• Szapora pulzus. A pulzusemelkedés hátterében olyan krónikus állapotok állhatnak, mint a pajzsmirigy-túlműködés, vérszegénység, szívizombetegségek vagy szívritmuszavarok, de a stressz, szorongás, bizonyos gyógyszerek, valamint a koffeinbevitel és a dohányzás is kiválthatja. A szapora pulzus általában ártalmatlan, azonban ha gyakran előfordul, vagy ha egyéb tünetekkel – légszomjjal, mellkasi fájdalommal, szédüléssel – társul, akkor az jelenthet komolyabb problémát. Ezért ilyenkor mindenképpen orvosi kezelésre van szükség.
• Szívritmuszavar. A szívritmuszavar vagy aritmia hátterében számos tényező állhat a szívproblémáktól a koszorúér-betegségeken át a stressz, szorongás vagy a dohányzás és alkoholfogyasztás okozta káros hatásokig. Attól függően, hogy mi a kiváltó oka, különféle szövődményekhez vezethet, illetve mások lehetnek a kezelési lehetőségek is. Emiatt fontos, hogy ha bármilyen szívritmuszavarral kapcsolatos tünetet észlelünk, forduljunk mielőbb orvoshoz a megfelelő diagnózis és az adekvát kezelési terv kidolgozása érdekében.
• Mellkasi panaszok. A krónikus vagy akut mellkasi fájdalom nem kizárólag kardiológiai eredetű tünet lehet, hiszen tüdőbetegségek, reflux vagy más emésztőrendszeri problémák is kiválthatják. Gyakori azonban, hogy olyan szívérrendszeri betegségekre utal, mint a szívizomgyulladás vagy a koszorúér-betegség. Ha hirtelen jelentkező, erős mellkasi fájdalom lép fel, ami további kísérőtünetekkel is jár, azonnal orvosi segítségre van szükség, ilyen esetben ugyanis szívinfarktusról is lehet szó.
• Nehézlégzés. A légvétel akadályoztatása miatt fellépő nehézlégzés vagy légszomj kellemetlen, fulladásszerű állapot, aminek kialakulásában közrejátszhatnak olyan tényezők, mint a szélsőséges időjárási körülmények, a dohányzás, a túlsúly, illetve a tartós szorongás vagy a pánikbetegség, de bizonyos esetekben szívizomgyulladás, szívelégtelenség, szívritmuszavarok vagy tüdőembólia is állhat a hátterében. Ha huzamosabb ideig tapasztalunk légzési nehézségeket, és az egyéb kiváltó okok kizárásra kerültek, mindenképpen érdemes részt vennünk kardiológiai kivizsgáláson.

• Lábdagadás. Bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, mint például a szívelégtelenség, a magas vérnyomás vagy a vénás elégtelenség, károsítják a vérkeringést, illetve a szövetek oxigén- és tápanyagellátását, ami miatt a szövetek közötti térben felszaporodik a vizenyő. Ennek tünete lehet a lábdagadás, azaz az ödéma is. A tüneti kezelésnek része lehet gyógyszeres terápia és a diéta is, de elsősorban a szívelégtelenséget kell orvosolni, ehhez pedig kardiológiai diagnózisra van szükség.
• Szédülés, ájulás. A szédülés, gyengeségérzés vagy a hirtelen eszméletvesztés mögött nem feltétlenül kardiológiai probléma áll, hiszen a vércukorszinttel kapcsolatos gondok vagy a dehidratáltság is kiválthat ilyen tüneteket. Bizonyos esetekben ugyanakkor a vérnyomás-ingadozás, keringési rendellenességek, illetve akár az ezekre szedett gyógyszerek mellékhatásai is előidézhetnek szédülést vagy ájulást. Ha rendszeresen tapasztalunk ilyen tüneteket, mielőbb javasolt a kardiológiai kivizsgálás elvégzése.
• Csökkent terhelhetőség. Ha gyakran fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, vagy nehézséget jelent a megszokott fizikai aktivitás teljesítése, előfordulhat, hogy szív- és érrendszeri betegségek állnak a háttérben. A szívizomgyulladás, a szívelégtelenség vagy a koszorúér-betegség károsítja a szívműködést, és csökkenti a szív által pumpált vér mennyiségét, ami a test terhelhetőségének csökkenéséhez vezet. Ennek olyan kísérőtünetei lehetnek, mint a légszomj, a szapora szívverés vagy a szédülés, ájulás.

