A BETEGSÉG STÁDIUMAI 

1. Enyhe panasz, duplex ultrahang vizsgálat szerint ép billentyűzet, terhelésre láb és lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés.  
2. Mérsékelt panasz, látható visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű.  

III. Lezajlott, ismételt visszérgyulladások, barnásan elszíneződött bőr a lábszáron.  

1. Súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota. 
2. A betegség kezelésének lehetőségei 

Az I. stádiumban döntő a megelőzés, azaz álló-ülő tevékenységnél, repülésnél I-es kompressziós  fokozatú gyógyharisnya viselése javasolt. A tünetek kialakulását gyógyszer (Detralex, Venoruton)  enyhítheti, de a rosszabbodást nem gátolja meg.  

A II. stádiumban a kompressziós kezelés mellett – tervezett időben – már a műtét is megfontolandó, mivel a maradandó bőrtünetek kialakulása előtt jó kozmetikai eredmény érhető el. Megelőző  jelleggel a műtét után is szükséges az I-es kompressziós fokozatú gyógyharisnya viselése.  

A III. és IV. stádiumban egyértelműen műtét ajánlott, a kialakult bőrtünetek maradandóak, a  műtéttel a további romlást, a kialakult fekély gyógyulását lehet elérni. Többnyire a műtét után is  szükséges a gyógyászati, azaz II-es kompressziós gyógyharisnya tartós viselése, különösen akkor,  ha a felületes vénák megbetegedése másodlagosan, a mélyvénák billentyű elégtelensége vagy  elzáródása következtében alakult ki.  

A már operált lábon is kiújulhat a betegség, mivel a betegséget alapvetően örökletes tényezők és  életmódi körülmények befolyásolják. A korábban nem látható vénaszakaszok tágulata általában  enyhébb fokú, de panaszokat okozhat, ilyenkor újabb műtét végzése jöhet szóba.

 

A beavatkozás célja  

A kórosan kitágult visszerek okozta panaszok megszűntetése, a további tágulásuk, az esetleges  szövődmények (visszérgyulladás, mélyvénás trombózis, lábszárfekély) megelőzése, és az esztétikai  élmény javítása 

A műtét elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyei és kockázatai: 

A műtét elvégzésének előnyei, elmaradásának várható következményei 

A műtét elvégzése  után a visszérbetegséggel kapcsolatos panaszok (fájdalom, lábdagadás, éjszakai görcsök, stb.)  rendszerint fokozatosan csökkennek és megszűnnek, a tünetek fennállásának idejétől, illetve a  betegség kiváltó okától függően azonban fenn is maradhatnak (pl. korábban lezajlott mélyvénás  trombózis esetén). A műtéttel megelőzhetjük a vénás elégtelenség és a lábszárfekély kialakulását. Már meglévő fekély esetén, vagy az azt megelőző állapotban a bőrelváltozások teljes mértékben nem tűnnek el, de javulás  várható. A műtét meglévő lábszárfekély esetén annak gyógyulásához megfelelő körülményeket  teremt. A várt javulás és hatás eléréséhez feltétlenül szükséges a műtéti utáni időszakban a végtag  fokozatos terhelése és az orvos által javasolt életmódi előírások pontos betartása. 

A műtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, és ilyen szövődményes esetek műtéte már jelentősen nagyobb kockázattal jár.  

Műtétet kizáró tényezők 

• terhesség illetve szoptatás 
• három hónapon belül lezajlott szívinfarktus
• három hónapon belül lezajlott stroke 
• mélyvénás trombózis, vagy gyulladás
• igen súlyos kísérőbetegségek 
• az alkalmazandó gyógyszerekre való túlérzékenység 
• lázas állapot 
• immunhiányos állapot 
• bizonyos gyógyszerek szedése 
• vérképzőrendszeri vagy súlyosabb alvadási zavarok 
• a menzesz ideje alatt és közvetlenül előtte (fokozottabb a vérzékenység, és ödéma hajlam, a  fájdalom megélése) 

