A modern életmód egyre kevesebb fizikai aktivitással jár: ülőmunka, autóhasználat, képernyők előtt töltött hosszú órák, felgyorsult életmód és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek
sokkal kevesebbet mozognak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A mozgásszegény életmód következményei veszélyt jelenthetnek a mentális egészségre is.
A szorongás és depresszió kockázatának növekedése
A rendszeres mozgás közvetlen hatással van az agy neurotranszmitter-rendszerére. A fizikai aktivitás növeli az endorfinok, a „boldogsághormonok” termelődését, csökkenti a stresszhormonok (kortizol) szintjét, valamint serkenti a szerotonin és dopamin kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a jó hangulathoz és a stresszkezeléshez. Ha valaki mozgásszegény életmódot folytat, ezek a pozitív biokémiai folyamatok csökkennek, ami növeli a szorongás, depresszió és hangulatingadozás kockázatát.
Kognitív hanyatlás és csökkent koncentráció
A mozgás nemcsak a testet, hanem az agyat is karbantartja. A fizikai aktivitás serkenti az agy vérellátását, javítja a memóriát, a koncentrációt és a tanulási képességeket. A mozgásszegény életmód azonban csökkenti az agy oxigén- és tápanyagellátását, ami hosszú távon kognitív hanyatláshoz, lassabb gondolkodáshoz és memóriazavarokhoz vezethet.