A gyakori légúti betegségek, a fülfájás, a fülzúgás, az orrdugulás, a hosszú ideje tartó rekedtség, az ébredés utáni köhögés és a horkolás bár nem tűnnek súlyos tüneteknek, kóros állapotra utalhatnak, melyeket erre specializálódott szakorvosunk kivizsgál.
TUDJ MEG TÖBBETFül-orr-gégészeti műtétek a Doktor24 Multiklinikán. Nemzetközileg elismert, nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkező specialistáink, a legújabb technológiák alkalmazásával, személyre szabott ellátással várnak.
Fül-orr-gégészeti szakrendelésünkön, ahogy az elnevezés is mutatja, a három, részben egymáshoz kapcsolódó szerv egészségi állapotával foglalkozunk. A kórelőzmények megbeszélését általános fizikális vizsgálat követi. Az állapot tisztázása és a lehetséges kórokok felderítése érdekében további vizsgálatok elvégzésére illetve elrendelésére is sor kerülhet. Intézetünk fül-orr-gégészeti szakorvosai nagy gyakorlattal diagnosztizálják, kezelik és gyógyítják a fül-orr-gégészeti gondok teljes spektrumát.
A járóbeteg szakellátáson kívül fül-orr-gégészeti műtéti ellátások és műtéti konzultációk is igénybevehetők.
Horkolás, alvászavarok Orrlégézési problémák (orrdugulás, orrcsepp függőség) Fej-nyaki elváltozások kivizsgálása Nyálmirigy betetségek
Fülgyulladás, fülfájás Elhúzódó felső légúti panaszok Orr-melléküreg betegségek Nyelési nehézségek Allergiás panaszok Gyakori orrvérzés
Jóindulatú elváltozások eltávolítása Orr- és arcüreg sebészete Horkolásgátlás Radiofrekvenciás lágyszájpad műtétek Nyelvgyök kezelésMagyar Orvosi Kamara
1974 általános orvosi diploma
1977 kórbonctan-kórszövettan szakvizsga
1982 fül-orr-gégegyógyászat szakvizsga
1996 audiológia szakvizsga
Magyar Orvosi Kamara
Mikor beszélünk orrsövényferdülésről?
Az orrsövény porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez, amely az orrüreg középvonalában válaszfalat alkot a jobb és a bal oldali orrüreg között. A fejlődés során azonban a csontos és a porcos orrsövény különböző mértékben növekszik, ennek következtében pedig a két rész találkozásánál gyakran alakulnak ki különböző fokú elferdülések.
A kismértékű orrsövényferdülés általában nem okoz panaszt. Az orrüreget jelentősen szűkítő ferdülések viszont akadályozzák az orrlégzést, ami nem csupán kellemetlen, de számos más betegség előidézője is lehet (pl. szájlégzés, krónikus garatgyulladás, horkolás).
Mivel orrsövényferdülés esetén nehezebb az arcüreg szellőzése, gyakoriban fordul elő arcüreggyulladás, illetve gyakoribb a középfülgyulladás kialakulása is. A normális, orron át történő légzés nehezítettsége miatt előtérbe kerül a szájon át történő légzés, ez pedig garat- és gégehurutra, valamint alsó légúti fertőzésekre hajlamosít. Az orrsövény ferdesége sokszor az orr külső alakján is észrevehető, olykor az egész orr tengelye ferde, máskor a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.
Milyen tünetek előfordulása esetén érdemes szakorvoshoz fordulni?
A fenti tünetek okozója más betegség is lehet, de ezek tartós fennállása esetén javasoljuk a szakrendelés felkeresését!
Mi történik a szakorvosi vizsgálaton?
Az orrsövény műtéteket minden esetben fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálat előzi meg. A műtét eldöntéséhez fizikális vizsgálatra, és egyéb diagnosztikai vizsgálatra lehet szükség (CT, endoszkóp). A vizsgálatok befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad az ügyfél állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről.
