Az alvás az emberi egészség egyik alapköve, amely elengedhetetlen a fizikai és mentális jólét fenntartásához. Az alvásminőség és a mentális egészség szoros összefüggést mutat: a tartós alváshiány jelentős hatással lehet a hangulatra, a kognitív funkciókra és az érzelmi stabilitásra. Azonban világszerte közel 1 milliárd ember küzd valamilyen mentális zavarral, amely nemcsak a közérzetét rontja, hanem gyakran megnehezíti a mindennapi életvitelét és társas kapcsolatait is.
Az alváshiány hatása a mentális egészségre
A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét. Az alváshiány következtében az agy stresszkezelő képessége csökken, a hormonháztartás felborul, és az érzelmek szabályozásáért felelős agyi területek – például az amygdala működése megváltozik. A szorongás akkor fokozódik, amikor az alváshiány növeli a kortizol (stresszhormon) szintjét, ami feszültséget és nyugtalanságot eredményezhet. A kutatások szerint az alváshiány hatására az emberek hajlamosabbak túlreagálni stresszes helyzeteket.
A krónikus alváshiány összefügg a szerotoninszint csökkenésével, ami a depresszió egyik fő tényezője. Az alváshiányban szenvedők gyakran tapasztalnak csökkent érzelmi szabályozást és fokozott negatív gondolkodást. Csökken a kognitív teljesítőképesség: Memóriazavarok, koncentrációs nehézségek és döntéshozatali problémák jelentkezhetnek.
A szorongás és a depresszió
A szorongás és a depresszió a leggyakoribb mentális egészségügyi problémák közé tartoznak, amelyek, bár különálló kórképek, gyakran kéz a kézben járnak.
A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, ami félelem, nyugtalanság, aggodalom és fizikai tünetek mint például szapora pulzus és remegés formájában nyilvánul meg. Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a reakció ok vagy fenyegetés nélkül, vagy enyhe ingerek hatására is bekövetkezik.
