Orrgaratmandula-műtét (adenotomia)

1. Alapvető tudnivalók

Csecsemő- és gyermekkorban a torokban és az orrgaratban található, nyirokszövetből álló gyűrű a fertőzések elleni helyi védekezés fontos tényezője. A mandulák a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Működésük az életkor előrehaladásával csökken és bizonyos életkor felett már nem nélkülözhetetlenek.

Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. A garat területén még nagyszámú nyirokszövet-tüsző található a nyálkahártya alatt.

2. A beavatkozás elvégzését indokló tényezők

A kórosan megnagyobbodott orrgaratmandula elzárhatja a fülkürt nyílásait, amely visszatérő akut és/vagy krónikus középfülgyulladáshoz, valamint átmeneti vagy tartós halláscsökkenéshez vezethet. Az orrgaratot lezárva orrlégzési nehezítettséget, zárt, “orrhangos” beszédet, horkolást, az orrváladék pangását és akut/krónikus orrmelléküreg-gyulladást okozhat és tarthat fent.

A krónikusan fertőzött orrgaratmandulából lecsorgó váladék köhögéshez, gége és hörgőgyulladáshoz vezethet, az esetleg meglévő asztmás tüneteket ronthatja vagy azok kiújulását válthatja ki. Fejfájást is okozhat.

Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket (ld. fent) okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki, akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható. Visszatérő és/vagy krónikus középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás és hörghurut esetén pedig feltétlenül indokolt.

3. Egyéb kezelési lehetőségek (röviden)

Az orrgaratmandula túltengéshez gyakran társuló krónikus vagy visszatérő középfülgyulladás sokszor jól befolyásolható gyógyszeres úton, de a gyakori kiújulás vagy nem kielégítő terápiás eredmény – a későbbi hallásromlás elkerülése érdekében – műtétet tesz szükségessé.

4. A műtét menete, illetve a beavatkozás rövid leírása

Az orrmandulaműtétet mindig általános érzéstelenítésben, vagy altatásban végezzük.

Az orrgaratmandulát szájon keresztül vesszük ki úgy, hogy a fülkürt szájadékokat mindvégig ellenőrizzük. A vérzéscsillapításhoz vérzéscsillapító tampont alkalmazunk.

A Doktor24-nél a műtéteket leggyakrabban plazmakéssel (koblátor) végezzük. A koblációs (plazmakéses) szövetredukció az orrgarati mandulák eltávolításának modern és biztonságos módja. A koblációs készülékek nagyfrekvenciás hullámokkal a fiziológiás sóoldatot ionokra bontja, így képződik a pálca végén a plazma, mely kémiai úton képes a lágyszövetek porlasztására, alacsony energiával, kb. 40°C-on. Ezt ablációnak hívjuk. Alkalmazása során a megnyíló kisebb ereket is azonnal lezárja. Amennyiben vérzés alakul ki, akkor az eszköz alkalmas 70°C-on az erek biztonságos lezárására is, ezt koagulációnak hívjuk. A koblátor e két funkciót ötvözi.

Az orrgaratmandulát szájon keresztül, esetleg endoszkóppa,l orron keresztül, speciális formájú plazmakéssel távolítjuk el, mely a szöveteket alacsony hőfokon porlasztja el és egyben a vérzést is csillapítja.

5. Az érzéstelenítés lehetőségei, veszélyei

Az érzéstelenítéssel kapcsolatban – igen ritkán – kialakulhatnak az alábbiak: allergiás reakció (vizenyő, bőrkiütés, viszketés, shock); idegrendszeri mellékhatások (nyugtalanság, görcsök, légzészavar); vérnyomás-emelkedés, vérnyomásesés, szívritmuszavarok.

6. Általános műtéti kockázat

Mint minden műtétnek, ennek a beavatkozásnak is vannak általános veszélyei.

A műtétek általános veszélyei (pl. trombózis, embólia, sebfertőzés, kóros vérzés és/vagy vérzékenység, életveszélyes és kóros lázas állapot, kóros keringési reakció) egészséges egyénben igen ritkák, de előfordulhatnak.

A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért fontos, hogy a beteg az ilyen szerek fogyasztásának tényét – saját érdekében – közölje.

10-20 percig esetleg egy-két óráig – véres köpet, köhögési inger, köhögés, altatott betegnél erős nyugtalanság jellemző, hányinger, hányás előfordulhatnak. A későbbiekben már csak rózsaszínű, elvétve pirosas köpet tapasztalható. Gyakori még a szörcsögő orrlégzés, amelynek a véralvadék, illetve a műtéti duzzanat az oka.

Ritkán előfordulhat utóvérzés az orrból, torokból, garatból, amely bekövetkezhet a műtét utáni 24 órán belül vagy a seben kialakult lepedék leválása kapcsán általában a 7-10. napon. Ettől eltérő idejű utóvérzésekkel is számolni kell. A havi ciklus kapcsán vagy egyénenként fokozott vérzékenységre való hajlam esetén kisebb utóvérzések halmozottan is előfordulhatnak. Az utóvérzések általában enyhék-középerősek, amelyek nem életveszélyesek és azonnali ellátás esetén jól befolyásolhatók. ARitkán orrgarati hegesedés, ízérzészavar, szaglászavar alakulhat ki.

Életveszélyes általános fertőzés (szepszis), maradandó nyelés- és beszédzavarok rendkívül ritkák.

8. A műtét utáni időszak (kb. 10 nap) fontosabb teendői

A műtét napján szigorú ágynyugalom, fájdalomcsillapítás, folyadékbevitel szükséges, este már szilárd étel fogyasztása javasolt. A véralvadék, illetve a műtéti vizenyő miatt az orrhangzósság és a horkolás nem mindig szűnik meg azonnal. Gyengeség, fáradékonyság, szédülékenység előfordulhat, ezért óvatos, vagy kísérővel való mozgás javasolt. Jelentősebb fizikai aktivitás csak 10 nap után jöhet szóba orvosi ellenőrzés után.

Az orrból vagy szájból induló utóvérzés esetén haladéktalanul orvosi segítségre van szükség.