Fül-orr-gégészeti sebészetünkön az orr, az orr melléküregei, a szájüreg, a garat, a gége és a nyaki szervek betegségeit gyógyítjuk modern sebészeti eljárásokkal.

Prémium környezetben, korszerű és személyre szabott ellátással várunk. Elismert, nagy tapasztalattal rendelkező szakorvosaink a legújabb technológiák alkalmazásával a legmagasabb szintű ellátást nyújtják.

Milyen fül-orr-gégészeti műtétekkel foglalkozunk?

A járóbeteg szakellátáson kívül a fül-orr-gégészet széles spektrumán végzünk műtéti beavatkozásokat, a legmodernebb eszközökkel és eljárásokkal.

  • orrsövény műtétek
  • orrkagyló műtétei
  • horkolásgátló  és alvássebészeti műtétek
  • endoszkópos orrmelléüreg műtétek (FESS)
  • arc-fej-nyaki jóindulatú bőrelváltozások
  • lipomák sebészeti ellátása
  • rinophyma (rózsaorr) sebészeti ellátása

Foglalj időpontot szakrendelésünkre!

1. ORRSÖVÉNY FERDÜLÉS MŰTÉTI MEGOLDÁSA

Mikor beszélünk orrsövényferdülésről?

Az orrsövény porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez, amely az orrüreg középvonalában válaszfalat alkot a jobb és a bal oldali orrüreg között. A fejlődés során azonban a csontos és a porcos orrsövény különböző mértékben növekszik, ennek következtében pedig a két rész találkozásánál gyakran alakulnak ki különböző fokú elferdülések.

A kismértékű orrsövényferdülés általában nem okoz panaszt. Az orrüreget jelentősen szűkítő ferdülések viszont akadályozzák az orrlégzést, ami nem csupán kellemetlen, de számos más betegség előidézője is lehet (pl. szájlégzés, krónikus garatgyulladás, horkolás).

Mivel orrsövényferdülés esetén nehezebb az arcüreg szellőzése, gyakoriban fordul elő arcüreggyulladás, illetve gyakoribb a középfülgyulladás kialakulása is. A normális, orron át történő légzés nehezítettsége miatt előtérbe kerül a szájon át történő légzés, ez pedig garat- és gégehurutra, valamint alsó légúti fertőzésekre hajlamosít. Az orrsövény ferdesége sokszor az orr külső alakján is észrevehető, olykor az egész orr tengelye ferde, máskor a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.

Milyen tünetek előfordulása esetén érdemes szakorvoshoz fordulni?

  • szaglási zavarok
  • horkolás
  • orrhang
  • gyakori fejfájás az orrmelléküregek felett
  • a náthás periódusok elhúzódása, gyakori visszaesés a betegségbe
  • gyakori orr-, torok-, garatváladék képződés
  • rossz szájszag, reggeli torokszárazság

A fenti tünetek okozója más betegség is lehet, de ezek tartós fennállása esetén javasoljuk a szakrendelés felkeresését!

 

Mi történik a szakorvosi vizsgálaton?

Az orrsövény műtéteket minden esetben fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálat előzi meg. A műtét eldöntéséhez fizikális vizsgálatra, és egyéb diagnosztikai vizsgálatra lehet szükség (CT, endoszkóp). A vizsgálatok befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad az ügyfél állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről.

Javaslatot tesz a műtét típusára, és tájékoztatást nyújt az azzal kapcsolatos teendőkről.

Hogy történik a műtét?

Az elferdült orrsövény plasztikája során az egyik orrjárat bemenetében a nyálkahártyán ejtjük a műtéti metszést, amin keresztül az orrsövény elferdült porca kiegyenesíthető és visszatehető, a hátsó csontos ferdeség is korrigálható. Csak a többletet okozó részek kerülnek eltávolításra, a ferde orr bemenetet is szimmetrikussá lehet tenni. A műtét után az orr statikája, az orrhát, az orrcsúcs alakja nem fog változik.