Milyen vizsgálatokat végzünk kardiológiai szakrendelésünkön?

Nyugalmi EKG

A kardiológiai kivizsgálás elhagyhatatlan része az elektrokardiográfia, azaz az EKG (elektrokardiográfia)vizsgálat, amely a szívverést kísérő elektromos aktivitás, illetve az ebben beálló változások mérésére és regisztrálására szolgál. Papírszalagra rögzített görbék formájában jeleníti meg a szív működését. A nyugalmi EKG során a végtagokon és a mellkason helyezünk el elektródákat, amelyeket EKG-göbrék formájában jelenítik meg a szívből érkező elektromos jeleket. A vizsgálat fájdalommentes, semmilyen előkészület nem szükséges a páciens részéről, a nyugalmi állapot fontos a vizsgálat közben. A nyugalmi EKG segítségével olyan szívbetegségeket tudunk diagnosztizálni, mint a szívritmuszavarok, a szívizomgyengeség, vagy az érrendszeri betegségek. A vizsgálat pár percet vesz igénybe.

FONTOS!

A vizsgálatot csak panaszmentesség esetén végezzük el, szakorvosi javaslat szükséges!

AZ EKG készítés NEM foglal magában anamnézis felvételt belgyógyászati/ kardiológiai vizsgálatot és konzultációt! A vizsgálatot asszisztens végzi, ezért nem történik orvos – beteg találkozó.  A kapott EKG leletet mindenképpen szakorvosnak javasolt bemutatni.

Terheléses EKG

A terheléses EKG során a karra vérnyomásmérőt, a mellkasra pedig elektródákat helyezünk, a páciensnek pedig kerékpár vagy futópad segítségével mozognia kell a vizsgálat alatt. A teszt során figyelemmel kísérjük a páciens pulzusát, vérnyomását, légzését és általános állapotát, és megfigyeljük, hogy fokozott fizikai terhelés esetén a koszorúerek képesek-e megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívnek.

Szívultrahang-vizsgálat

Az echocardiográfia, vagyis a szívultrahang-vizsgálat során ultrahanghullámokat használunk a szív állapotának és működésének megfigyelésére. A készülék a szívről visszaverődő hullámok alapján egy képet hoz létre a szív mozgásairól, struktúrájáról és véráramlásáról. Az echocardiográfia segítségével meghatározhatjuk a szívkamrák és -pitvarok méretét, vastagságát, véráramlását és más fontos paramétereit, és diagnosztizálhatunk olyan problémákat, mint a szívizomgyengeség, a szívbillentyűk betegségei, a szívüregben felgyülemlett folyadék, illetve a szívüregben kialakult vérrög.

24 órás vizsgálatok

• ABPM-vizsgálat. A 24 órás vérnyomás-monitorozás során egy speciális eszközzel mérjük a vérnyomást a páciens mindennapi életvitelében egy teljes nap alatt. A karra erősített monitor bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vérnyomást. Az eljárás célja, hogy átfogó képet kapjunk a vérnyomás ingadozásairól és -változékonyságról az életvitel különböző szakaszaiban, beleértve az éjszakai alvást is.
• Holter-vizsgálat. A 24 órás EKG-vizsgálatot hordozható Holter-monitorral végezzük, amelynek öntapadós elektródáit a páciens mellkasára rögzítjük. A készülék folyamatosan rögzíti a szívből érkező elektromos jeleket. A Holter-vizsgálat során átfogóbb képet kaphatunk a páciens szívritmuszavarairól, amelyek nem mindig jelennek meg a rövid időszakos EKG-vizsgálatok során.

Miért válaszd a Doktor24 kardiológiai osztályát?

• Magasan képzett kardiológus szakorvosok. Kardiológiai szakrendelésünkön kiváló szaktudású kollégákkal, modern vizsgálati módszerekkel és diagnosztikai eszközökkel, valamint professzionális laboratóriumi háttérrel várunk.
• Empatikus, emberközpontú szemlélet. Kollégáink minden esetben nagy odafigyeléssel és empatikusan fordulnak a páciensekhez, részletes tájékoztatást nyújtva a diagnózisról és az esetleges kezelési lehetőségekről.
• Átfogó, személyre szabott ellátás. Szakorvosaink egymással szorosan együttműködve, az egyéni betegigényeknek megfelelően járnak el a diagnosztikai vizsgálatoktól a kezelési terv kidolgozásán át a szükséges terápiás eljárások alkalmazásáig.