1969-ben dr. Pálfia Ernő irányításával kezdődött el Buda gyermeklakosságának előbb iskolaszemészeti, majd teljes körű szemészeti ellátása. Megszervezte a gyermekintézmények, óvodák, iskolák szűrését, csökkentve ezzel a gyermekek maradandó látásromlásának kialakulási esélyét, sok esetben még a visszafordítható stádiumban szakorvosi, illetve szakasszisztensi vizsgálattal kiszűrve őket.

Dr. Pálfia Ernő szakmai érdeklődése egyre inkább a két szem együttműködésének a kérdésére irányult, így külföldi tanulmányai után 1976-ban beszereztette Magyarországon elsőként a Polateszt készüléket, és ezzel a Logodi utcai rendelő ennek a vizsgálati és kezelési módszernek a meghatározó helye lett.

A rendelőben emellett változatlanul folyt a gyermekszemészeti ellátás alapmunkája is. A dioptriaeltérések vizsgálata és korrekciója, a gyulladt szemű vagy sérült gyermekek sürgősségi ellátása, a kancsalok, a tompalátók megfelelő és hatékony kezelése. Évente átlag 20.000 esetet láttak el.

1985-ben, dr. Pálfia Ernő nyugdíjba vonulása után dr. Szekeres Márta vette át a gyermekszemészet irányítását. A magas szintű gyógyító tevékenység folytatása mellett több szemész szakorvosnak is továbbadta a Logodi utcai gyermekszemészet szellemét jelentő igényes gyermekellátást.

2000-ben ismét nyugállományba vonulás miatt történt vezetőváltás a szemészeten. Dr. Hangyál Éva lett az első olyan vezetője a szemészetnek, aki a diplomaszerzéstől kezdve a Logodi utcai szemészet orvosa volt 28 éven keresztül.

Budapest és az ország egyetlen gyermekszemészeti fekvőbeteg-osztálya, a Heim Pál Gyermekkórház Szemészete ajánlotta fel együttműködését, így szakmailag a legmegfelelőbb helyre kerülhettek a kis betegek.

Dr. Hangyál Éva később kollégégáival úgy döntött, hogy az OptoKid Gyermekszemészeten,a Svábhegyi Gyermekgyógyintázet keretein belül folytatja munkáját, itt viszik tovább azt az iskolát, amelyet még Pálfia Ernő hozott létre.

A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet 2020-ban a Doktor24 Medicina Zrt tulajdonába került. Reméljük az így felhalmozódott tudás és hagyományok még sokáig fenntarthatóak lesznek az OptoKid Szemészeten folyó gyermekellátás keretében is.

A kisgyermekkori szemészeti vizsgálat speciális tesztekkel szűri a kancsalságot, a tompalátást, a két szem együttlátását, a színlátást, és az esetleges fejlődési rendellenességeket is.

Bizonyos életkor alatt (általában a még nem beszélő babáknál), illetve nem kooperáló gyermekeknél csak a különböző közvetett jelekből lehet következtetni a szem gyengébb látásélességére.

A vizsgálat során a baba a megszokott, biztonságos helyzetben a szülő ölében ülve nyugodtan nézegethet, rugdalózhat. Ilyenkor színes lámpákkal, színes játékokkal játszunk, és így vizsgálhatjuk az esetleges kancsalságot, figyelhetjük a tompalátásra utaló jeleket és diagnosztizáljuk az egyéb eltéréseket. Ebben az életkorban gyakran szükség lehet szemcsepp alkalmazására, néha a baba lefogására, esetleg a vizsgálatok megismétlésére.

A későbbiekben életkor függvényében játékosan egyre több vizsgálat végezhető. A látásélesség vizsgálata kicsiknél gyermek-ábrákkal majd később „Szurtos Peti kezét” vagy „E villákat” tartalmazó” táblák segítségével történik. Nagyobb óvodások és idősebbek esetén pedig már a legtöbb felnőtt szemészeten ismert vizsgálat elvégezhető.

A gyermekszemészet fontossága ma már teljes mértékben megkérdőjelezhetetlen, hiszen a környezetünkből hozzánk beérkező információk döntő többségét szemünkön keresztül kapjuk – így gyermekünk jövője is igen nagy mértékben függ attól, hogy látása tökéletes-e.