Műtét utáni javaslatok

  • Két hétig tengeri sós orrmosás, orrkenőcs, ott olaj használata javasolt, a gyorsabb nyálkahártya regeneráció érdekében.
  • A szájon át történő légzés miatt gyorsabban szárad ki a száj, ezért igen sok folyadék elfogyasztása javasolt
  • A helységekben érdemes a levegőt párásítani
  • Célszerű a túlzott szénsavas italok és csípős ételek kerülése
  • Mindennemű erős fizikai munka, hajolás, emelés, sportolás kb. 2 hétig kerülendő, mert növelheti az orrban lévő vérnyomást, ezáltal utóvérzést, vérömlenyt okozhat.
  • Ugyanilyen okból kerülendő a forró ülőfürdő, ehelyett gyors zuhanyzás javasolt.
  • A műtét esetleges, vagy ritkán előforduló fájdalmát a felírt fájdalomcsillapító folyamatos szedésével lehet csillapítani.

A teljes gyógyulási idő kb. 3-4 hét.

2. DOBHÁRTYA BEMETSZÉSE, DOBÜREGI TUBUS BEHELYEZÉSE

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. Külső-, közép- és belsőfülre tagolható. A középfül a dobüregből, a fülkürtből és a csecsnyúlványból áll. A középfül a hallójárat végén a dobhártyával kezdődik, ez a dobüregnek a hártyás fala.  A középfül a fülkürtön keresztül az orrgarattal áll összeköttetésben. A fülkürt normális állapotában zárt, azonban nyeléskor, ásításkor megnyílik. Élettani szerepe a dobüreg szellőzésének biztosítása.

A dobhártya állapotából (színe, állása) következtetni lehet a középfülben uralkodó légnyomás viszonyokra, illetve a középfül gyulladásos betegségeire.

A beavatkozás elvégzését indokló tényezők

  • A középfülgyulladás a csecsemők és a kisgyermekek megbetegedése de felnőttkorban is előfordulhat. Kiváltó októl függően hurutos vagy gennyes típust különíthetünk el. Mindkét esetben szerepet játszik a fülkürt rossz működése, a gennyes fertőzés, illetve a szervezet védekező képességének csökkenése.
  • Krónikus, savós középfülgyulladás: Krónikus, savós középfülgyulladás esetében a fülkürt tartós funkció zavara áll fenn, amelynek okai lehetnek:
  • orrsövényferdülés
  • allergia
  • krónikus orrmelléküreg gyulladás
  • orrdugulás
  • orrcsepp függőség
  • orrpolip
  • orrgaratmandula
  • egyéb orrbetegségek (daganatok)
  • Akut gennyes középfülgyulladás Leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák, de kialakulásában szerepet játszik a fülkürt rossz működése, illetve az ellenálló képesség csökkenése. A panaszok általában nátha, orrmelléküreg-gyulladás, felsőlégúti fertőzés kapcsán alakulnak ki. A tünetek klasszikusak, erős fülfájdalom, láz, rossz közérzet, étvágytalanság, hányás.  Lehetőleg még a spontán átszakadása előtt a dobhártya felszúrását el kell végezni.

A dobhártya átmetszése súlyos akut gennyes középfülgyulladásnál indokolt. Alapvetően azonban első körben célzott antibiotikus terápiát választunk. Ha ez nem elegendő,  indokolt a beavatkozás elvégzése annak érdekében, hogy:

  • a gyógyulás gyors és teljes értékű legyen
  •  spontán átszakadás esetében a dobhártya elhalása miatt maradandó lyuk maradhat vissza
  • szövődmény alakulhat ki
  • a spontán átszakadás mellett is néha indokolt a dobhártya átszúrása, mert a váladék nem tud teljesen, maradéktalanul kiürülni.

Egyéb kezelési lehetőségek

Legalább 2 hónapig fennálló krónikus, savós középfülgyulladás kezelésénél elsődleges a kiváltó ok megszüntetése:

  • orrmandula eltávolítás, arcüreg kiöblítés, orrsövény műtét, alsó orrkagyló kisebbítés stb.
  • fontos a fülkürt átjárhatóságának biztosítása, a dobüreg szellőztetése.
  • orrnyálkahártya lohasztása, orrcseppek alkalmazása, melegítés (Sollux, infralámpázás),
  • gyulladáscsökkentők alkalmazása.

