham hanem puffadás, teltségérzés alakul ki.

Diagnosztika, kezelés, szövődmények

A tünetmentes epekő laboreltérésekkel nem jár. Epeköves roham esetén, abban az esetben, ha az epeutakban elzáródás van, akkor jellegzetes májenzimeltérések alakulnak ki.
A hasi UH (ultrahang) egy gyors és fájdalommentes eljárás az epekövek kimutatására. Nemcsak az epekövek kimutatására alkalmas, hanem az epehólyag falának vastagságát, a közös epevezeték tágasságát is meg lehet vele állapítani.

Hogyan kezeljük?
Epegörcs megszüntetésére görcsoldót és fájdalomcsillapítót kell alkalmazni. A gyógyszerek mellett legalább 24 órás koplalás, majd szigorú zsírszegény diéta szükséges
Epekövesség esetén a kezelés sebészeti, amely az epehólyag eltávolítását jelenti. Az utóbbi években teret nyert az úgynevezett laparoszkópos eljárás, melynek során néhány kis metszésből, endoszkópos módszerrel eltávolítható a köves epehólyag. A módszer egyértelmű előnye, hogy nem történik nagy műtéti metszés, a betegek gyorsan felépülnek, rövid a kórházi tartózkodás, szövődmény igen ritkán alakul ki.

A kezeletlen epekövesség esetleges szövődményei
Heveny epehólyaggyulladás: az epehólyag és az epeutak bakteriális fertőzése esetén. Tünetei: jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, láz, hányinger, hányás.
Idült epehólyaggyulladás az epehólyag falának megvastagodásával, ritkán annak rosszindulatú elfajulásával jár.
Elzáródásos sárgaság és heveny hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki, az epekőnek az epevezetékbe kerülése esetén.

Heveny hasnyálmirigy gyulladás

A hasnyálmirigy gyulladásról

A hasnyálmirigy (pancreas) a has felső részén, a gyomor mögött az első ágyéki csigolya magasságában elhelyezkedő mirigyes szerv. Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel. Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet (amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt) termel. Az emésztőnedv a vékonybélbe jut, ahol kiemelkedő szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, valamint a zsírok lebontásában.
Az esetek több, mint 40%-ában a heveny hasnyálmirigy-gyulladást epeúti kövek okozzák. Ekkor a panaszok kialakulását az esetek többségében zsíros, fűszeres étel fogyasztása előzi meg. Szintén gyakori ok a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is.

Tünetek, diagnosztizálás, kezelés

Mik a leggyakoribb tünetek?

  • Gyorsan kialakuló gyomorszáji fájdalom, amely övszerűen a hátba sugárzik.
  • Émelygés, hányinger, hányás, puffadás, láz.
  • Súlyos, szövődményes esetben légzési elégtelenség, keringési elégtelenség (ájulás, eszméletvesztés), veseelégtelenség alakulhat ki.

Hogyan diagnosztizáljuk?
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén laborvizsgálatokat kell végezni. A vérből kimutatható a hasnyálmirigy lipáz, illetve amiláz szintje, amely a betegség idején megemelkedik. A vizeletben szintén megjelenik az amiláz, ami szintén kimutatható. Abban az esetben, ha a betegség epeútkő, illetve epeúti elzáródás következménye bizonyos májenzimek emelkedése is kimutatható.
A hasi UH és CT vizsgálat alkalmas arra, hogy a hasnyálmirigy állományát megítélje, a hasnyálmirigy megnagyobbodik, a hasban szabad folyadék jelenhet meg, valamint az esetleg fennálló epeúti kövek is felismerhetők.

Kezelés
Alapvető fontosságú a nulldiéta, valamint az infúziók formájában történő folyadékpótlás. Kórházi kezelés szükséges. Szükség esetén fájdalomcsillapítók adása jön szóba, akár kábító fájdalomcsillapítók formájában. Orrszondán keresztül történő táplálás javasolt. Megfelelő kezelés mellett a betegség néhány nap alatt gyógyul. Súlyos-szövődményes gyulladás, láz esetén antibiotikumot kell alkalmazni. Epeútkő esetén annak endoszkópos eltávolítása jön szóba.
Súlyos esetben Intenzív Osztályos elhelyezés elengedhetetlen a beteg keringésének, légzésének monitorozása miatt.
Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt és a hasnyálmirigy állományában elhalt területek képződnek, sebészeti kezelés válik szükségessé az elhalt szövetek eltávolítása céljából.
A heveny szakasz lezajlása után a szigorú alkoholtilalom, az epebetegségek kezelése, illetve az egyéb kiváltó tényezők kerülése kiemelten fontos.

idült hasnyálmirigy gyulladás

Az idült hasnyálmirigy gyulladásról

Idült hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hasnyálmirigy egy része elpusztul, helyén kötőszövet szaporodik fel, hegesen átalakul. A szerv külső és belső elválasztású mirigy funkciója károsodhat, az emésztőenzimek hiánya miatt puffadás, emésztési zavar léphet fel. Az inzulintermelés zavara miatt cukorbetegség alakulhat ki. Leggyakrabban idült alkoholizmus talaján alakul ki. Az esetek 15%-ában az ok ismeretlen. Ritkán gyógyszerek, illetve a zsír és a kalcium anyagcsere zavarakor is felléphet.

Tünetek, diagnosztikája, kezelése

Mik a tünetei?
Gyakran igen kevés tünet tapasztalható. Görcsös, hasi-gyomorszáji fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, puffadás fogyás, hasmenés léphet fel. A felszívódási zavar miatt alultápláltság jöhet létre.

Hogyan diagnosztizáljuk?
Hasi UH, illetve hasi CT és MR alkalmasak az úgynevezett hasnyálmirigy-meszesedések és hegesedés felismerésére.