A gyermekek azonban általában nem jelzik, ha nem látnak jól, mivel ők azt mindennapjaikban úgy szokják meg, számukra az a természetes állapot. A szülőnek kell felismernie bizonyos jelek alapján, és minél hamarabb gyermekszemészhez fordulni!

A látásfejlődésben a 0-6 éves kor a leginkább meghatározó, ezért a gyermekkori szemelváltozások jelentős részének kezelését ekkor javasolt elkezdeni a sikeres folytatáshoz. Ha nem ismerünk fel időben bizonyos eltéréseket (pl. tompalátás), akkor azok idősebb korban már nem gyógyíthatók.

A felnőtteknél megszokott látásélesség-tesztek a kicsi gyerekeknél nem alkalmazhatóak, de van többféle speciális teszt az ő látásvizsgálatukra is. Az esetleges fénytörési rendellenességek kiszűréséhez szemcseppes pupillatágítást alkalmazunk, majd egy kis várakozás után kézi műszerrel végezzük el a fénytörés-vizsgálatot.

A kisgyermekkori szemészeti vizsgálat speciális tesztekkel szűri a kancsalságot, a tompalátást, a két szem együttlátását, a színlátást, és az esetleges fejlődési rendellenességeket is.

Bizonyos életkor alatt (általában a még nem beszélő babáknál), illetve nem kooperáló gyermekeknél csak a különböző közvetett jelekből lehet következtetni a szem gyengébb látásélességére.

A vizsgálat során a baba a megszokott, biztonságos helyzetben a szülő ölében ülve nyugodtan nézegethet, rugdalózhat. Ilyenkor színes lámpákkal, színes játékokkal játszunk, és így vizsgálhatjuk az esetleges kancsalságot, figyelhetjük a tompalátásra utaló jeleket és diagnosztizáljuk az egyéb eltéréseket. Ebben az életkorban gyakran szükség lehet szemcsepp alkalmazására, néha a baba lefogására, esetleg a vizsgálatok megismétlésére.

A későbbiekben életkor függvényében játékosan egyre több vizsgálat végezhető. A látásélesség vizsgálata kicsiknél gyermek-ábrákkal majd később „Szurtos Peti kezét” vagy “E villákat” tartalmazó” táblák segítségével történik. Nagyobb óvodások és idősebbek esetén pedig már a legtöbb felnőtt szemészeten ismert vizsgálat elvégezhető.

• gyermekünk 3 hónapos kor után sem ismeri fel az arcokat, nem reagál a fényre;
• kancsalságot észlelünk nála – ha mindig ugyanaz a szem kancsalít, akkor azon a szemen idővel gyengébb látásélesség, tompalátás alakulhat ki;
• a szemben bármely szokatlant észlelünk – a pupilla területe szokatlanul fehéres színű, a szemhéja lecsüng vagy az állát leszegve, vagy épp felemelve néz;
• gyakran piros, könnyezik, viszket, váladékos a szeme;
• közel hajol a játékaihoz, vagy túlságosan közelről nézi a televíziót;
• gyakran panaszkodik fejfájásra;
• olvasási, írási, tanulási nehézsége van

• A monocularis és a binocularis látás értékelése Bangerter fólia használata mellett.
• A számítógépes játékok szerepe az amblyopia gyógyításában
• VisusGym kutatás  –  Az amblyopia kezelésének új binocularis lehetősége
• Binocularis látásvizsgálat módjai
• Bangerter fólia összefoglaló

A könnymirigyben termelődő könnyet a könnycsatorna vezeti le az orrüregbe. Babáknál ez a vezeték gyakran szűkebb, vagy veleszületetten elzáródott. Ennek az elváltozásnak a tünetei: a szemrésben ül a könny vagy sírás nélkül kicsordul, esetleg gyakran lép fel váladékozás, ami gyógyszer hatására csak rövid időre szűnik meg.

Amennyiben spontán nem oldódik meg a panasz az első 2-3 élethónapban, javasolt szemészeti szakvizsgálat után a könnycsatorna átfecskendezése gyermekszemészeti rendelőben.

Könnycsatorna átmosás

A könnycsatorna szűkülete vagy zártsága, -csecsemőkorban- a könnycsatorna átfecskendezésével megszüntethető. A beavatkozás nem fájdalmas a babának, inkább kellemetlen. Azonban a szűk vagy elzáródott könnycsatorna következtében tapasztalható állandó könnyezés, mint tünet, komolyabb bakteriális fertőzés kiváltó oka lehet, hiszen a könnycsatornában pangó könny könnyen befertőződhet.