Abban az esetben, ha a fülkürtön keresztül a dobüreg szellőzését nem tudjuk helyreállítani és az egyszerű dobhártya felszúrás sem vezet eredményre, akkor dobüregi tubus (Grommet) behelyezése javasolt. Ilyenkor általános érzéstelenítésben megfelelő anyagból készült, megfelelő alakú steril dobüregi tubust helyezünk a dobhártya elülső-alsó részébe, annak bemetszése után. Bizonyos idő után a tubus általában kilökődik. Ha közben a tubafunkció, nyomásviszonyok helyreállnak, nincs további teendő, a nyílás spontán záródik. A dobüregi tubus magától kilökődik,  alatta a dobhártya magától meggyógyul..

A beavatkozás menete, rövid leírása

A dobhártya átmetszésének célja:

  • a dobüregben kórosan termelődött váladék kiürülésének elősegítése,
  • a dobhártya feszülésének megszüntetése,
  • a gyógyulás elősegítése,
  • a fájdalom csökkentése.

A dobhártya átmetszését operációs mikroszkóp alatt, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. A dobhártyát az elülső alsó részén, apró sarlós kés segítségével metsszük be.

Savós középfül gyulladásnál a krónikus fülkürthurutot fenntartó elváltozásokat meg kell szüntetni, nevezetesen gyermekkorban leggyakrabban orrmandula eltávolítás történik, felnőttkorban a betegség ritkább, más inkább orrsövény és krónikus orrmelléküreg gyulladás, esetleg orrgarati daganat állhat a háttérben. miatt gyakran a dobhártya felszúrásával egyidőben az orrmandulákat is eltávolítjuk.

A dobhártya átszúrás lehetséges mellékhatásai, veszélyei, szövődményei

a) Tipikus jelenségek a beavatkozás során:

  •  az átszúrás után változó időtartamú, gennyes-véres-savós váladékozás jellemző
  • a dobhártya átszúrás a megfelelő érzéstelenítés mellett fájdalmatlan, de a hirtelen létrejött
  • nyomáskiegyenlítődés miatt a fájdalom rövid ideig fokozódhat,
  • helyi érzéstelenítés mellett, rövid idejû éles fájdalom előfordulhat

Beavatkozás utáni időszak fontosabb teendői 

  • A beavatkozás után a fület víz nem érheti.
  • Amíg fülfolyás van, a hallójáratba vattát kell helyezni, illetve azt rendszeresen cserélni.
  •  Úszás, fürdőzés tilos.
  • Rendszeres mikroszkópos fülészeti ellenőrzés javasolt.
  • A fület csak akkor érheti víz, ha a betegség gyógyult, a nyílás bezáródott. A dobüregi tubus behelyezése után amíg az a fülben van, víz, szennyezett levegő nem érheti.

A gyógyulás várható időtartama

A savós középfülgyulladás a tubafunkció helyreállítása, és a dobhártya átszúrása után maradéktalanul gyógyul. A teljes gyógyulás általában 10 nap. Egyes esetekben a savós középfülgyulladás kiújulhat és/vagy a helyes kezelés ellenére továbbra is fennállhat. Gennyes középfülgyulladásnál a várható gyógyulás időtartama a kísérő megbetegedésektől függően 1–2 hét.

3. ENDOSZKÓPOS ORRMELLÉKÜREG MŰTÉT

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

Az orrmelléküreg-rendszer 3 páros (arc-, és homloküreg, rostasejtek) és egy páratlan (iköböl) üregből áll. Belsejüket az orrüregéhez hasonló csillószőrös hám béleli, amely váladékot termel. Az egészséges melléküreg nyálkahártyája vékony, levegőt tartalmaz és nyitott szájadékán keresztül a termelődő váladék – a csillószőr-működés segítségével – az orrjáratokba ürül. A páros melléküregek a középső orrjáratba nyílnak egy szűk kis térség, az ún. infundibulum közbejöttével. Ha ez beszűkül vagy elzáródik, a mögötte elhelyezkedő nagyobb melléküregekből nem tud kiürülni a termelődő váladék, amelynek következtében pangás és bakteriális felülfertőződés alakulhat ki.

