Rendkívül gyakori betegségről van szó, mely a középkorúak akár 20 százalékát is érintheti. A kialakulás okai között szerepel az örökölt hajlam és a magasabb életkor, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint. Minél több rizikófaktor áll fenn, annál nagyobb az esélye a koszorúér-betegség kialakulásának.
A betegség első jele jellemzően a szívizom károsodásával nem járó mellkasi fájdalom, az angina pectoris, mely fizikai vagy éppen pszichés terhelés hatására jelentkezik és rövid idő alatt el is múlik. Előfordulhat azonban az is, hogy a szívinfarktus, súlyos esetben pedig a hirtelen szívhalál jelenti az első tünetet, ezért fontos a magas rizikófaktoros fennállása esetén a rendszeres szűrővizsgálat.
A kezelés módja az állapot súlyosságától függően kerül megválasztásra, nagyon fontos azonban a megelőzés, a rizikófaktorok – elhízás, dohányzás, magas koleszterinszint stb. – csökkentése.
Szívinfarktus
Az infarktus – ismertebb nevén szívroham – a szív vérellátásának megszűnését jelenti egy bizonyos területen, és jellemzően az elhanyagolt magasvérnyomás-betegség, a kezeletlen koszorúér-betegség következményeként alakul ki.
A szívünk vérellátásáért a koszorúerek felelnek: ezek elzáródása vezethet szívinfarktushoz. Az elzáródásnak több oka is lehet, a leggyakoribb közülük a vérrög kialakulása, melynek hátterében gyakran az érelmeszesedés áll. Ha az ér belsejében lévő meszes plakk megreped, és elzárja a véráramlás útját, a szív nem kap elég vért és oxigént, pumpafunkciója romlik, így a teljes szervezet vérellátása veszélybe kerül.
Mivel szívinfarktus bárkivel előfordulhat, a jelek felismerése elengedhetetlen – azt azonban tudni kell, hogy a jellegzetes tünetek gyakran elmaradnak. A legismertebb előjel a mellkasi nyomó, szorító, éles fájdalom, mely pihenés hatására sem javul. Előfordul bal karba vagy a test más területeire sugárzó fájdalom, légzési nehézség, eszméletvesztés vagy verejtékezés. Ha szívinfarktus gyanúja merül fel, a mentőszolgálat értesítése a legfontosabb dolog, hiszen minél előbb kezdik meg a vérellátás helyreállítását, annál nagyobb az esélye a komoly következmények elkerülésének.
Esetenként a vérrög gyógyszerek segítségével is feloldható, máskor szívkatéterezésre, sebészeti beavatkozásra is sor kerül. Az infarktust minden esetben rehabilitáció követi, melynek célja a további szív- és érrendszeri problémák elkerülése.
Szívritmuszavar
A szívritmuszavar – vagy aritmia – a szív szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú működését jelenti, ez alapján tachycardiáról (percenként több, mint 100 szívverés) vagy bradycardiáról (percenként kevesebb, mint 60 szívverés) beszélhetünk.
Az aritmia jellemzően nem okoz komolyabb problémát, tünetei pedig enyhén, alkalomszerűen jelentkeznek, a ritkán előforduló komolyabb következmények – csökkent keringés miatti veseműködési zavar, szív pumpafunkciójának romlása – miatt azonban érdemes odafigyelni a jelekre. Ezek tachycardia esetén a szapora pulzus, a gyors, kalapáló szívdobogás, a szédülés vagy a látás- és beszédzavar, szorongás. A bradycardia tünete lehet a szédülés, a bizonytalanságérzet, az aluszékonyság vagy a csökkent teherbírás.