Hogyan kezeljük?
Gyulladás esetén a heveny szakasznál ismertetett kezelés alkalmazott. A külső elválasztású funkció hiánya miatt fellépő emésztőenzim-hiány esetén kívülről bevitt emésztőenzimek szükségesek, és napi sokszor, kis mennyiségű étkezés ajánlott. A zsíroldékony vitaminok pótlása szükséges. Cukorbetegség esetén pedig inzulinpótlást alkalmaznak.
Fájdalom esetén a kivezetőrendszer szűkületének megszüntetésével az esetek egy részében sikeres fájdalomcsillapítás érhető el. Néha fájdalomcsillapító gyógyszerek adagolása jön szóba. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy vezetékében kő van, ennek endoszkópos eltávolítása szükséges. Mindezeken kívül az alkohol és a dohányzás tilalma igen fontos.

Lisztérzékenység

Mitől alakul ki?

Genetikai alapon, provokációra kialakuló autoimmun betegség, ami a vékonybél bolyhainak sorvadásával jár. Az egyik legfontosabb ételérzékenység ill. ételintolerancia. Sokkal gyakoribb, mint a felismert esetek száma.
Genetikai hajlam esetében a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) fehérjéje, a glutén hatására a vékonybélben jellegzetes nyálkahártyakárosodás alakul ki.

Tünetek, diagnosztikája, kezelés

Mik a jellemző tünetek?

  • A sorvadt vékonybélnyálkahártyán keresztül a tápanyagok felszívódása károsodik,
  • gyermekkorban nem megfelelő csontnövekedés, vérszegénység léphet fel,
  • felnőttkorban bizonytalan hasi panaszok, gyakran puffadás, laza széklet, vérszegénység, fáradékonyság léphet fel.

Hogyan diagnosztizáljuk?
Vérvétel során laborvizsgálattal igazolható a jellemző antitest emelkedett szintje. Kóros vérvételi eredmény esetén a boholykárosodás mértékének megállapításához gyomortükrözést kell végezni.

Hogyan kezeljük?
A kezelés alapja a diéta, amit a páciensnek élete végéig szigorúan tartania kell. A búzát, a rozst, az árpát és a zabot az étrendből ki kell iktatni.
Mit szabad enni?
A burgonya, rizs, kukorica, köles, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, húsok, halak, tejtermékek megengedett ételek.

Megfelelő diéta mellett a vékonybélbolyhok teljes regenerációja következhet be.

Vastagbéldaganat – vastagbélszűrés

Kockázati tényezők

A Nemzeti Rákregiszter évente mintegy 9.000 új vastagbéldaganatot tart nyilván.

Mik a vastagbéldaganat kockázati tényezői?

  • rostszegény,
  • fehérjében dús,
  • finomított szénhidrátokat tartalmazó étrend,
  • a táplálék magasabb zsírtartalma, a fizikai aktivitás, sport hiánya megháromszorozza a vastagbélrák esélyét,
  • alkoholbetegek, dohányzók esetében magasabb a gyakoriság.
Tünetek, diagnózis

Mik a tünetek?

  • a has fokozatos, néha alig észrevehető puffadása
  • a székelési szokások megváltozása
  • a székrekedés és hasmenés váltakozó előfordulása abban az esetben, aki addig rendszeresen ürített székletet
  • bizonytalan hasi fájdalmak
  • rossz közérzet, émelygés
  • véres széklet

Diagnózis

A kezdeti stádiumban lévő vastagbéldaganat felismerése csak a szűrés során elvégzett endoszkópiától várható.
A vastagbéltükrözés során láthatóvá válik a teljes vastagbélnyálkahártya, a kóros nyálkahártyaeltérésekből biopsziavételre van lehetőség, illetve a polipok a tükrözés során eltávolíthatók.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A rosszindulatú vastagbéldaganatok többsége a bélnyálkahártya jóindulatú mirigyes polipjaiból alakul ki. A rosszindulatúvá válásuk időben elhúzódó folyamat, akár 10-15 év is lehet. A kifejlődőben lévő vastagbélrák sokáig a bélfalra szorítkozik és hosszú ideig tünetmentes maradhat. 50 éves kor felett a vastagbéltükrözés a daganatszűrés legjobb módszere.

Milyen tünetek esetén forduljunk gasztroenterológushoz?

Amennyiben hasi fájdalom, korai teltségérzés, nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom, étvágytalanság, fogyás, gyakori hányinger, hányás, gyakori van hasmenés, puffadás, megváltozott a székelési szokások vagy vérszegénység jelentkezik, mindenképpen ajánlott gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni. 50. életévét betöltését követően panaszmentesség esetén is ajánlott vastagbéltükrözést végezni.

 

Ellátó intézmények

Doktor24 Multiklinika

1112 Budapest, Koszorúslány u. 1. A. ép.

Doktor24 Cityzen Egészségközpont

1134 Budapest, Váci út 37. I.emelet

Árlista

Gasztroenterológiai szakvizsgálat
28 000 Ft
Gasztroenterológiai kontroll vizsgálat
22 000 Ft
Gasztroszkópia altatásban
107 750 Ft
Laktózintolerancia igazolás
4 800 Ft
Gasztroszkópia
65 800 Ft
Gasztroszkópia és kolonoszkópia egyidejűleg
112 000 Ft
Gasztroszkópia és kolonoszkópia egyidejűleg altatásban
155 000 Ft
Kolonoszkópia
92 000 Ft
Kolonoszkópia altatásban
123 500 Ft
H2 kilégzési teszt (fruktóz)
12 100 Ft
H2 kilégzési teszt (laktóz)
12 100 Ft
H2 kilégzési teszt (laktulóz)
12 100 Ft
Helicobacter kilégzéses teszt
11 300 Ft