A műtét menete és rövid leírása 

A műtét alapvetően helyi érzéstelenítésben zajlik. Az altatóorvosnak kétféle lehetősége van az esetleg mégis jelentkező fájdalom csillapítására.  Az egyik egy úgynevezett éber bódítás biztosítása, ilyenkor intravénásan kis mennyiségű nyugtató  és altatószert adagol, szükség esetén kis adagokban megismételve. Ennek segítségével át tudja hidalni azt a kellemetlen időszakot, melyet a fájdalomcsillapító oldat beadása okoz. A beteg ilyenkor sem alszik  mélyen, csak szundikál, bármikor ébreszthető, kommunikációra képes, nem veszíti el kapcsolatát  a külvilággal. A gyógyszerek hatása gyorsan elmúlik, a műtét végére teljesen ébren van, egy órával  a műtét után saját lábán távozhat. Mivel a műtét során kábító hatású gyógyszereket alkalmazunk,  bár ezek hatását nem érzi, kiürülésük a szervezetből lassúbb, önálló járművezetés 24 óráig nem  megengedett, ezt a jelenlegi törvények is tiltják. Kérjük ezért a betegeinket, hogy a műtét után mindenképpen  kísérővel távozzanak, esetleg taxival menjenek haza, semmiképpen ne vezessenek autót és ne használjanak tömegközlekedési eszközt sem. 

A felületes bódítás bármely módját csak a műtét kezdeti szakaszában alkalmazzuk, amennyiben  a helyi érzéstelenítés fájdalmat okozna. Amikor a fájdalomcsillapító oldat már hat, további kiegészítő  érzéstelenítésre nincs szükség.  

A műtéti terület fertőtlenítő oldattal történő lemosása és steril izolálása után a térdtájon vagy a láb száron ultrahang segítségével vezetődrótot helyezünk a fő vénatörzs lumenébe és ezt a lágyék- vagy  térdhajlatban történő beömlésig vezetjük fel. Amennyiben szúrásból nem sikerül a vezetődrótot  felvezetni, egy apró (2 cm körüli) metszés is szükséges lehet. 

Ha a kezelendő fő vénatörzs jelentősen tágult, vagy a visszaáramlás fokozott mértékű,  egyéni mérlegelés alapján ritkábban sor kerülhet a lágyéki vagy a térdhajlatban levő vénás összefolyás műtéti lekötésére, mely szintén fájdalommentes és mintegy másfél cm-es, nyom nélkül gyógyuló kis  sebet jelent.  

A vezetőődrót felvezetését követően meghatározzuk az vénán belüli kezelés kezdőpontját, majd eddig a pontig vezetjük a lézerszálat (katétert). Ezt követően szintén ultrahang ellenőrzése mellett helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe az operálandó vénatörzset. A koaguláció (hő hatására az érfal fehérjéinek kicsapódása, az érfal mesterséges, gyógyító célú károsítása) fentről lefelé történik, akatéter folyamatos lassú visszahúzása mellett, ultrahang ellenőrzés alatt.  

A fő vénatörzs kezelése után sorra bevezetünk egy speciális kisebb katétert az oldalágakba is, és  elvégezzük ezek kezelését. Másik lehetőség az oldalágak mikrosebészeti módszerrel történő eltávolítása, apró horoggal. Ez utóbbi módszer előnye, hogy nem maradnak bent a bőr alatt kanyargó,  tág vénák, nem okoznak 3-6 hónapig tartó kellemetlenséget, zavaró kötegeket a műtét után.

Lézeres visszérműtét előnyei 

Az utóbbi évtizedben elterjedt vénaüregen belüli műtéti módszerek (lézeres műtét, rádiófrekvenciás  kezelés) új, költséges technikát alkalmaznak a betegek kényelme érdekében. E módszerek előnyei  a hagyományos nyitott műtéttel szemben: nincs metszés a lágyékhajlatban, minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom, néhány óra múlva már felkelhet,  lábra állhat a beteg, nincs szükség hosszabb kórházi megfigyelésre, a műtét helyi érzéstelenítésben végezhető, gyógyszeres rásegítéssel, nem szükséges gerinc közeli érzéstelenítés vagy altatás,  a nagyobb szúrások, metszések hiánya miatt jobbak az esztétikai eredmények, a műtét után pár  nappal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak, a hosszú távú eredmények nem  különböznek a hagyományos műtét eredményeitől.

Műtétet követő időszak 

A műtét végén az operált végtagot szorosan combtőig fáslizzuk. Ennek funkciója a végtag műtét  utáni nyugalomba helyezése, a fő visszértörzs kompressziója a gyorsabb gyógyulás érdekében, és  az esetleges vérömlenyek kialakulásának megakadályozása. A rugalmas pólya az első napon kissé  szoros, de jelentős fájdalmat nem okozhat. 

