Kardiológiai panaszok

A kardiológia a szív- és érrendszeri panaszokkal foglalkozik, melyek jelentőségét mutatja, hogy az egyik vezető halálok mind országos, mind globális szinten. Természetesen léteznek veleszületett betegségek, melyek kialakulása rajtunk kívülálló okok miatt történik, egyéb esetekben azonban életmódunk is óriási szerepet játszik a kardiológiai eredetű problémák jelentkezésében. 

Számos szív- és érrendszeri betegség létezik, melyek közül az alábbiakban csak a leggyakoribbakat tekintjük át az időben történő felismerés elősegítése érdekében. 

Magas vérnyomás betegség 

A leggyakrabban előforduló kardiológiai eredetű probléma kétségtelenül a hipertónia, amiről 140/90 Hgmm fölötti vérnyomás esetén beszélhetünk. Szerencsére a legtöbb esetben nem okoz jelentős problémát, előfordulhat azonban, hogy komolyabb betegségekhez vezet: egyes számítások szerint Magyarországon évente 5000 ember életét követeli a magasvérnyomás-betegség. 

Elsődleges – önmagában jelentkező – hipertónia akkor állapítható meg, ha annak hátterében nem mutatható ki valamilyen kóros elváltozás: a magasvérnyomás-betegségek körülbelül 80 százalékát ez a változat teszi ki. Előfordulásának esélyét növelhetik örökletes tényezők, de óriási szerepet játszik benne az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a stressz, az elhízás, a dohányzás, a nagyobb mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás, az életkor, de a fogamzásgátlók használata is. 

A másodlagos, egyéb betegségek tüneteként jelentkező hipertónia kialakulhat egyebek mellett vesebetegségek, pajzsmirigy-problémák, fejlődési rendellenességek vagy daganatok következtében, ilyenkor a kezelés természetesen a kiváltó ok felderítésével kezdődik. 

A hipertónia sokszor nem is okoz panaszokat, lehetséges tünetei azonban a gyengeség, fáradékonyság, a szédülés, a mellkasi fájdalom, a homályos látás, a tarkótáji fejfájás – mely gyógyszer bevétele nélkül is csillapodik –, vagy az orrvérzés. Súlyos esetben megjelenhetnek szemfenéki elváltozások, ödémák vagy akár a nyaki verőér szűkülete, elzáródása is. 

A betegség veszélye az, hogy kezeletlenül hagyása esetén jelentős mértékben fokozza egyebek mellett a stroke és a szívbetegségek bekövetkezésének esélyét. Ennek érdekében az elsődleges feladat természetesen a vérnyomás tartós csökkentése, melyben a gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos szerepet játszik az életmódváltás is. Az elsődleges hipertónia általában nem gyógyítható, de karbantartható, így elkerülhetőek a komolyabb szövődmények. 

Koszorúér betegség 

A szív koszorúereinek keringési zavarát az ateroszklerózis, más néven érelmeszesedés okozza. Ennek következtében az ütőerek falában plakkok, lerakódások képződnek, melyek folyamatosan növekednek, végül az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. Emiatt az erek nem tudnak elegendő oxigént szállítani, annak hiányában pedig akár tünetmentes, akár kellemetlen panaszokat okozó probléma alakulhat ki. 

Rendkívül gyakori betegségről van szó, mely a középkorúak akár 20 százalékát is érintheti. A kialakulás okai között szerepel az örökölt hajlam és a magasabb életkor, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint. Minél több rizikófaktor áll fenn, annál nagyobb az esélye a koszorúér-betegség kialakulásának. 

A betegség első jele jellemzően a szívizom károsodásával nem járó mellkasi fájdalom, az angina pectoris, mely fizikai vagy éppen pszichés terhelés hatására jelentkezik és rövid idő alatt el is múlik. Előfordulhat azonban az is, hogy a szívinfarktus, súlyos esetben pedig a hirtelen szívhalál jelenti az első tünetet, ezért fontos a magas rizikófaktoros fennállása esetén a rendszeres szűrővizsgálat. 

A kezelés módja az állapot súlyosságától függően kerül megválasztásra, nagyon fontos azonban a megelőzés, a rizikófaktorok – elhízás, dohányzás, magas koleszterinszint stb. – csökkentése. 

Szívinfarktus 

Az infarktus – ismertebb nevén szívroham – a szív vérellátásának megszűnését jelenti egy bizonyos területen, és jellemzően az elhanyagolt magasvérnyomás-betegség, a kezeletlen koszorúér-betegség következményeként alakul ki.

A szívünk vérellátásáért a koszorúerek felelnek: ezek elzáródása vezethet szívinfarktushoz. Az elzáródásnak több oka is lehet, a leggyakoribb közülük a vérrög kialakulása, melynek hátterében gyakran az érelmeszesedés áll. Ha az ér belsejében lévő meszes plakk megreped, és elzárja a véráramlás útját, a szív nem kap elég vért és oxigént, pumpafunkciója romlik, így a teljes szervezet vérellátása veszélybe kerül. 

Mivel szívinfarktus bárkivel előfordulhat, a jelek felismerése elengedhetetlen – azt azonban tudni kell, hogy a jellegzetes tünetek gyakran elmaradnak. A legismertebb előjel a mellkasi nyomó, szorító, éles fájdalom, mely pihenés hatására sem javul. Előfordul bal karba vagy a test más területeire sugárzó fájdalom, légzési nehézség, eszméletvesztés vagy verejtékezés. Ha szívinfarktus gyanúja merül fel, a mentőszolgálat értesítése a legfontosabb dolog, hiszen minél előbb kezdik meg a vérellátás helyreállítását, annál nagyobb az esélye a komoly következmények elkerülésének. 