A szűkületekben, összefekvő nyálkahártya-felületeken, valamint a krónikusan gyulladt területeken orrpolypok alakulhatnak ki, amelyek további szűkületeket okoznak.

A beavatkozás elvégzését indokló tényezők

A FESS műtét leggyakoribb indikációi a krónikus melléküreg gyulladás, orrpolip (orrpolipózis), anatómiai eltérések és szűkületek. A könnyelvezető rendszer elzáródásakor a könnyzsák orrüregbe való szájaztatását is lehet endoszkópos módszerrel végezni. A szemgödör tartalmának bizonyos eredetű túltengését endoszkópos úton csökkenteni lehet úgy, hogy a szemgödör tartalmát részlegesen az orrüregbe helyezzük át. Ritkábban jó- és (kivételesen) rosszindulatú tumorok, orrvérzés, agyvízcsorgás esetén is alkalmazzuk. A szemideg és csatornájának sérülése kapcsán endoszkópos tehermentesítés végezhető.

Számos esetben a beavatkozás szükségességét a következményes betegségek és/vagy tünetek teszik még hangsúlyosabbá: krónikus középfülgyulladás, köhögés, krónikus hörghurut, tüdő asthma súlyosbodása vagy indulása stb.

A műtét (beavatkozás) lehetséges mellékhatásai

  • Közvetlenül műtét után 1-2 óráig véres köpés
  • köhögési inger, köhögés
  • nyugtalanság, bágyadtság.

A műtét menete,  a beavatkozás rövid leírása

A műtét során nincs szükség külső bőrmetszésre, az endoszkópot az orrbemeneten keresztül vezetjük be az orr-, és melléküregek területére. A sebész direkt szemellenőrzés és igen jó fényviszonyok mellett végezheti a beavatkozást, amely lehetővé teszi, hogy csak a beteg részek kerüljenek eltávolításra.

Arcüregi endoszkópia (sinuscopia) során egy vastagabb szúró eszközt (trokár) juttatunk át az arcüreg mellső vagy laterális (oldalsó) csontos falán keresztül, amelyen át endoszkóp vezethető be az arcüregbe.

A sérülést orron keresztül endoszkópos/mikroszkópos úton felkeressük és a hiány saját anyaggal (orr-sövény vagy fülkagyló-porc, orrnyálkahártya és/vagy alsó orrkagyló szövetdarab, valamint izomfascia) és szövetragasztóval – több rétegben – zárjuk.

A műtét utáni időszak (kb. egy hét) fontosabb teendői

  • A műtét napján fekvés, rendszeres folyadékfogyasztás és fájdalomcsillapítás szükséges.
  • A vér-, és folyadékvesztés miatt a műtét után néhány napig szédülékenység alakulhat ki
  • Egy hétig fizikai kímélet, pihenő életmód javasolt.
  • Kerülendő minden olyan tevékenység, amely a fejben nyomás emelkedést okoz.
  • Orrfúvás, mechanikus orrtisztítás nem javasolt.
  • Tengeri sós orrmosás, orrkenőcsök rendszeres alkalmazása szükséges, valamint gondos utókezelés az operatőr utasításai szerint.
  • Utóvérzés, arc-, fejtáji duzzanat, tartós fejfájás, szédülés, szalmasárga orrváladékozás (főleg egyoldali), magas láz esetén azonnali kontroll vizsgálat javasolt.

A gyógyulás várható időtartama

Eseménytelen gyógyulás várható időtartama 7-10 nap. Orrváladékozás, beszáradó pörkös váladék, változó mértékű orrdugulás – a kiindulási állapottól és az alapbetegségektől függően – több hétig is fennállhat.