Javaslatot tesz a műtét típusára, és tájékoztatást nyújt az azzal kapcsolatos teendőkről.
Hogy történik a műtét?
Az elferdült orrsövény plasztikája során az egyik orrjárat bemenetében a nyálkahártyán ejtjük a műtéti metszést, amin keresztül az orrsövény elferdült porca kiegyenesíthető és visszatehető, a hátsó csontos ferdeség is korrigálható. Csak a többletet okozó részek kerülnek eltávolításra, a ferde orr bemenetet is szimmetrikussá lehet tenni. A műtét után az orr statikája, az orrhát, az orrcsúcs alakja nem fog változik.
Műtét utáni javaslatok
A teljes gyógyulási idő kb. 3-4 hét.
A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. Külső-, közép- és belsőfülre tagolható. A középfül a dobüregből, a fülkürtből és a csecsnyúlványból áll. A középfül a hallójárat végén a dobhártyával kezdődik, ez a dobüregnek a hártyás fala. A középfül a fülkürtön keresztül az orrgarattal áll összeköttetésben. A fülkürt normális állapotában zárt, azonban nyeléskor, ásításkor megnyílik. Élettani szerepe a dobüreg szellőzésének biztosítása.
A dobhártya állapotából (színe, állása) következtetni lehet a középfülben uralkodó légnyomás viszonyokra, illetve a középfül gyulladásos betegségeire.
A dobhártya átmetszése súlyos akut gennyes középfülgyulladásnál indokolt. Alapvetően azonban első körben célzott antibiotikus terápiát választunk. Ha ez nem elegendő, indokolt a beavatkozás elvégzése annak érdekében, hogy:
Legalább 2 hónapig fennálló krónikus, savós középfülgyulladás kezelésénél elsődleges a kiváltó ok megszüntetése:
Abban az esetben, ha a fülkürtön keresztül a dobüreg szellőzését nem tudjuk helyreállítani és az egyszerű dobhártya felszúrás sem vezet eredményre, akkor dobüregi tubus (Grommet) behelyezése javasolt. Ilyenkor általános érzéstelenítésben megfelelő anyagból készült, megfelelő alakú steril dobüregi tubust helyezünk a dobhártya elülső-alsó részébe, annak bemetszése után. Bizonyos idő után a tubus általában kilökődik. Ha közben a tubafunkció, nyomásviszonyok helyreállnak, nincs további teendő, a nyílás spontán záródik. A dobüregi tubus magától kilökődik, alatta a dobhártya magától meggyógyul..
A dobhártya átmetszésének célja:
kiürülésének elősegítése,
A dobhártya átmetszését operációs mikroszkóp alatt, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. A dobhártyát az elülső alsó részén, apró sarlós kés segítségével metsszük be.
Savós középfül gyulladásnál a krónikus fülkürthurutot fenntartó elváltozásokat meg kell szüntetni, nevezetesen gyermekkorban leggyakrabban orrmandula eltávolítás történik, felnőttkorban a betegség ritkább, más inkább orrsövény és krónikus orrmelléküreg gyulladás, esetleg orrgarati daganat állhat a háttérben. miatt gyakran a dobhártya felszúrásával egyidőben az orrmandulákat is eltávolítjuk.
a) Tipikus jelenségek a beavatkozás során:
A savós középfülgyulladás a tubafunkció helyreállítása, és a dobhártya átszúrása után maradéktalanul gyógyul. A teljes gyógyulás általában 10 nap. Egyes esetekben a savós középfülgyulladás kiújulhat és/vagy a helyes kezelés ellenére továbbra is fennállhat. Gennyes középfülgyulladásnál a várható gyógyulás időtartama a kísérő megbetegedésektől függően 1–2 hét.
