A neurológia a központi és a perifériás idegrendszer betegségeinek felismerésével és kezelésével foglalkozik.
TUDJ MEG TÖBBETAz idegrendszeri panaszok hátterében gyakran nem önálló betegség, hanem más szervek, vagy szervrendszerek betegsége állhat. Nemzetközileg elismert, évtizedes szaktudással és tapasztalattal rendelkező specialistáink a számodra legmegfelelőbb, egyéni kezelési tervet dolgozzák ki.
Neurológiai rendelésünkön a veleszületett neurológiai rendellenességeken túl az idegrendszert érintő fertőzések tüneteinek kivizsgálásával, valamint a pontos kórkép felállítását követő kezelésével is foglalkozunk. Ilyen tünet lehet
Szakrendelésünkön részletesen kikérdezzük a pácienst a kórelőzményekről és az aktuális panaszokról. Ezt követi a fizikális neurológiai vizsgálat. A neurológus segítséget nyújt a diagnosztikus lépésekben és lehetséges terápiás megoldásokban. A pontosabb diagnózis felállítása végett képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. Előfordulhat, hogy a neurológus más szakterületre irányítja a beteget, például a belgyógyászatra, pulmonológus vagy pszichiáter szakorvoshoz.
A neurológiai szakrendelés első lépése az anamnézis felvétele. A szakorvos áttekinti a korábbi leleteket, kikérdezi a pácienst a tüneteiről, azok kezdetéről, egészségi állapotáról, esetleges korábbi betegségeiről, valamint a családban előfordult megbetegedésekről.
Ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatra, amely magában foglalja az olyan állapotfelmérő teszteket, amelyek során ellenőrizhető a koordináció, a reflexek, az egyensúly, az izomerő, az izmok és az agyidegpárok működése, illetve a látás és más érzékelési funkciók. A vizsgálatok során az orvos figyelmet fordít az olyan esetleges rendellenességekre, mint például a remegés vagy az egyoldalú gyengeség.
Az állapotfelmérő tesztekkel megállapítható, hogy a panaszok idegrendszeri eredetűek-e, illetve, hogy a pontos diagnózis felállításához milyen további vizsgálatokra van szükség. Többek között az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
2013. Debreceni Egyetem, általános orvos
2019. neurológia szakvizsga
Elhúzódó derékfájdalom, amely akadályt jelent a mozgásban és a láb irányába is sugárzik. A fájdalom, zsibbadás hátterében többnyire a hátgerinc csigolyái között lévő porckorongok előboltosulása, sérve állhat, melyek a gerincből kilépő ideggyököket nyomás alá helyezik.
Az Alzheimer kockázata 65 éves korban 5 %. Ez azonban öt évente duplázódik. Vagyis 85 évesen már 50% az esélyünk rá, hogy a családunktól és szeretteinktől eltávolító, az életünk emlékeitől és képességeinktől megfosztó kór eluralkodjon rajtunk. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére, az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség javítható egyes Alzheimer-kóros betegeknél.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás, a feledékenység, emlékezetkiesés leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Mindez olyan mértékig megtörténhet, hogy már a mindennapos életvitelt, akár az önellátást is lehetetlenné teszi.
Jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító, vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.
A Parkinson-kór genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Egy olyan progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés zavarok is jellemezhetik. Elsődleges tünetei a különböző mozgásproblémák:
De a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.
A tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, először az egyik oldalon, majd a másik oldalon. A betegség súlyosságától és előrehaladottságától függően a tünetek egyénenként eltérőek lehetnek.