Kardiológia
A kardiológia a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeinek megelőzésével, felismerésével és gyógyításával foglalkozó tudományág. A kardiológia nemcsak a szív veleszületett és szerzett megbetegedéseire koncentrál, hanem a vérkeringésre és a szívközeli erekre is.
A kardiológia központi területe, a szív számos anatómiai (kamrák, pitvarok, szívbillentyűk) és fiziológiai (szívhangok, áramlások, utóterhelés stb.) jellemzőinek vizsgálata. A rendellenességek szívbetegséghez és kardiovaszkuláris betegséghez vezetnek, ezek vezető halálokok hazánkban is. A betegségek felismerése és gyógyítása mellett, a betegség kialakulásának megelőzése is fontos feladat. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának számtalan rizikófaktorainak feltárása, kezelése komplett szívérrendszeri szűrőprogramjaink része.
Kardiológiai vizsgálataink alkalmasak a szív- és érrendszeri, illetve kardiovaszkuláris megbetegedések, többek között a mellkasi panaszok (koszorúér betegségek), magas vérnyomás problémák, billentyű betegségek, ritmuszavarok, az agyi érkatasztrófa, a perifériás artéria-elzáródás betegség tisztázására.
Helytelen életmód
A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő – állítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei.
Számos befolyásoló tényezőtől, rizikófaktortól függ egészségünk állapota:
- dohányzik-e az illető, a dohányzás ugyanis érszűkítő hatású,
- összefügg az egészségtelen táplálkozással,
- a stresszel,
- a mozgáshiánnyal,
- és azzal, hogy a helytelen életmód hatására az embernek magassá vált-e a vér zsírszintje,
- a vérnyomása,
- és cukorbeteg lett-e.
Az a legveszélyesebb, hogy a betegség nagyon sokáig tünetmentesen zajlik a szervezetben, majd egyszer csak a kór átbillen egy fázison, és megjelennek a tünetek: fellép a mellkasi-szívtáji fájdalom, vagy akár maga az infarktus.
Civilizációs betegség
A szív- és érrendszeri betegségeket civilizációs kórnak is nevezik a szakemberek, hiszen a megváltozott életmód miatt főként a fejlett országokban szedi áldozatait. A szívet és a koszorúereket megtámadó betegségeknek több csoportja ismeretes, közéjük tartozik a szívkoszorúér-megbetegedése, a magas vérnyomás és az infarktus. A koszorúér betegsége pedig négy tünetcsoport formájában jelenhet meg, legfőbb következménye az angina, a szív-izominfarktus, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál.
A legfőbb halálok: évente 60-70 ezer ember veszíti életét
Évtizedek óta a szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg a legtöbb ember Magyarországon, évente 60-70 ezer ember. Ezen belül koszorúér-megbetegedésben, azaz az általa okozott infarktusban 25-30 ezren halnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a gyengébb nem képviselői. Ugyanis a menopauza megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője. Egyetlen szívünk van, ezért nem mindegy, hogy milyen kardiológiai ellátást választunk!
Fontos szempont az idő és a szakértelem.
