A túlzott képernyőhasználat rövidlátáshoz vezet! Mit tehetünk ellene szülőként?

A mai gyerekek egyre több időt töltenek telefonon, tableten vagy számítógépen, legyen szó játékról vagy mesenézésről. Bár a digitális eszközöknek megvannak az előnyeik, nem feltétlenül jelentenek jó választást az ajándékozáshoz, főleg ha a gyermek még túl kicsi ahhoz, hogy önállóan képes legyen korlátozni a használatukat. Ha mégis úgy döntünk, hogy okoseszközt adunk gyermekünknek, fontos tisztában lennük azzal, milyen hatással lehet mindez a fejlődő szemre, és hogyan tudunk világos szabályokat kialakítani a képernyő időre vonatkozóan.

Az utóbbi évek kutatásai egyértelmű tendenciát mutatnak: a túlzott képernyőhasználat jelentősen hozzájárulhat a rövidlátás (myopia) kialakulásához és gyors romlásához gyermekkorban. A rövidlátás hazánkban is rohamosan terjedő betegség, és a legfrissebb adatok szerint ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a gyerekek sok időt töltenek közelre fókuszálva — leggyakrabban digitális kijelzőket nézve.

Ebben a cikkben szemész szakorvosok által megerősített tudományos eredmények alapján segítünk felismerni az intő jeleket, megérteni a háttérfolyamatokat, és kialakítani a gyerekek számára egy egészséges képernyő használati rutint.

Miért alakul ki a rövidlátás? Mi történik a szemben?

Rövidlátás esetén a távoli tárgyak elmosódottá válnak, mert a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb. Ennek oka, hogy a szemgolyó túl hosszú, vagy ritkábban a szemlencse és a szaruhártya a normálisnál domborúbb. Kialakulásában nagy szerepe van a genetikán túl a tartós közelre fókuszálásnak, amely nagy terhet ró a szemre. 

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a túlzott képernyőhasználat:

• kényszeríti a szemet tartós közeli fókuszra,
  
• csökkenti a pislogási gyakoriságot, ami szemszárazsághoz vezet,
  
• csökkenti a szabadban töltött időt, ami pedig bizonyítottan védené a szemet a myopia kialakulásától,
  
• növeli a szemgolyó megnyúlásának kockázatát.

Ezek együtt okozhatják vagy gyorsíthatják a rövidlátás kialakulását.

A gyerekek nem mindig tudják szavakba önteni a problémát. Sokszor a viselkedésük jelzi elsőként, hogy baj van.

A rövidlátás jellemző tünetei:

• hunyorgás,
  
• közelebb hajol a könyvhöz, képernyőhöz
  
• fejfájás, szemfáradtság
  
• nehézség a tábla olvasásában
  
• gyakori pislogás, könnyezés
  
• alvászavar, fokozott ingerlékenység
  
• romló tanulmányi eredmények, figyelmetlenség

Ha ezek rendszeresen előfordulnak, érdemes mielőbb szemészeti vizsgálatot kérni.

Mennyi legyen egy gyermek napi maximális képernyő ideje?

• 0–2 év Lehetőleg egyáltalán ne használjon a gyermek képernyőt.
• 2–5 év Napi 30–60 perc, elosztva a nap folyamán, mindig szülői felügyelettel. A képernyőzés ne váltson ki mozgást vagy szabadtéri játékot.
• 6–12 év Legfeljebb napi 1–1,5 óra képernyőhasználat. Fontos: minden 30 perc után 10 perc szünet.
• 12 év felett Napi 2–3 óra képernyőidő, előre megbeszélt szabályokkal.

Egy könnyen betartható szemvédő szabály: a 20–20–20-as módszer

Minden 20 perc képernyőzés után nézzen a gyermek 20 másodpercig legalább 6 méterre (angolszász mértékegység szerint 20 lábra) lévő tárgyra.
Ez bizonyítottan csökkenti a szem megerőltetését.