 

4. ORRKAGYLÓ KISEBBíTÉSE

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

Az orrüregben mindkét oldalon 3-3 orrkagyló található, amelyek alakjukat tekintve leginkább 1-1 kis  polchoz hasonlók. A vázuk egy vékony csontlemez, amelyet nyálkahártya borít. Segítenek a belélegzett levegő felmelegítésében, párásításában és tisztításában.

A beavatkozás (műtét) elvégzését indokló tényezők

Orrkagyló-kisebbítő műtétet végzünk azokban az esetekben, amikor a krónikus orrlégzési panasz  hátterében a megnagyobbodott alsó orrkagyló áll, vagy az részét képezi a gátolt orrlégzést kiváltó  és fenntartó okoknak. Hosszú ideig fennálló gyulladások (pl. allergia) vagy ún. orrcseppabúzus esetén (amikor a recept nélkül kapható orrcseppeket/orrspray-ket a beteg az előírt 5-10 napnál tovább,  hetekig-hónapokig használja, és nélküle „már nem kap levegőt”) gyakori, hogy az alsó orrkagyló  nyálkahártya alatti szövete megduzzad. Az alsó orrkagyló befolyásolja leginkább az orrlégzést, ezért  az ezen végzett műtétek hatása jelentős lehet, amennyiben nem áll fenn egyéb kóros állapot pl.  orrsövényferdülés, orrpolipózis.

Egyéb lehetőségek az orrlégzés javítására

Érdemes a műtéti beavatkozás előtt gyógyszeres kezelés kipróbálása. Allergia esetén gyakran hatásosabbak a szteroidos orrspray-k, a tablettaként szedhető antihisztaminok, illetve meg lehet  próbálni a két kezelési mód kombinációját is. Amennyiben ezek a kezelések nem járnak kellő eredménnyel, mindenképpen javasolt az alsó orrkagyló redukciója.

A műtét menete, rövid leírása

A radiofrekvenciás szövetredukció a felesleges szövet tömegének csökkentésére szolgáló beavatkozás. A radiofrekvenciás készülékek elektromágneses hullámokkal, alacsony energiával működnek.

Az elektromágneses impulzusok hatására a szöveteket alkotó molekulák egymáshoz ütköznek, a szövet felmelegszik (kb. 85°C-ra), de klasszikus értelemben nem ég  meg. Az érintett területeket a szervezet „eltakarítja”, így a szövetek megkisebbednek. Emellett a  kollagénrostok a kezelt területen összehúzódnak, ezáltal a szövetek feszesebbé is válnak. A duzzadt  orrkagyló olyan mértékben kisebbedik, hogy az orrlégzés gyors javulását várhatjuk. Az orrkagyló több pontján a nyálkahártya alá vezetünk egy apró, speciális elektródát. Az elektródát  borító szigetelő réteg biztosítja, hogy megfelelő mélységben történjen az „égetés”, és megakadályozza, hogy a felszíni nyálkahártya károsodjon. Ezzel megelőzhető, hogy az orrban összenövések  alakuljanak ki.

A műtét utáni időszak

  • Mivel a beavatkozás a nyálkahártya alatt történik, ezért fájdalom, vérzés vagy az orr pörkösödésére  nem, vagy csak kis mértékben kell számítani.
  • A szövetek átmeneti duzzanata előfordulhat, ezért  közvetlenül a műtét utáni napokban akár rosszabbá is válhat az orrlégzés, gyenge orrfolyás is előfordulhat, mint egy egyszerűbb nátha során.
  • Ezt követően az orrlégzés fokozatos javulása várható, jó orrlégzés elérésére a teljes gyógyulás 3-4 hét.
  • Átmenetileg lehet használni nyálkahártyalohasztó orrsprayt 1-5 napig, de aztán ennek  elhagyása javasolt, helyette tengeri sós vizes orrmosás esetleg orrkenőcs használata tanácsos.

A műtét (beavatkozás) lehetséges mellékhatásai

  • Ritkán az orrdugulás nem javul pár nap alatt, gennyes orrváladékozás alakul ki, ilyenkor a kezelőorvos felkeresése javasolt,
  • Antibiotikus kezelés válhat szükségessé.
  • Vérzés, pörkösödés, orrszárazság,  orrkagyló túlzott mértékű zsugorodása, szaglászavar ritkán előforduló lehetséges szövődmények.