Az orrmelléküreg-rendszer 3 páros (arc-, és homloküreg, rostasejtek) és egy páratlan (iköböl) üregből áll. Belsejüket az orrüregéhez hasonló csillószőrös hám béleli, amely váladékot termel. Az egészséges melléküreg nyálkahártyája vékony, levegőt tartalmaz és nyitott szájadékán keresztül a termelődő váladék – a csillószőr-működés segítségével – az orrjáratokba ürül. A páros melléküregek a középső orrjáratba nyílnak egy szűk kis térség, az ún. infundibulum közbejöttével. Ha ez beszűkül vagy elzáródik, a mögötte elhelyezkedő nagyobb melléküregekből nem tud kiürülni a termelődő váladék, amelynek következtében pangás és bakteriális felülfertőződés alakulhat ki.
A szűkületekben, összefekvő nyálkahártya-felületeken, valamint a krónikusan gyulladt területeken orrpolypok alakulhatnak ki, amelyek további szűkületeket okoznak.
A FESS műtét leggyakoribb indikációi a krónikus melléküreg gyulladás, orrpolip (orrpolipózis), anatómiai eltérések és szűkületek. A könnyelvezető rendszer elzáródásakor a könnyzsák orrüregbe való szájaztatását is lehet endoszkópos módszerrel végezni. A szemgödör tartalmának bizonyos eredetű túltengését endoszkópos úton csökkenteni lehet úgy, hogy a szemgödör tartalmát részlegesen az orrüregbe helyezzük át. Ritkábban jó- és (kivételesen) rosszindulatú tumorok, orrvérzés, agyvízcsorgás esetén is alkalmazzuk. A szemideg és csatornájának sérülése kapcsán endoszkópos tehermentesítés végezhető.
Számos esetben a beavatkozás szükségességét a következményes betegségek és/vagy tünetek teszik még hangsúlyosabbá: krónikus középfülgyulladás, köhögés, krónikus hörghurut, tüdő asthma súlyosbodása vagy indulása stb.
A műtét menete, a beavatkozás rövid leírása
A műtét során nincs szükség külső bőrmetszésre, az endoszkópot az orrbemeneten keresztül vezetjük be az orr-, és melléküregek területére. A sebész direkt szemellenőrzés és igen jó fényviszonyok mellett végezheti a beavatkozást, amely lehetővé teszi, hogy csak a beteg részek kerüljenek eltávolításra.
Arcüregi endoszkópia (sinuscopia) során egy vastagabb szúró eszközt (trokár) juttatunk át az arcüreg mellső vagy laterális (oldalsó) csontos falán keresztül, amelyen át endoszkóp vezethető be az arcüregbe.
A sérülést orron keresztül endoszkópos/mikroszkópos úton felkeressük és a hiány saját anyaggal (orr-sövény vagy fülkagyló-porc, orrnyálkahártya és/vagy alsó orrkagyló szövetdarab, valamint izomfascia) és szövetragasztóval – több rétegben – zárjuk.
Eseménytelen gyógyulás várható időtartama 7-10 nap. Orrváladékozás, beszáradó pörkös váladék, változó mértékű orrdugulás – a kiindulási állapottól és az alapbetegségektől függően – több hétig is fennállhat.
Az orrüregben mindkét oldalon 3-3 orrkagyló található, amelyek alakjukat tekintve leginkább 1-1 kis polchoz hasonlók. A vázuk egy vékony csontlemez, amelyet nyálkahártya borít. Segítenek a belélegzett levegő felmelegítésében, párásításában és tisztításában.
Orrkagyló-kisebbítő műtétet végzünk azokban az esetekben, amikor a krónikus orrlégzési panasz hátterében a megnagyobbodott alsó orrkagyló áll, vagy az részét képezi a gátolt orrlégzést kiváltó és fenntartó okoknak. Hosszú ideig fennálló gyulladások (pl. allergia) vagy ún. orrcseppabúzus esetén (amikor a recept nélkül kapható orrcseppeket/orrspray-ket a beteg az előírt 5-10 napnál tovább, hetekig-hónapokig használja, és nélküle „már nem kap levegőt”) gyakori, hogy az alsó orrkagyló nyálkahártya alatti szövete megduzzad. Az alsó orrkagyló befolyásolja leginkább az orrlégzést, ezért az ezen végzett műtétek hatása jelentős lehet, amennyiben nem áll fenn egyéb kóros állapot pl. orrsövényferdülés, orrpolipózis.