Csupán néhány perc!

A könnycsatorna átmosásakor a meglévő, de szűk csatornába, a könnyponton át egy gömbölyű végű tompa szondát, -vagyis nem tűt-, vezetünk be, amely megnyitja az alsó membránt. A belefecskendezett steril sóoldat segítségével tágítjuk a könnyjáratot. A néhány tized milliliter oldat az orrba és a garatra jut. A szemek védelme érdekében a baba mozgását szakasszisztensek segítségével nagyon rövid időre gátoljuk.  Az egész beavatkozás néhány percet vesz igénybe. A művelet után a babák általában igen könnyen megnyugtathatók, mert a beavatkozás nem fájdalmas, inkább kellemetlen. Azok a babák, akik a néhány perces mozdulatlanságtól nem sírnak, általában magától a beavatkozástól sem sírnak.  90%-ban egy átfecskendezés panaszmentessé teszi a babát, a szondázással megnyitott könnycsatorna többet nem záródik el.

Otthoni teendő

A könnycsatorna átmosása után néhány napig több váladék is ürülhet a szemből. Egy két nap elteltével általában teljesen kitisztul, tünetmentessé válik a szem. A későbbiekben előfordulhat, hogy erősebb szélben, hidegben, vagy nátha esetén könnybe lábad a baba szeme. Ez azonban nem jelenti azt, hogy újból elzáródott a könnycsatorna. Ez a jelenség 3-4 éves korban általában elmúlik. Azon kívül tehát, hogy figyelemmel kísérjük a baba szemének tisztulását, más teendőnk nincs a könnycsatorna átfecskendezés után.

A polateszt vizsgálat egy speciális, a két szem együttműködését vizsgáló eljárás. 5-6 éves kor alatt a polateszt vizsgálat nem végezhető el: a szemész, a páciens által közölt információk alapján vizsgálja a két szem eltérését. Ahhoz a gyermek feltétlen együttműködése szükséges, hogy valóban a megfelelően korrigáló prizmás szemüveget írja fel az orvos.

A vizsgálat alatt a próbaszemüvegbe először a két szem külön-külön vizsgált dioptriás korrekcióját helyezzük el, majd polarizáló szűrő-előtéttel nézve speciális geometrikus ábrákat vetítünk és elemezzük a páciens által mondottakat.

Gyulladás a szem bármely részében kialakulhat. Általánosságban elmondható, hogy minél inkább a szem belső részei érintettek, annál súlyosabb következményekkel járhat a betegség.

Leggyakrabban baktériumok és vírusok okozhatják, de fizikai, kémiai hatások (pl.sugárzás, maró anyagok), illetve allergia, autoimmun folyamat is szerepelhetnek kiváltó okként. A szemhéjakon kialakult gyulladást árpaként ismerhetjük. De keletkezhet gyulladás a szemhéj szélén is (külső szemhéj gyulladása, illetve a másik a hátulsó szemhéjgyulladás).

Legtöbbször a kötőhártya gyulladásával találkozunk, amely szerencsére általában jól gyógyítható. A fertőzés okozta megbetegedés mellett napjainkban egyre több problémát és kellemetlenséget jelent az allergia okozta kötőhártya-gyulladás. A szaruhártya betegsége már maradandó látásromlást eredményezhet megfelelő kezelés nélkül. Esetenként a szivárványhártya gyulladása nem jelentkezik látványos tünetekkel, mégis komoly látáscsökkenéssel, szürkehályog, zöldhályog kialakulásával járhat. A látóidegfő megbetegedése akár vaksághoz is vezethet.

A szemsérüléseket mindig komolyan kell venni! Leggyakrabban felszínes sérülések érik a szemet, ilyen a kötőhártya, szaruhártya horzsolása, de kerülhetnek a szembe különböző vegyi anyagok például mosószer, mosogatószer, oldószerek stb.

Beékelődhetnek a szaruhártyába különböző idegentestek. Azonban az UV sugarak, például a napfény is okozhatnak gyulladást.

Komolyabb sérülés – például ütés – esetén, a szemgolyó mélyebb részei is sérülhetnek. Sérülés esetén a szem vörössé válik,  fényérzékeny, fájdalmas, rosszabb a látás, nehezen nyílik a szem.

Javasolt minél hamarabb szemészeti szakrendelést felkeresni.