Esetenként a vérrög gyógyszerek segítségével is feloldható, máskor szívkatéterezésre, sebészeti beavatkozásra is sor kerül. Az infarktust minden esetben rehabilitáció követi, melynek célja a további szív- és érrendszeri problémák elkerülése. 

Szívritmuszavar 

A szívritmuszavar – vagy aritmia – a szív szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú működését jelenti, ez alapján tachycardiáról (percenként több, mint 100 szívverés) vagy bradycardiáról (percenként kevesebb, mint 60 szívverés) beszélhetünk. 

Az aritmia jellemzően nem okoz komolyabb problémát, tünetei pedig enyhén, alkalomszerűen jelentkeznek, a ritkán előforduló komolyabb következmények – csökkent keringés miatti veseműködési zavar, szív pumpafunkciójának romlása – miatt azonban érdemes odafigyelni a jelekre. Ezek tachycardia esetén a szapora pulzus, a gyors, kalapáló szívdobogás, a szédülés vagy a látás- és beszédzavar, szorongás. A bradycardia tünete lehet a szédülés, a bizonytalanságérzet, az aluszékonyság vagy a csökkent teherbírás. 

Légzőszervi betegségek

A légutak betegsége az asztma: ebben az esetben a páciens fokozottan reagál a különböző provokáló triggerekre, például az allergénekre, fertőzésekre, dohányzásra de akár a hirtelen hőmérséklet-változásra is. Tünetei közé tartozik a rövid vagy hosszabb légzészavar, a köhögés, a zihálás vagy a sípoló légzés. 

Az allergiát valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: ez az immunrendszer eltúlzott reakciója az olyan anyagokra, amik az egészséges emberekből semmilyen hatást nem váltanak ki. A légúti allergiát gyakran parlagfű, penészgomba, állati szőr vagy poratka okozza, tünetei pedig nagyjából az egyszerű nátháéval egyeznek meg. 

A komolyabb légzőszervi betegségek közé sorolhatjuk a tüdőfibrózist, mely a tüdőszövetek krónikus gyulladását jelenti. Mivel a szövet felszaporodik, a légzőfelület csökken, így nehézlégzés, száraz köhögés, fáradékonyság jelentkezhet. A tüdőgyulladást általában vírus vagy baktérium váltja ki, tünetei pedig a láz, az általános gyengeség, a hidegrázás, majd idővel légszomj és mellkasi fájdalom. Az egészséges immunrendszer általában legyőzi, idősebbekre vagy bizonyos alapbetegségekben szenvedőkre azonban igen veszélyes lehet. 

A tüdőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség, mely kezeletlenül hagyva gyorsan átterjedhet más szervekre is. A COPD (krónikus gyulladásos légzőszervi betegség) a légutak tartós beszűkülésével jár, mely nem fordítható vissza, ezért a gyors diagnózis rendkívül fontos. 

Számos egyéb, a tüdőt és a légutakat érintő betegség, állapot létezik, ezért a légúti panaszokat – különösen ha azok hosszabb ideig fennállnak, vagy folyamatosan romlanak – érdemes nagyon komolyan venni, és időben felkeresni a belgyógyász magánrendelést. 

Bélbetegségek 

A gyulladásos bélbetegségek nagyon sok embert érintenek, sokaknak azonban fogalma sincs arról, hogy kellemetlen tünetei mögött ez a probléma áll. Két különböző kórkép tartozik ide, ezek a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.

Az immunrendszer helytelen működése hozza létre ezeket a gyulladásos folyamatokat, és mindkét esetben hajlamosító tényezők lehetnek a gyomor-bélrendszeri fertőzések, a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás vagy a stressz, a kialakulás tényleges, konkrét oka azonban egyelőre ismeretlen. 

A két betegség tünetei is hasonlóak: gyakori, akár véres hasmenés, puffadás, görcsök, fáradékonyság, ismeretlen eredetű fogyás, láz és vérszegénység. Ezek jellemzően hirtelen megjelennek, majd egy hosszabb-rövidebb tünetmentes időszak következik. 

Láthatjuk, hogy a belgyógyászathoz tartozó betegségek rendkívül széles skálán helyezkednek el, ezért a vizsgálat minden esetben a konkrét problémához, tünetekhez igazodik.

Belgyógyászati szűrések 

Annak érdekében, hogy az egyes elváltozásokat, betegségeket minél hamarabb felismerjük, mindenkinek érdemes rendszeres szűrővizsgálaton részt venni. 

A Doktor24 szakképzett orvosai valamennyi területen segítséget nyújtanak tervszerűen, életkornak megfelelően kialakított prevenciós szűrőcsomagok segítségével, melyeknek köszönhetően egészségesebben élhetünk, és a kialakuló betegségeket már időben felfedezhetjük. 

A szűrések része a kórtörténet felvétele, a páciens részletes kikérdezése panaszairól, ismert betegségeiről. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során a test fejlettségét, a testtartást, az izomzatot, a reflexet vizsgáljuk. Sor kerül a bőr- és nyálkahártya, a nyirokcsomók, a pajzsmirigy ellenőrzésére, a tüdő és a légzés meghallgatására, a szívműködés vizsgálatára és a has kitapintására. 

Ezen túl életkortól, általános egészségi állapottól, hajlamosító tényezőktől – és a kiválasztott szűrőcsomagtól – függően számos vizsgálat elvégzésére van lehetőség, ilyen például a nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálat, a mellkasröntgen, a pajzsmirigy, a carotis, a hasi, a kismedencei és az emlő ultrahang, a mammográfia, a kardiológiai vizsgálat és a szívultrahang, a bőrgyógyászati szűrővizsgálat, a tumormarker-vizsgálat vagy éppen az urológiai vizsgálat.