Érdemes a műtéti beavatkozás előtt gyógyszeres kezelés kipróbálása. Allergia esetén gyakran hatásosabbak a szteroidos orrspray-k, a tablettaként szedhető antihisztaminok, illetve meg lehet próbálni a két kezelési mód kombinációját is. Amennyiben ezek a kezelések nem járnak kellő eredménnyel, mindenképpen javasolt az alsó orrkagyló redukciója.
A radiofrekvenciás szövetredukció a felesleges szövet tömegének csökkentésére szolgáló beavatkozás. A radiofrekvenciás készülékek elektromágneses hullámokkal, alacsony energiával működnek. Az elektromágneses impulzusok hatására a szöveteket alkotó molekulák egymáshoz ütköznek, a szövet felmelegszik (kb. 85°C-ra), de klasszikus értelemben nem ég meg. Az érintett területeket a szervezet „eltakarítja”, így a szövetek megkisebbednek. Emellett a kollagénrostok a kezelt területen összehúzódnak, ezáltal a szövetek feszesebbé is válnak. A duzzadt orrkagyló olyan mértékben kisebbedik, hogy az orrlégzés gyors javulását várhatjuk.
Az orrkagyló több pontján a nyálkahártya alá vezetünk egy apró, speciális elektródát. Az elektródát borító szigetelő réteg biztosítja, hogy megfelelő mélységben történjen az „égetés”, és megakadályozza, hogy a felszíni nyálkahártya károsodjon. Ezzel megelőzhető, hogy az orrban összenövések alakuljanak ki.
Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint felét érinti.. A horkolás hangeffektusa fizikai jelenségek miatt alakul ki. Az izmok ellazulása szűkületet okoz a garattérben, emiatt a szükséges levegőmennyiséget nagyobb sebességgel kell belélegezni. A felgyorsult levegőáramlás a lágy szájpadot és a nyelvcsapot meglebegteti, eközben ritmusosan hozzáverődnek a garat hátsó falához. Ezt a zajos vibrációt nevezzük horkolásnak.
A szűkület oka lehet az orrban (pl orrsövényferdülés, orrkagyló megnagyobbodás), illetve alvás során a felső légutak lágyszöveteit alkotó izmok és kötőszövetek, így a lágyszájpad, a nyelvcsap, a garat oldalsó és hátsó fala, a torokmandulák, a nyelvgyök ellazulnak, és rezegni kezdenek, vagy akár teljesen elzárhatják a légutat.
A horkolásnak több rosszabbító tényezője is lehet:
A horkolás, alvászavarok miatt végzett kivizsgálás során ez a vizsgálat a speciális fül-orr-gégészeti státusz felállítás része, a későbbi terápiás döntés alapeleme. Műtéti beavatkozás előtt mindenképpen kötelező elvégezni. Ez egy diagnosztikus, és nem terápiás beavatkozás, mely segít felderíteni a horkolás okát. Az alvás közbeni endoszkópos vizsgálat látótérbe hozza panaszok hátterében álló anatómiai eltéréseket, így lehetőség van azok műtéti úton történő célzott kezelésére.
Amennyiben a vizsgálat igazolja az időleges elzáródásból, szűkületből adódó alvászavart, illetve horkolást, ennek helyének pontos meghatározására van szükség. A vizsgálat műtői körülmények között történik, mely során az altatóorvos gyógyszeres altatást alkalmaz, miközben folyamatosan ellenőrzi a vitális paramétereket, úgymint a vér oxigén- és széndioxid szintjét, a vérnyomást és a pulzust. Amint a beteg elkezd horkolni, azaz a légutak területén valamilyen szűkület, netán teljes elzáródás alakul ki, egy flexibilis endoszkópot vezetünk be az egyik orrnyílásán keresztül, hogy ezzel pontos képet kapjunk a szűkület/elzáródás helyéről.
