Újszülött- és csecsemőkorban száz gyermekből egynél valamilyen szívfejlődési rendellenesség mutatható ki. Az időben megkezdett kezelés javítja az életminőséget, és jelentős eltérés esetén életmentő is lehet.
A veleszületett szívbetegségek a gyermekeknél 1,5%-ban fordulnak elő. Számos, a szívet és az ereket érintő kórkép tartozik ebbe a csoportba, melyek veszélye sokszor abban rejlik, hogy ezeknek egy része tünetmentesek lehet csecsemőkorban. Emellett szerzett szívbetegségek is előfordulnak gyermekkorban, amelyek akár hosszútávon befolyásolhatják a gyermek életkilátásait.
A gyermekkori szívbetegségeket veleszületett és szerzett eltérések is okozhatják. Szerzett szívbetegségek lehetnek a különböző gyulladásos betegségek, szívizombetegségek, szívritmuszavarok, ebben a korban azonban jóval gyakoribbak a születéskor már meglévő szívfejlődési rendellenességek.
Az egyes betegségek súlyossága és lefolyása igen eltérő, és azok gyakran a születést követő első napokban, hetekben kiderülnek a látványos tünetekre figyelemmel. A gyermekkori veleszületett szívbetegségek egy része a fejlődés során magától megoldódhat, így csak azok utánkövetése szükséges, gyakran azonban olyan betegségek is előfordulnak, melyek rövid- vagy hosszútávon az életet is veszélyeztetik, ezért gyógyszeres kezelést vagy műtéti beavatkozást igényelnek.
A fentiekre tekintettel a veleszületett szívfejlődési rendellenességek esetében fontos a korai, pontos diagnózis. A szívbetegségek egy része ráadásul tünetmentes, így sokáig rejtve maradhat, és csak a rutinvizsgálat, óvodai vagy iskolai szűrővizsgálat, illetve sportorvosi vizsgálat során merül fel a gyanú. A késői diagnózis és a megkésve elkezdett kezelés ronthatja a gyermek gyógyulási esélyeit
Veleszületett szívbetegségről akkor beszélünk, ha a szív valamely része, pl.billentyűk, sövények, nagyerek, nem megfelelően fejlődik, ezáltal megszületés után, a keringés nem a normálisnak megfelelően működik. Beszélhetünk un. Csökkent tüdőkeringéssel járó betegségekről, melyeknek vezető tünete a csecsemő bőrének kékes elszíneződése (cianózis).A másik nagy csoport a fokozott tüdőkeringéssel járó veleszületett rendellenességek csoportja, amelynek vezető tünete a fáradékonyság, táplálási nehezítettség, szapora légvétel, később csökkent súlygyarapodás. A veleszületett betegségeknek jelentős részében vezető tünet a szívzörej. Ez egyébként egészséges gyermekeknél is előforduló hangjelenség, de lehet a hátterében súlyos billentyűhiba is, emiatt szívzörej esetén, mindenképpen kardiológiai szűrővizsgálat elvégzése javasolt.
Arrythmiáról beszélhetünk, ha a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, ezért a szív túl gyorsan, esetleg szabálytalanul ver. A betegség a legtöbbször enyhe formában jelentkezik, szélsőséges esetben azonban komolyabb következményei is lehetnek, a diagnózis felállítása tehát mindig fontos. A nem megfelelő ritmusú szívverésen kívül tünetei lehetnek, a légszomj, valamint a szédülés vagy az ájulás, sápadtság, hányinger.
Ha a szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni, a szervezet nem jut elég tápanyaghoz és oxigénhez. Egyes esetekben lassan, fokozatosan alakul ki a betegség, máskor az a szívműködés hirtelen károsodásának következménye. Tünetei a fáradékonyság, a gyengeség, a mozgásra fokozódó légszomj, az étvágytalanság, vagy csecsemőkorban a súlygyarapodás elmaradása, és a lábszárak ödémás duzzanata.
Napjainkban elsősorban a covid óta fokozott figyelemmel követjük a vírusinfekció átesett gyerekeket, szívizomgyulladás lehetősége miatt.
A szívet egy két rétegből álló zsák, a pericardium veszi körbe, melynek gyulladását szívburokgyulladásnak nevezzük. Kialakulásának lehetséges okai közé tartozik a vírusfertőzések, a szívet érintő műtétek, daganatok jelenléte, a kötőszöveti- vagy anyagcsere betegségek, valamint a gyógyszerek okozta mellékhatások.
Leggyakoribb tünete a tartós mellkasi fájdalom, mely átsugározhat a hátba vagy a karba is. A fájdalom belégzéskor vagy fekvéskor fokozódhat.
