A pajzsmiriggyel kapcsolatos megbetegedések népbetegségnek számítanak, hazánkban is a lakosság 10-15 százalékánál mutatható ki valamilyen rendellenesség, mint például az alul- és túlműködés, illetve a megnagyobbodott, vagy göbös pajzsmirigy. A nők különösen veszélyeztetettek a pajzsmirigy problémák terén, az érintettek 75-80 százaléka közülük kerül ki. Csomó, vagy duzzanat megjelenése esetén, illetve pajzsmirigy túlműködés esetén indokolttá válhat a műtéti beavatkozás. Itt megtalálhat minden információt a pajzsmirigy műtéttel kapcsolatban.
A pajzsmirigy a pajzsporc előtt, annak két oldalán, a nyakon található. Mirigyállománya mellett szigetszerűen helyezkedik el a négy darab mellékpajzsmirigy. A pajzsmirigy funkciója a pajzsmirigy hormon termelése, ami a szervezetünk szinte minden működési folyamatát irányítja. Így hatással van többek között a menstruációs ciklusra, az agyműködésre, az anyagcserére, az emésztésre. A pajzsmirigy problémái közé tartozik az alulműködése, illetve túlzott működése. Több jel is utalhat pajzsmirigy működéssel kapcsolatos problémára, mint például a fáradtság, álmatlanság, hangulati ingadozások, koncentrációs zavar, magas koleszterinszint, súlyváltozások, haj és bőrproblémák, izom- és ízületi fájdalmak.
A pajzsmirigy megnagyobbodása is előfordulhat, amit strumának (golyvának) nevezük. A hormontermelést tekintve lehetnek túlműködéssel járó, vagy túlműködéssel nem járó golyvák. A pajzsmirigy megnagyobbodás azt jelenti, amikor a mérete meghaladja a nők esetében a 18, férfiaknál pedig a 25 köbcentimétert. Ez lehet egyenletes, vagy egyenetlen szerkezetű, mely utóbbiakat göbök, vagy ciszták okozzák.
A strumák többségükben lassan nőnek, a betegek általában csak akkor jelentkeznek az orvosnál, ha már kozmetikai problémát, vagy nyelési panaszt, gombóc-érzést okoznak. A gyors, fájdalmatlan növekedés rosszindulatú daganatra, vagy bevérzésre utalhat. A pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak összefoglaló neve: malignus struma.
A fulladásérzés a légcső el/összenyomásának a jele lehet, amit előrehaladott esetben, a pajzsmirigy aszimmetrikus megnagyobbodása okoz. A rekedtség előzetes pajzsmirigy műtét nélkül akár rosszindulatú folyamatra is utalhat.
A pajzsmirigy megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek panaszai két fő csoportra oszlanak: a mirigy megnagyobbodásából származó helyi és/vagy a hormonális működés zavarából eredő általános panaszokra.
A pajzsmirigy műkōdési zavarát általában autoimmun folyamat, pajzsmirigygyulladás okozza, illetve -egyebek között- a szervezetben lévő túl sok jód is előidézheti a problémát. A pajzsmirigy megnagyobbodás legjellemzőbb oka a jódhiány, de daganat, illetve pajzsmirigy-gyulladás is okozhatja. A pajzsmirigy betegségek kivizsgálása és kezelése az endokrinológus és a ej-nyaksebész szakorvosok közös feladata. A szükséges vizsgálatok közé tartozik a vérvétel, amivel a hormonok (pl. TSH, T3,T4) szintjét vizsgálják meg, az ultrahang, amivel feltárható a pajzsmirigy alakja, tagoltsága, mérete. A diagnosztikába bevonhatnak CT-vizsgálatot is, illetve biopsziát, amivel a göbök, ciszták sejtjeit lehet vizsgálni. A pajzsmirigy műtéttel enyhülnek a tünetek, illetve megelőzhetők az olyan további, súlyosabb betegségek, amiket a rendellenes működés idézhet elő.
