A pajzsmirigy a pajzsporc előtt, annak két oldalán, a nyakon található. Mirigyállománya mellett szigetszerűen helyezkedik el a négy darab mellékpajzsmirigy.
A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának (golyvának) nevezzük. A hormontermelést tekintve lehetnek túlműködéssel járó, vagy túlműködéssel nem járó golyvák.
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak összefoglaló neve: malignus struma.
A strumák többségükben lassan nőnek, a betegek általában csak akkor jelentkeznek orvosnál, ha már kozmetikai problémát vagy nyelési panaszt, gombóc-érzést okoznak. Gyors, fájdalmatlan növekedés rosszindulatú daganatra, vagy bevérzésre utalhat. A fulladásérzés a légcső el/összenyomásának a jele lehet, amit előrehaladott esetben, a pajzsmirigy aszimmetrikus megnagyobbodása okoz. Rekedtség előzetes pajzsmirigy műtét nélkül rosszindulatú folyamatra utalhat.
Pajzsmirigy megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek panaszai két fő csoportra oszlanak: a mirigy megnagyobbodásából származó helyi és/vagy a hormonális túlműködésből eredő általános panaszokra.
A pajzsmirigy betegségek kivizsgálása és kezelése az endokrinológus és a fej-nyaksebész szakorvosok közös feladata.
Jóindulatú, vagy alacsony kockázatú rosszindulatúság gyanúja esetén a mirigy egy, vagy mindkét oldali lebenyének eltávolítása szükséges. A műtét előtt a beteget lehetőség szerint normál hormonális működésű (un. euthyreoid) állapotba kell hozni. A műtét egy ív alakú, nyaki metszésből történik, ennek mérete függ a struma méretétől és elhelyezkedésétől. A sebész törekszik a minél kisebb, szimmetrikus hegvonalra, a bőr lehetőség szerinti legfinomabb zárására a műtét végén. Ha nincs kóros heges sebgyógyulás (un. keloid-képződés), akkor a seb szinte láthatatlanul gyógyul. A varrat mindig rejtett, néha a sebészi fonalat el kell távolítani, néha nem, ez a használt technikától függ. A műtét végén szívó drain ritkán kerül csak behelyezésre. A műtét után a panaszok, a fájdalom ritka, kímélő életmód elegendő, étkezési megszorítás nincs.
Rosszindulatú pajzsmirigy daganatra megelőző cytológiai (sejttani) vizsgálat és a képalkotó vizsgálatok utalhatnak. Ilyen esetben a kezelési elvek a Szakmai Kollégiumok ajánlásai alapján kell történjenek, bizonyított daganat esetében pedig szerv-specifikus onkológiai bizottság javaslata alapján. Amennyiben rosszindulatú tumor diagnózisa felmerül, feltétlenül egyeztessen kezelőorvosával.
A pajzsmirigy-sebészetben előforduló műtéti kockázatok ritkák, de esetenként súlyosak is lehetnek. A beavatkozást végző orvosok a szövődmények elkerülése érdekében mindent megtesznek, és kialakulásuk esetén a szükséges beavatkozásoknak is birtokában vannak .
A műtétek általános veszélyei, úgymint trombózis/embólia, sebfertőzés, keringési reakciók, ezen műtéteknél viszonylag ritkák. A szintén igen ritka specifikus veszélyek közül a gége mozgató idegeinek a sérülése, illetve a mellékpajzsmirigyek károsodása említendő.
Utóvérzések: A vérzés típusosan az első 24 óra szövődménye, egyaránt lehet arteriás vagy vénás eredetű. A betegnek azért kell egy napot kórházban töltenie, hogy egy esetleges utóvérzés esetén azonnali, szakszerű ellátásban részesíthessük.
Hypoparathyreosis: A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy hátsó felszínén találhatóak. Véletlen eltávolításuk vagy érellátásuk maradandó károsodása következtében kálciumhiány alakul ki. A tünetek a műtét utáni első héten jelentkeznek: zsibbadásérzés a száj körül, tónusos görcsök a lábszár és a törzs izmaiban, súlyos esetben őzfejtartás a kéz ujjaiban, nyelési nehezítettség, ritkábban gégegörcs. Szövetkímélő technikával a postoperatív hypoparathyreosisok száma nem több, mint 1-2 %.
Pajzsmirigy alulműködés: kialakulása teljes pajzsmirigy eltávolítás esetén egyértelmű. Ellenőrzése alapján gyógyszeres hormonpótlással tökéletesen rendezhető.
Endokrinológus szakorvos irányításával történik. A gondozási elvek az alapbetegség és a műtéti eljárások szerint változnak. A beteget élete végéig rendszeresen ellenőrizni kell.