A különböző típusú szívbetegségek bárkinél előfordulhatnak, azonban az alábbi esetekben érdemes nagyobb figyelmet fordítani az esetleges tünetekre:
Gyermekkorban gyakran előfordul, hogy az ételek ízének változása vagy a környezeti ingerek miatt a gyermek kevesebbet eszik. Csecsemőkorban azonban az étvágytalanság komolyabb problémára utalhat, hiszen a napi folyadék- és energiamennyiség bevitele feltétlenül szükséges a fejlődéshez. Ha a csecsemő korábban jó étvággyal evett, hirtelen azonban nem fogad el ételt, és egynél több étkezést kihagy, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Ez fokozottan igaz akkor, ha emellett azt tapasztaljuk, hogy a kedélyállapota is romlik, viselkedése pedig megváltozik, nyugtalanná vagy fáradékonyabbá válik. Az etetési nehézségek hátterében számos körülmény állhat, azonban a szívbetegségek veszélyére utalhat az, ha a csecsemő etetés közben gyorsan elfárad, vagy nagyon izzad etetés közben.
Az újszülöttek súlygyarapodását a szülést követően hónapokig figyelemmel kell kísérni, hiszen így lehetünk biztosak abban, hogy a fejlődése megfelelő ütemben zajlik. Miután körülbelül a szülést követő második hét végére a baba súlya újra elérte a születési súlyt, ideális esetben folyamatos növekedést kell tapasztalni. Ha ez a gyarapodás megáll, és ezt egyéb tünetek – étvágytalanság, aluszékonyság, bágyadtság, hasfájás – kísérik, érdemes lehet orvoshoz fordulni, pánikra azonban nincs ok, hiszen ezek a jelenségek számos egyéb, könnyen kezelhető betegségre is utalhatnak.
A körmök és ajkak, valamint a nyelv kékes-szürkés elszíneződése a vér oxigéntartalmának csökkenésére, illetve szén-dioxid tartalmának emelkedésére utal. Két fajtáját különböztethetjük meg: a perifériás és a centrális (központi) szederjességet.
Perifériás cianózis a végtagokon és a körmökön jelentkezik, melyek hűvösebb tapintásúak is lehetnek. Az újszülöttek esetében a keringés gyakran még nem megfelelően szabályozott, így hajlamosabbak lehetnek rá, ha azonban a szederjesség átmeneti, és más testrész nem érintett, akkor ártalmatlan jelenségről van szó. Centrális cianózis esetében az ajkak, a szájnyálkahártya és a nyelv elszíneződése is észlelhető, ez pedig a szervezet oxigénhiányos állapotára utal, ami veleszületett szívfejlődési rendellenességek és szívelégtelenség jele lehet.
Aggodalomra adhat okot, ha légzőszervi betegség fennállása nélkül a gyermek légvétele szapora, ha légszomjban szenved, esetleg nehézlégzés, fulladás lép fel nála. Ezek a tünetek utalhatnak valamilyen szívbetegség fennállására, így érdemes felkeresni velük a gyermekkardiológiai szakrendelést.
Fontos tudni, hogy míg felnőttek esetében a nyugalmi helyzetben mért ideális pulzus 60-80 szívverés közötti, ez újszülötteknél 120-160, kisgyermeknél pedig 80-120, tehát önmagában a mienknél gyorsabb pulzusszám még nem ad okot aggodalomra. Szív- és érrendszeri betegségekre utalhat azonban az, ha a gyermek pulzusa ezen a tartományon kívül esik – túl szapora vagy éppen túl lassú –, és az is, ha a felső és alsó végtagon tapintott pulzusban és vérnyomásban jelentős különbséget tapasztalunk.
Mindenkivel előfordulhat, hogy bizonyos külső tényezők hatására időnként fáradékonyabb, aggodalomra adhat okoz azonban az, ha gyermekünk a korábban megszokott terhelést nehezebben bírja, hamarabb elfárad, és ez az állapot napokig is eltart. A szokásosnál erőteljesebb fáradtság az elégtelen szívműködés jele lehet, különösen akkor, ha olyan egyéb tünetek is társulnak hozzá mint a légszomj, a mélyebb lélegzetvétel nehézsége, vagy az, ha teljesen hétköznapi cselekvések, például egy lépcső megmászása is problémát okoz.
