A szervezet allergiás készsége esetén a vérben keringő, úgynevezett IgE (Immoglobulin E – ellenanyag) molekulák bizonyos sejtekhez kapcsolódva azokból hisztamint szabadítanak fel. A sejtekből felszabaduló hisztamin az egyik legfontosabb olyan agresszív vegyület, amely a nyálkahártyákon (orrban, szem kötőhártyán, bélben, garatban, tüdőben) gyulladásos reakciót vált ki. Ez okozza a kellemetlen allergiás tüneteket, panaszokat (pl. vizes orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, szemváladékozás, hasfájás, hasmenés, ritkábban köhögés, nehézlégzés).

Milyen korai életkorban jelenhetnek meg allergiás reakciók? A magzati élet során az örökletes tényezőkön túl allergiára hajlamosító hatások is érvényesülhetnek, mint pl. az anyai pollen allergia, az anya aktív és/vagy passzív dohányzása, a nagyvárosi légszennyezettség. Jellemzően csecsemő- és kisdedkori allergiás reakció az ekcéma, más néven az atópiás dermatitisz.

A rendkívül kellemetlen bőrjelenség, főként a hajlatokban, a gyermek arcán, térdeken, vagy akár az egész testén is megjelenhet, viszketés, bőrpír, hámlás, krónikus esetben a bőr megvastagodása jellemzi. Kialakulhat akkor is, ha a szoptató édesanya nagy mennyiségben fogyaszt tejet, tejterméket, ha anyatej híján a baba tehéntej alapú tápszeres pótlásban részesül, illetve ha újszülött vagy korai csecsemőkorban pl. Streptococcus fertőzés miatt antibiotikumot kapott.

Az allergia kivizsgálásánál először a hagyományos bőrpróbát / bőrtesztet végezzük el – minden esetben -, amely jelenleg teljes allergénkivonatokat alkalmaz, és megmutatja az allergia feltételezett okozóit. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan megerősíthetjük az allergia diagnózisát a vérben keringő allergén elleni antitestek, a specifikus IgE (immunglobulin E) vizsgálatával.

Ezen eredményeket egészíti ki és pontosítja a legújabb allergia vizsgálati módszer, a molekuláris vagy komponens alapú allergiadiagnosztika (CRD), amely az allergén komponenseinek beazonosításával segít meghatározni, hogy milyen súlyosságú az allergia, mennyire kell szigorúan tartani egy diétát, valamint azt is, hogy elindítható-e egy hatékony immunterápia. A bőrteszttel és egyetlen vérvétellel így rengeteg információt szerezhetünk az allergia aktuális állapotáról, majd nyomon is követhetjük azt az évek során.

A legismertebb allergiagyógyszerek (antihisztaminok) úgy hatnak, hogy a gyógyszermolekulák a hisztamint tartalmazó sejtek felületéhez kapcsolódnak, stabilizálják a sejteket, így megakadályozzák azokból a hisztamin felszabadulását.

Az allergia hagyományos gyógyszeres kezelése, mely antihisztaminokkal és helyileg alkalmazható gyulladáscsökkentőkkel (antihisztaminok, szteroidok) történik, tüneti kezelésnek tekinthetők, mely az allergia hátterében zajló gyulladásos folyamatok okát nem szünteti meg, a kezelés abbahagyásával a tünetek rendszerint kiújulnak.

Az immunterápia ezzel szemben befolyásolja az allergia alapmechanizmusát és gyógyulást eredményezhet. Az allergénspecifikus immunterápia az egyetlen olyan kezelés, amely az allergiás betegség okára, az immunrendszer kóros működésére hat. Az immunterápia meghatározott mennyiségű allergén kivonat nyelv alá cseppentésével történik.
A módszer lényege az allergén növekvő töménységű folyamatos adagolása, mellyel az immunrendszer mintegy hozzászokik az allergénhez (deszenzitizálás). Az immunterápia hatékonysága rovarcsípés allergia és légúti (pollen, poratka) allergia esetén klinikailag széles körűen igazolt.

Pollen allergia esetében a terápiát az allergia szezon megjelenése előtt néhány héttel érdemes elkezdeni. A szájban oldódó tabletta, vagy nyelv alá cseppentett oldat, illetve fújt spray-k hatékonyan segítenek a szervezet számára visszaállítani az egyensúlyt, csökkentve ezzel a kellemetlen tüneteket.

Ezek az újabb immunterápiás készítmények kizárólag az adott allergén kivonatát tartalmazzák. A terápia folytatása relatíve hosszú ideig, három egymást követő évben javasolt.