Az idegrendszeri panaszok hátterében gyakran nem önálló betegség, hanem más szervek, vagy szervrendszerek betegsége állhat. Nemzetközileg elismert, évtizedes szaktudással és tapasztalattal rendelkező specialistáink a számodra legmegfelelőbb, egyéni kezelési tervet dolgozzák ki.
Neurológiai rendelésünkön a veleszületett neurológiai rendellenességeken túl az idegrendszert érintő fertőzések tüneteinek kivizsgálásával, valamint a pontos kórkép felállítását követő kezelésével is foglalkozunk. Ilyen tünet lehet
Szakrendelésünkön részletesen kikérdezzük a pácienst a kórelőzményekről és az aktuális panaszokról. Ezt követi a fizikális neurológiai vizsgálat. A neurológus segítséget nyújt a diagnosztikus lépésekben és lehetséges terápiás megoldásokban. A pontosabb diagnózis felállítása végett képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. Előfordulhat, hogy a neurológus más szakterületre irányítja a beteget, például a belgyógyászatra, pulmonológus vagy pszichiáter szakorvoshoz.
A neurológiai szakrendelés első lépése az anamnézis felvétele. A szakorvos áttekinti a korábbi leleteket, kikérdezi a pácienst a tüneteiről, azok kezdetéről, egészségi állapotáról, esetleges korábbi betegségeiről, valamint a családban előfordult megbetegedésekről.
Ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatra, amely magában foglalja az olyan állapotfelmérő teszteket, amelyek során ellenőrizhető a koordináció, a reflexek, az egyensúly, az izomerő, az izmok és az agyidegpárok működése, illetve a látás és más érzékelési funkciók. A vizsgálatok során az orvos figyelmet fordít az olyan esetleges rendellenességekre, mint például a remegés vagy az egyoldalú gyengeség.
Az állapotfelmérő tesztekkel megállapítható, hogy a panaszok idegrendszeri eredetűek-e, illetve, hogy a pontos diagnózis felállításához milyen további vizsgálatokra van szükség. Többek között az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
2013. Debreceni Egyetem, általános orvos
2019. neurológia szakvizsga
Elhúzódó derékfájdalom, amely akadályt jelent a mozgásban és a láb irányába is sugárzik. A fájdalom, zsibbadás hátterében többnyire a hátgerinc csigolyái között lévő porckorongok előboltosulása, sérve állhat, melyek a gerincből kilépő ideggyököket nyomás alá helyezik.
Az Alzheimer kockázata 65 éves korban 5 %. Ez azonban öt évente duplázódik. Vagyis 85 évesen már 50% az esélyünk rá, hogy a családunktól és szeretteinktől eltávolító, az életünk emlékeitől és képességeinktől megfosztó kór eluralkodjon rajtunk. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére, az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség javítható egyes Alzheimer-kóros betegeknél.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás, a feledékenység, emlékezetkiesés leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Mindez olyan mértékig megtörténhet, hogy már a mindennapos életvitelt, akár az önellátást is lehetetlenné teszi.
Jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító, vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.
A Parkinson-kór genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Egy olyan progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés zavarok is jellemezhetik. Elsődleges tünetei a különböző mozgásproblémák:
De a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.
A tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, először az egyik oldalon, majd a másik oldalon. A betegség súlyosságától és előrehaladottságától függően a tünetek egyénenként eltérőek lehetnek.