A gyermekkardiológiai vizsgálat két részből áll, ezért érdemes hosszabb vizsgálati időre számítani. A vizsgálat első részében a kardiológiai asszisztens segítségével készül el az EKG, amely a szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával. A vizsgálat eredménye fontos információt nyújt szív aktuális állapotáról, igazolja vagy kizárja például a szívritmuszavar gyanúját, illetve jelzi például a szívizom működési zavarát. A vizsgálat fájdalommentes, mindössze pár perc nyugalmat kíván. Az asszisztens ezen kívül egy ujjra helyezhető orvosi műszer segítségével megméri a véroxigénszintet (szaturáció mérés), amely szintén fontos információt hordoz egyes kórképek esetén. A szív, a tüdő vagy a vérsejtek egyes betegsége esetén, ha kevesebb oxigén jut el a sejtekhez, az oxigénhiány következtében nem mennek végbe olyan életfontosságú sejtanyagcsere folyamatok, mint például az energiatermelés. Ez a vizsgálat is fájdalommentes, néhány perc nyugalmat kíván.
A vizsgálat második részében a gyermekkardiológus az aktuális EKG lelet ismeretében nézi végig az előző leleteket, veszi fel a kórtörténetet és készíti el a szívultrahangot. A diagnózis felállításában a legmodernebb UH készülék áll rendelkezésre, speciálisan a szív anatómiai és funkcionális vizsgálatára kifejlesztett ultrahang vizsgálófejjel. Mivel a vizsgálatok között mindig telik el egy kis idő, érdemes a gyermek számára játékot, mesekönyvet hozni. Azokban az esetekben, amikor a gyermekkardiológus komolyabb problémát talál, a vizsgálat is elhúzódhat, és a szülőkkel is hosszabb ideig tarthat a teendők megbeszélése.
BEUTALÓKÖTELES NEAK RENDELÉSEK
NEAK RENDELÉSEINKRE BEUTALÓ SZÜKSÉGES! Kardiológiai rendelés NEAK KÓDJA házi gyermekorvosok részére: 01B12G401
A kardiológiai kivizsgálás során a gyermekek vizsgálati ideje a talált eltérés(ek) függvényében elhúzódhat, ezért előfordulhat, hogy az előjegyzési időponthoz képest csúszás történik, ezért a gyermekek komfortérzete miatt javasoljuk, hogy hozzanak magukkal a gyermek számára uzsonnát, innivalót, egy kedvelt mesekönyvet. Így könnyebben telik az esetlegesen megnyúlt várakozási idő.
A NEAK rendelések helyszíne a Doktor24 Óbuda Egészségközpont: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. II. emelet
Nyugodt, barátságos környezetben várjuk a kívánt laborvizsgálatokra a legkisebbeket is.
Nyugodt, barátságos környezetben várjuk a kívánt laborvizsgálatokra a legkisebbeket is.
A gyermek kardiológiai vizsgálat mindig két részből áll, ezért érdemes hosszabb várakozási időre számítani.
A vizsgálat első részében a kardiológiai asszisztens segítségével készül el az EKG (elektrokardiográfia), amely a szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával. A vizsgálat eredménye fontos információval szolgál a szív aktuális állapotáról, igazolja vagy kizárja például a szívritmuszavar gyanúját, illetve jelzi például a szívizom működési zavarát. A vizsgálat teljes mértékben fájdalommentes, mindössze nyugalmat kíván.
Az asszisztens ezen kívül egy ujjra helyezhető kis orvosi műszer segítségével megméri a véroxigénszintet (szaturáció mérés), amely szintén elengedhetetlen információt hordoz egyes kórképek esetén. A szív, a tüdő vagy a vérsejtek egyes betegsége esetén, ha kevesebb oxigén jut el a sejtekhez, az oxigénhiány következtében nem mennek végbe olyan életfontosságú sejtanyagcsere folyamatok, mint például az energiatermelés. A beteg ennek tüneteként lehet például rendkívül fáradékony. Ez a vizsgálat is teljesen fájdalommentes, mindössze néhány perc nyugalmat kíván.
A vizsgálat második részében a gyermekkardiológus az aktuális EKG lelet ismeretében nézi végig az előző leleteket, veszi fel a kórtörténetet és készíti el a szívultrahangot. A diagnózis felállításában a legmodernebb UH készülék áll rendelkezésre, speciálisan a szív anatómiai és funkcionális vizsgálatára kifejlesztett ultrahang vizsgálófejjel.
Mivel a vizsgálatok között mindig telik el egy kis idő, érdemes a gyermek számára játékot, mesekönyvet hozni.
Azokban az esetekben, amikor a gyermekkardiológus komolyabb problémát talál, a vizsgálat is elhúzódhat, és a szülőkkel is hosszabb ideig tarthat a teendők megbeszélése.
A szívbetegségek egy része tünetmentes, így sokáig rejtve maradhat, és csak a rutin vizsgálat, óvodai vagy iskolai szűrővizsgálat, illetve sportorvosi vizsgálat során merül fel a gyanú. A késői diagnózis és a megkésve elkezdett kezelés ronthatja a gyermek gyógyulási esélyeit.