Az egyszerű orrdugulás, orrlégzési zavar oka lehet a túl nagy orrmandula, allergia, orrsövény ferdülés vagy akár orrpolip.
Mindegyik betegség másként kezelendő, a legfontosabb azonban a pontos diagnózis, amely előfeltétele a biztonságot jelentő kezelésnek és a gyógyulásnak.
Az orrdugulás tünetei:
A fülfájás oka lehet:
A fülfájás nem egyforma, sem a helye, sem kialakulásnak oka. A kisebb náthás betegség, vagy akár lázas állapot alapján fellépő szövődmények elkerülése rendkívül fontos.
A hallójárat gyulladás inkább nyáron jellemző, vagy úszással, fürdőzéssel töltött napok után, a középfülgyulladás pedig általában megfázások szövődményeiként jelentkezik. Azonban a fülgyulladásokkal kapcsolatban érdemes megemlítenünk a fülkürt szerepét, mert sokszor a betegség kialakulása a nem megfelelő fülkürt működéssel függ össze.
A megfázások, felső légúti fertőzések egyes esetekben arc- és homloküreg gyulladáshoz vezethetnek.
Akut esetben a tünetek igen hasonlatosak lehetnek egy orrdugulással, kisebb orrfolyással járó megfázáshoz, azonban a láz, az arc és/vagy fejfájás állandósulása és a levert kedélyállapot már árulkodó jel lehet a fül-orr-gégész számára. A röntgenfelvétel meggyőzően tájékoztat azonban az arc- és homlok üregek állapotáról.
Rendelőnkben a fül-orr-gégészhez rövid idő alatt megérkezik a röntgenfelvétel eredménye, hiszen radiológus orvosaink naponta rendelnek, végzik a vizsgálatokat és értékelik az eredményeket.
Az arc- homloküreg gyulladás tünetei krónikus esetben:
Az orrsövény végleges formája valamint az orr külalakja 18 éves korra alakul ki, a csontok növekedésének befejeződéséig, az eltérés ekkor okozhat légúti tüneteket.
Tünete a horkolás, valamint az orrdugulás, amely terápiára nem reagáló krónikus arcüreggyulladás esetében is felmerülhet.
Bár kezelésének egyetlen módja ismert, az orrsövény műtét, hogy mégis kinek javasolt a műtét, javít-e a tünetein a beavatkozás, minden esetben fül-orr-gégész szakorvossal szükséges megbeszélni! Önmagában a ferde orrsövény még nem biztos, hogy okot ad a műtétre. A beavatkozás előtt az orvos részéről mindig komoly mérlegelés szükséges!
Az orrlégzési zavar oka felnőttkorban lehet orrpolip (amely gyermekkorban rendkívül ritka, de előfordul).
Kialakulásának oka nem ismert, tünetei azonban annál inkább jellemzőek:
A legtöbb esetben műtét és igen gondos utókezelés a megoldása a betegségnek. Az utókezelés egy speciális orrsprayvel történik, amely az orrpolip kiújulásának megelőzésére szolgál.
A rendszeres orrcsepp-használat nagy gondot okozhat!
Ez a probléma leginkább a fiatal felnőtteknél jelentkezik, amikor a tünetek gyors kezelésére – orrdugulás, annak folyamatossága, fokozódása -miatt szinte állandóan-, használják a patikában szabadon kapható orrcseppeket. Az orrnyálkahártya azonban hozzászokik a kezeléshez, így az orrspray/csepp használata nélkül egyáltalán nem kap levegőt a beteg. Orvosilag igen súlyosnak tekinthető az az állapot, amikor már az orrcsepp sem teszi szabaddá az orrlégzést.