A nagy mennyiségben beadott érzéstelenítő  oldalt néhány óra alatt felszívódik, fokozott vizelet kiválasztással járhat. 

A műtét után a beteg felöltözik, még 10-15 percig pihen, ellenőrizzük vérnyomását és pulzusát, majd nővérünk eltávolítja karjából a kanült, ellenőrzi kötését. Amennyiben jól érzi magát, kísérővel otthonába  távozhat. Hazautazáskor a végtagot terhelheti, jelentős fájdalom nem várható, mozgását a szorosan feltekert rugalmas pólya esetleg akadályozhatja. Javasoljuk, hogy a műtét után kísérővel, vagy taxival távozzon. Az autóvezetés az alkalmazott gyógyszerek miatt nem megengedett a műtét napján, kivétel  ez alól, ha nem történt bódítás, de a végtagok pólyázás miatt csökkent mozgásképessége ekkor  is akadályozhatja a vezetést. 

MŰTÉT NAPJA 

A műtét után nagyobb, gyógyszert igénylő fájdalom általában nem jelentkezik, de szükség esetén nem-szteroid fájdalomcsillapító alkalmazható. A felhelyezett  rugalmas pólya vagy harisnya feladata, hogy a végtagot a műtéti beavatkozás után nyugalomba  helyezze, megakadályozza a nagyobb vérzést, vérömlenyek kialakulását. Kismértékű szorító érzés teljesen normális, sőt szükséges.. Ha a lábfej bedagadna, a végtag felpolcolása javasolt. Kisebb savós-véres átütés esetén egy kis fedőkötést kell helyezni a meglevő kötés tetejére. 

A műtét napján a beteg nyugodtan mozoghat, terhelheti a lábát, de nagyobb fizikai megterhelés aznap  nem javasolt. 

A műtétek után kialakuló esetleges mélyvénás trombózis megelőzésére a műtéti beavatkozások  után 5 napig szokásos a bőralatti (subcutan) injekciós véralvadás gátlás. Ez úgynevezett kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH) történik. Az első injekció a műtét utáni nap  reggelén esedékes, majd lehetőleg mindig ugyanabban a napszakban 5 napig. Ha sokat mozog,  nem fekszik, már egy hét után abbahagyható, a maradék injekciót tegye el egy hosszabb utazáshoz  vagy másik műtéthez. Kérésére az első injekciót az első kötéscsere alkalmával beadjuk. 

Kiterjedtebb műtét esetén megbeszélt időpontban a rendelőben találkozik kezelőorvosával, aki  eltávolítja a műtéti kötést, ellenőrzi az operált végtagot. A műtét közben ejtett kis szúrások helyei  még vérezhetnek, ezért 3 napra ide kötést helyezünk fel, hogy megakadályozzuk a sebek befertő ződését. A kötésre kompresszió kerül: ez lehet II. fokozatú kompressziós harisnya vagy rugalmas  pólya. A kompressziós kötést műtét után 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig csak napközben  javasolt viselnie. A későbbiekben hosszabb utazáskor, a végtag fokozott terhelésekor, sportoláskor  javasolt a kompressziós eszközök hordása. Amennyiben csak a fő vénatörzs elzárása és néhány  oldalág kezelése történt a műtét során, másnapi kontroll nem szükséges a rendelőben. Ebben az  esetben másnap a kötést eltávolíthatja, lezuhanyozhat, majd a kompressziós harisnyát még 2 napig  éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig csak napközben javasolt viselnie. Kontroll megbeszélés szerint 3-4  héttel a műtét után történik. 

MŰTÉT UTÁNI NAPOK-HETEK 

Műtét után nyugodtan mozoghat, de a végtag jelentős terhelése, sportolás 5-7 napig  nem ajánlott. A mindennapi mozgás, nem megerőltető fizikai munka akár már másnap végezhető,  a fokozatos terhelés idejét saját maga érzi legjobban. A műtét után egy héttel könnyű sport, gyalog lás, futás végezhető, alsó végtagok erős terhelése 2-3 hét múlva javasolt. Természetesen mindenki  reakciója egyéni, ezért az időpontok csak irányadók.. 