A beavatkozást megelőzően, éjfél után minden étel és ital fogyasztása tiltott. A pajzsmirigy műtéti eltávolítására általános érzéstelenítéssel, altatásban kerül sor. Jóindulatú, vagy alacsony kockázatú rosszindulatúság gyanúja esetén a mirigy egy, vagy mindkét oldali lebenyének eltávolítása szükséges. A műtét előtt a beteget lehetőség szerint normál hormonális működésű (ún. euthyreoid) állapotba kell hozni, azaz be kell állítani a megfelelő pajzsmirigyszintet.
A műtét egy ív alakú, nyaki metszésből történik, ennek mérete függ a struma méretétől és elhelyezkedésétől. A sebész törekszik a minél kisebb, szimmetrikus hegvonalra, a bőr lehetőség szerinti legfinomabb zárására a műtét végén.
Ha nincs kóros heges sebgyógyulás (ún. keloid-képződés), akkor a seb szinte láthatatlanul gyógyul. A varrat mindig rejtett, néha a sebészi fonalat el kell távolítani, néha nem, ez a használt technikától függ. A műtét végén szívó drain ritkán kerül csak behelyezésre. A műtét után a panaszok, a fájdalom ritka, kímélő életmód elegendő, étkezési megszorítás nincs.
Rosszindulatú pajzsmirigy daganatra megelőző cytológiai (sejttani) vizsgálat és a képalkotó vizsgálatok utalhatnak. Ilyen esetben a kezelési elvek a Szakmai Kollégiumok ajánlásai alapján kell történjenek, bizonyított daganat esetében pedig szerv-specifikus onkológiai bizottság javaslata alapján.
A pajzsmirigy sebészetben előforduló műtéti kockázatok ritkák, de esetenként súlyosak is lehetnek. A beavatkozást végző orvosok a szövődmények elkerülése érdekében mindent megtesznek, és kialakulásuk esetén a szükséges teendőket azonnal elvégzik.
A műtétek általános veszélyei, úgymint trombózis/embólia, sebfertőzés, keringési reakciók, ezen műtéteknél viszonylag ritkák. A szintén igen ritka specifikus veszélyek közül a gége mozgató idegeinek a sérülése, illetve a mellékpajzsmirigyek károsodása említendő. Emellett, mint a műtéteknél általában, előfordulhat, hogy a beteg nem megfelelően reagál az altatószerre.
A vérzés tipikusan az első 24 óra szövődménye, egyaránt lehet arteriás vagy vénás eredetű. A betegnek azért kell egy napot kórházban töltenie, hogy egy esetleges utóvérzés esetén azonnali, szakszerű ellátásban részesíthessük.
A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy hátsó felszínén találhatóak. Véletlen eltávolításuk, vagy érellátásuk maradandó károsodása következtében kálciumhiány alakul ki. A tünetek a műtét utáni első héten jelentkeznek: zsibbadásérzés a száj körül, tónusos görcsök a lábszár és a törzs izmaiban, súlyos esetben őzfejtartás a kéz ujjaiban, nyelési nehezítettség, ritkábban gégegörcs. Szövetkímélő technikával a postoperatív hypoparathyreosisok száma nem több, mint 1-2 %.
Kialakulása teljes pajzsmirigy eltávolítás esetén egyértelmű. Ezért fontos a folyamatos ellenőrzése, és a hormonhiány gyógyszeres hormonpótlással tökéletesen rendezhető.
A műtéti heg gyógyulása hosszabb ideig, akár egy évig is eltarthat, aminek a hátterében az idegek regenerálódása húzódik meg. Ez szúrós fájdalommal, égető érzéssel járhat. Előfordulhat az is, hogy a heg nem szépen gyógyul, és vastag heg alakul ki.
További következmény lehet a hang rekedtté, illetve a hangszín mélyebbé válása (a hangszalagot ellátó fő ideg ugyanis a pajzsmirigy tokjának közvetlen közelében található).
Az utógondozás endokrinológus szakorvos irányításával történik. A gondozási elvek az alapbetegség és a műtéti eljárások szerint változnak. A beteget élete végéig rendszeresen ellenőrizni kell.
Ez kulcsfontosságú azon betegek esetében, akik teljes pajzsmirigy-eltávolításon estek át, hiszen esetükben gyógyszeres hormonpótlásra, illetve a vér kalciumszintjének csökkenése esetén a kalcium pótlására van szükség.