 

5. ALVÁS ALATTI ENDOSZKÓPOS VIZSGÁLAT (HORKOLÁS VIZSGÁLAT)

 Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók 

Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint felét érinti.. A horkolás hangeffektusa  fizikai jelenségek miatt alakul ki. Az izmok ellazulása szűkületet okoz a garattérben, emiatt a szükséges levegőmennyiséget nagyobb sebességgel kell belélegezni. A felgyorsult levegőáramlás a lágy szájpadot és a nyelvcsapot meglebegteti, eközben ritmusosan hozzáverődnek a garat hátsó falához. Ezt a zajos vibrációt nevezzük horkolásnak.

A szűkület oka lehet az orrban (pl orrsövényferdülés, orrkagyló megnagyobbodás),  illetve alvás során a felső légutak lágyszöveteit alkotó izmok és kötőszövetek, így a lágyszájpad, a  nyelvcsap, a garat oldalsó és hátsó fala, a torokmandulák, a nyelvgyök ellazulnak, és rezegni kezdenek, vagy akár teljesen elzárhatják a légutat.

A horkolásnak több rosszabbító tényezője is lehet:

  • Háton fekvés során  az ernyedt nyelv könnyen hátracsúszik, ezzel szűkíti a levegő útját.
  • Elhízás során nemcsak a bőrünk  alá rakódik le zsírréteg, hanem a garat izomzat és a nyelvizomzat közé is. Az elhízott emberek gyakran keveset mozognak, ezért az izomtónusok eleve kisebb.
  • Nyugtatók szedése, alkoholfogyasztás,  a túlzott jóllakottság felborítják az alvás természetes ritmusát, a szövetek hamarabb és nagyobb  mértékben lazulnak el.

  A beavatkozás elvégzését indokló tényezők

A horkolás, alvászavarok miatt végzett kivizsgálás során ez a vizsgálat a speciális fül-orr-gégészeti  státusz felállítás része, a későbbi terápiás döntés alapeleme. Műtéti beavatkozás előtt mindenképpen kötelező elvégezni.  Ez egy diagnosztikus, és nem terápiás beavatkozás, mely  segít felderíteni a horkolás okát. Az alvás közbeni endoszkópos vizsgálat látótérbe hozza panaszok hátterében álló  anatómiai eltéréseket, így lehetőség van azok műtéti úton történő célzott kezelésére.

 

A beavatkozás menete, rövid leírása

Amennyiben a vizsgálat igazolja az időleges elzáródásból, szűkületből adódó alvászavart, illetve horkolást, ennek helyének pontos meghatározására van szükség. A vizsgálat műtői körülmények között történik, mely során az altatóorvos gyógyszeres altatást alkalmaz,  miközben folyamatosan ellenőrzi a vitális paramétereket, úgymint a vér oxigén- és  széndioxid szintjét, a vérnyomást és a pulzust. Amint a beteg elkezd horkolni, azaz a légutak területén valamilyen szűkület, netán teljes elzáródás alakul ki, egy flexibilis endoszkópot vezetünk be az egyik  orrnyílásán keresztül, hogy ezzel pontos képet kapjunk a szűkület/elzáródás helyéről.

 A műtét lehetséges mellékhatásai, veszélyei és szövődményei

  • Allergiás reakció előfordulhat azoknál a személyeknél, akiknek tojás, szója vagy glicerin allergiája  van, mivel az altatáshoz használt egyik gyógyszer (propofol) tojáslecitint, szójabab olajat és glicerint tartalmaz.
  • Mivel rövid altatáson esik át, a beavatkozás után szédülés, bágyadtság előfordulhat.
  • A műtét napján estig a kórházban tartózkodni, aznap dolgozni semmi esetre sem lehet.
  • .Amennyiben mindkét orrfele relatív szűk, előfordulhat kisfokú vérzés vagy fájdalom a beavatkozást  követően, mivel a vizsgáló eszközt az orrán keresztül vezetjük le.