A műtét alatt ejtett apró szúrások néhány nap alatt gyógyulnak, kevés savós vagy véres szivárgás  még napokig előfordulhat, ez nem jelent bajt. Fontos, hogy amíg szivárgás észlelhető, legyen a  seben kötés, egyszer használatos sebtapasz, hogy megakadályozzuk ez elfertőződést. 3 nap múlva  lezuhanyozhat, ez a gyógyulást nem befolyásolja, kádfürdő vagy uszoda azonban csak két héttel a  műtét után javasolt. 

A műtéti területen előfordulhatnak kisebb véraláfutások. Ennek oka a helyi érzéstelenítés során  okozott hajszálér sérülés, kis vérömlennyel, felszívódásuk néhány nap alatt spontán megtörténik,  teendő nincs. A műtét során felhelyezett kötés néha összegyűrődik, ez is okozhat véraláfutást, szintén  önmagától megoldódik. Az endotermálisablációval (lézeres vagy rádiófrekvenciás beavatkozással)  elzárt erekben véralvadék képződik, mely a hőhatás miatt károsodott vénafalhoz szorosan tapad,  innen leszakadni nem tud, embóliaveszélyt nem jelent. Vékony comb esetén ez az elzárt vénatörzs  esetleg a bőr alatt futó vastag kötegként észlelhető még körülbelül 3-6 hónapig, fájdalmat, panaszt  nem okoz, a mozgást, sportolást, a végtag terhelését nem akadályozza. Bőr alatti csomókat észlelhet  még a lábszáron kezelt, esetleg mikrosebészeti módszerrel eltávolított oldalágak esetében is, ezek is  néhány hét alatt felszívódnak, a korábban már leírt kompressziós terápián kívül egyéb teendő nincs. 

Ha a műtét területén, különösen a lábszáron, boka feletti szakaszon korábban gyulladás zajlott vagy  krónikus vénás elégtelenség bőrtünetei észlelhetők, előfordulhat gyulladásos reakció. Ebben az  esetben mindenképpen értesítse kezelőorvosát, aki azonnal kontrollálja a műtéti területet. Gyulladás  esetén kompressziós kötés, jegelés a teendő, szükség esetén antibiotikum szedését írhatjuk elő. Egy  ilyen gyulladásos reakció a gyógyulást csak néhány nappal szokta meghosszabbítani.

Műtétet követő időszakban jelentkező esetleges szövődmények

A legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhatnak szövődmények, melyek elkerülésére azonban  mindent megteszünk. Említésre méltóak a következők: 

Ritkán a belboka környékén égő érzés, zsibbadás, esetleg tartós bőr-érzéskiesés jelentkezhet, köz vetlenül a véna mellett futó kis bőrideg sérülés miatt.  

A fő vénatörzs lefutásának megfelelően kialakulhat tapintható, kissé érzékeny köteg, mely a végleges  gyógyulás időpontját nem befolyásolja és jelentős kozmetikai vagy funkcionális zavart sem okoz.  

TOVÁBBI RITKA, ILLETVE IGEN RITKA SZÖVŐDMÉNYEK:  

• vérzés, sebfertőzés (igen ritka),  
• thrombophlebitis az oldalágakban (különösebb kezelést nem igényel), 
• mélyvénás trombózis (0,3%), tüdőembólia (enyhe fokú, súlyos panaszokat nem okozó), Ezek  a szövődmények gyakrabban jelentkeznek cukorbetegeknél, ismételt műtét esetén, túlsúlyosoknál és nagyon előrehaladott visszerességnél. 
• a lábfejmozgató ideg (peroneus) sérülése,  
• kisterületű bőrelhalások, bőrégések (ezek megfelelő kezelés mellett hónapok alatt jó kozmetikai eredménnyel gyógyulnak),  
• a műtét helyén visszamaradó barnás folt, pigmentáció (bőrtípustól is függő szövődmény,  10% körüli gyakorisággal, teljes megszűnése akár 18 hónapig is tarthat – 1 évnél túl történő  fennállását 1-5%-ban észlelték),  
• heg-túlburjánzás (keloid).  

• Túlérzékenység (allergia) az érzéstelenítő szer ellen, mely kezdetben például viszketéssel,  bőrpírral, hányingerrel járhat.