Ennek megoldása egyrészt gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés, amely leszoktatja a beteget az orrcseppről, másrészt speciális technikával végzett műtét.
Ha a páciens gyakran visszakérdez, nem hallja, ha suttogva beszélünk hozzá, esetleg nyomásérzésre panaszkodik, fennáll a lehetősége krónikus középfülgyulladásnak. Ez a kórkép kevésbé fájdalmas, a rosszabb hallás viszont jellemző tünet lehet. A megnagyobbodott orrmandula, amely hosszabb ideje fennálló, esetenként kezeletlen orrdugulás következménye a fülkürt elégtelen működésébe torkollhat. Ez pedig közvetlenül kiválthatja a krónikus savós középfülgyulladást.
A legfontosabb, hogy ilyenkor fordulj fül-orr- gégész szakorvoshoz! Mert bár hónapok, évek alatt a kórkép jó esetben magától is megoldódik (a fülkürt működése az életkor előrehaladtával jelentősen javul), ennek a krónikus gyulladásnak az említett hosszú távú negatív következménye is lehet.
Egy idő után az úgynevezett perzisztáló váladék egyre sűrűbbé válik (nyákos középfülgyulladás), akár kötőszövetesen átalakulhat, a dobhártya pedig teljesen elvékonyodhat. Ez azt eredményezheti, hogy bár a kezelésekkel a fül-orr –gégész igyekszik helyreállítani a fülkürt működést, az állapot állandósul, és később műtétileg is igen nehéz illetve bizonyos esetekben nem is lehetséges a korrekció. Éppen ezért fontos időben fül- orr-gégészhez fordulnunk ilyen esetben.
Leginkább nyáron jellemző a hallójárat gyulladás. Okozhatja az uszodavíz klóros fertőtlenítése, másrészt a meleg miatt a vízben lévő baktériumok.
Ennek tünete, hogy a fülkagyló mozgatására is fájdalmat érzünk.. Oka a gyulladt hallójáratban felgyülemlett, sokszor nagy mennyiségű váladék. Ezért ennek eltávolítása, a gyulladás megszűntetése rendkívül fontos, mert a teljesen beszűkült hallójárat újabb gondot és más típusú veszélyeket rejt.
Ezért időben, lehetőleg azonnal, már az első tünetek jelentkezésekor keresd fel fül-orr-gégész szakorvosunkat. Intézetünkben a legprecízebb technikai eszközök állnak rendelkezésre a gyermekfül vizsgálatához.
A fülkürt gyakran a fülbetegségek kialakulásának egyik központja. Repülőgépen vagy búvárkodás alkalmával, de néha még egy gyorsabb liftben is észlelhetjük, hogy eldugul a fülünk.
A fülkürt tehát egy – nyálkahártyával bélelt – csőként fogható fel, amely összeköti az orrgaratot és a középfület. Rágás, nyelés kapcsán az orrgarat megnyílik, és levegő jut a középfülbe. Így a dobhártya mindkét oldalán (azaz a középfülben és a környezetünkben) azonos lesz a nyomás. Optimális lesz a hallás.
Ha a fülkürt működése zavart szenved, fokozatosan felszívódik a levegő a középfülből, mi pedig azt észleljük, hogy rosszabbul hallunk, dugul a fülünk. Amennyiben hosszabb ideig fennáll ez az állapot, a kis erekből folyadék (savó) szivárog át a középfül üregébe, hogy kiegyenlítse a nyomást. Ez azonban azzal is jár, hogy a hallásunk még rosszabb lesz, mivel a folyadék tovább rontja a hangátvitelt.
Megfázásnál mindig figyeljünk arra, hogy az orr minél hamarabb tiszta legyen (sóoldattal a letapadó váladék kiszívása, rendszeres orrfújás szükséges), mert a fülkürt „szellőzése” a fentebb leírtak miatt – pl. egyensúlyzavar- igen fontos.
