⦁ Minél korábban születik meg a magzat, annál nagyobb az esélye tüdőbetegség kialakulásának, és annál több egyéb késői szövődmény várható. Hosszú távú következmények, mint a cerebralis paresis, látás- és hallászavarok, egyéb neurológiai kórképek – megkésett motoros fejlődés, mentális zavarok, visszatérő fertőzések (infekciók), szintén jóval gyakoribbak.
⦁ Ha a baba koponyájának túlzott növekedését észleljük, vagy ezzel ellenkezően, túl lassú ütemű a koponya növekedése.
⦁ Ha az újszülöttnél vagy kiscsecsemő korban az alábbiakat észleljük: izomtónus elváltozásai, figyelemzavar, beszédfejlődés késése
⦁ hangos belégzés (stridor), csecsemők staccato jellegű köhögése, visszatérő nehézlégzések, tüdőgyulladások, gyakori légúti fertőzések
⦁ alváskor légzés kimaradás (apnoe)

Intézetünkben lehetőség van arra, hogy ha az újszülött vagy kisgyermek állapota több, együttműködő orvos segítségét igényli, akkor mind fejlődés-neurológussal, mind fül-orrgégésszel, gyógypedagógussal és más szakterületekkel kiegészülve segítsünk az állapotán.
Akkor is nagy szeretettel várunk, ha bizonytalan vagy az érett vagy koraszülött baba ellátásával kapcsolatban, tanácsokra vagy megerősítésre lenne szükséged.

Minél korábban születik meg a magzat, annál nagyobb az esélye tüdőbetegség kialakulásának, és annál több egyéb késői szövődmény várható. Hosszú távú következmények, mint a cerebralis paresis, látás- és hallászavarok, egyéb neurológiai kórképek – megkésett motoros fejlődés, mentális zavarok, visszatérő fertőzések (infekciók), szintén jóval gyakoribbak.

Intézetünkben lehetőség van arra, hogy ha az újszülött vagy kisgyermek állapota több, együttműködő orvos segítségét igényli, akkor mind fejlődés-neurológussal, mind fül-orrgégésszel, gyógypedagógussal és más szakterületekkel kiegészülve segítsünk a gyermek állapotán.

Akkor is nagy szeretettel várunk, ha bizonytalan vagy, az érett vagy koraszülött baba ellátásával kapcsolatban, tanácsokra vagy megerősítésre lenne szükséged.

⦁ a koraszülött babák,
⦁ azok az újszülöttek, akik valamilyen oknál fogva oxigénhiányt szenvedtek el születésük során
⦁ az idegrendszeri fertőzésen átesett újszülöttek,
⦁ az idegrendszert érintő fejlődési rendellenességben szenvedő újszülöttek

Ezeket a gyermekeket különösen fontos fejlődésneurológusnak követni, mert esetükben nagyobb eséllyel következhet be idegrendszeri fejlődési zavar.

A korszülöttség fogalmának meghatározása: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1977-ben megfogalmazott definíciója alapján koraszülött az, aki betöltött 37. gesztációs hét előtt, vagy az utolsó menstruáció első napjától számított 259. nap előtt jön a világra.

A koraszülöttek nem alkotnak homogén csoportot, gesztációs idejük alapján további alcsoportokba tudjuk sorolni őket. A koraszülöttség Magyarországon és világszerte jelenleg is népbetegségnek számít. A koraszülés a WHO adatai szerint világszerte az újszülöttkori mortalitás vezető oka, és a pneumonia (tüdőgyulladás) után a második leggyakoribb halálozási ok az öt év alatti gyermekek körében. A WHO felmérése alapján, a világon a koraszülöttek száma 2010-ben 14,9 millió volt, ami az élveszületések 11,1%-át jelentette, Nyugat-Európában ez az arány 5-10% között mozgott. Magyarországon is hasonló a helyzet, arányuk évek óta változatlanul 8,5% körül mozog (www.ksh.hu). A koraszülés a neonatalis morbiditás és mortalitás legjelentősebb oka.

Súlyos morbiditás, különösen a respiratórikus disztressz szindróma, az agykamrai vérzés, a bronchopulmonális diszplázia (a tüdő éretlenségéből eredő krónikus tüdőgyulladás) és a bélfal elhalásával járó enterokolitisz jóval gyakrabban fordul elő a koraszülötteknél. Az esetek kb. felében a koraszülöttség pontos okára sohasem derül fény. Azonosítható azonban egy sor olyan kockázati tényező, amely szignifikánsan emeli a koraszülöttség kockázatát, például: az anyai fertőzések, az anya túlságosan fiatal vagy idős volta (17 év alatti vagy 35 év feletti), az anyai dohányzás és a passzív dohányzás (amikor a leendő édesanya mások cigarettájának a füstjét szívja be).

A koraszülések arányának növekedésében továbbá szerepet játszhat az, hogy a terhesgondozás fejlődésével, a pontosabb magzatmonitorozással, a gyakoribb vizsgálatokkal hamarabb felismerhető a fenyegető magzati asphyxia vagy az intrauterin retardáció, aminek a kivédésére jelentősen megnőtt a terminus előtti terhességek befejezésének száma, ugyanakkor jelentősen lecsökkent a halvaszületés és a perinatális mortalitás száma. A koraszülések számának növekedésének a másik lehetséges oka, hogy a reprodukciós technikák fejlődésével megnőtt a többes terhességek száma, ami számos esetben koraszüléssel végződik.

Fontos a koraszülött utánkövetése, miután a babát hazabocsátották a koraszülött osztályról. Ez általában egy orvos csoport feladata, amelyben az újszülött-gyógyász, ideggyógyász, szemész, gyógytornász mellett fontos szerep kell, hogy jusson a gyermektüdőgyógyásznak is. Lényeges lehet, hogy rendszeresen megmérjük, és rögzítsük a baba légzésfunkciós paramétereit.

Fontos az is, hogy megelőzzük, vagy korán felismerjük és kezeljük a légúti fertőzéseket (infekciókat). Szükséges a koraszülötteket nevelő szülők támogatása információkkal, tanácsokkal, amelyet részben az orvostól, részben a segítő szervektől (pl. védőnő, mentálhigiénés szakember) és nem utolsósorban a hasonló problémákkal szembesülő szülőktől, szülői szervezetektől kaphat meg.

Ha a fenti lépéseket megtesszük, a koraszülött gyermekek életminősége lényegesen javulhat. Az elkötelezett orvos csoport és a törődő szülő együttes ereje sokat tehet azért, hogy ezeknek a kicsi babáknak egyre növekvő esélyük legyen a teljes, boldog életre.

A koraszülöttség miatt megszakadt méhen belüli tüdőfejlődés számos esetben csökkent légzésfunkcióhoz, asztma, felnőtt korban COPD (krónikus obstructiv tüdőbetegség) kialakulásához vezethet.

Ezért rendkívül fontos a koraszülöttek gyermektüdőgyógyászati utánkövetése, függetlenül attól, hogy a baba részesült-e gépi lélegeztetésben vagy sem. A koraszülöttek gyermekkorban is esendőbbek Az utóbbi időben számos felnőttkori, krónikus tüdőbetegséget az újszülöttkori légzészavarokkal hoznak összefüggésbe, pl. asztmával (legalábbis annak bizonyos típusával), illetve COPD bizonyos formáival.

Ezért van nagy jelentősége a mérsékelten koraszülött gyermekek esetében is a tüdőgyógyászati utánkövetésnek.