Az aranyeres csomók fajtái

Elhelyezkedésük alapján megkülönböztetünk belső és külső aranyeres csomókat.

Belső aranyeres csomók

Ezek a csomók mindig a végbélcsatorna felső kétharmadában, a laza szerkezetű nyálkahártya alatti térben találhatók. Elhelyezkedésük típusos: hanyatt fekvő helyzetben 3, 7 és 11 óra irányában domborodnak elő. Közöttük – különösen előrehaladott stádiumban – kisebb köztes csomók is jelen lehetnek. Ilyenkor a vérellátásuk körkörös és annak van jelentősége a végzendő műtét szempontjából is.

Külső aranyeres csomók

A külső aranyerek a végbél alsó harmadában, a hám illetve a végbélnyílás körüli bőrfelszín alatt helyezkednek el. Vérellátásukat a kismedence páros ereiből, oldalról kapják. Elhelyezkedésük irányai nem olyan karakterisztikusak, mint a belső aranyereké, ugyanakkor számos összeköttetés létezik a külső és belső aranyeres érgomolyagok között.

Az aranyér kialakulásának okai

Az aranyérbetegség kialakulásának elsődleges oka a vénás elfolyás akadályozottsága. Ezt előidézheti a rendszeres, erőltetett hasprés, a rostszegény étkezés, az ülőmunka, a székrekedés, a terhesség és a szülés közbeni erőlködés is. Az elhízott beteg hasűri nyomása magasabb az átlagosnál, és mivel a hasi vénás rendszerben nincsenek a véroszlop lefele ható nyomását megakadályozni képes billentyűk, ez a legalacsonyabb ponton, a végbél környékén okozza a legnagyobb túlnyomást.

Ugyanilyen hatásmechanizmussal okoz aranyérbetegséget az, ha a hasűri vénás vérnyomás bármilyen más okból (például egyes májbetegségek következtében) megnövekszik. A végtag visszerességhez hasonlóan feltételeznek genetikus kötőszöveti gyengeségre való hajlamot is, ez vezethet az érgomolyag falának kitágulásához.

Az aranyér tünetei

A betegség legjellemzőbb tünete, amikor a legtöbb páciens gyanakodni kezd, az a székelés közben jelentkező tompa vagy nyilalló fájdalom, valamint a vérzés, mely különböző erősségű lehet, és jellemzően friss piros színű. Sötét színű vér inkább magasabb bélszakaszból eredhet, olyankor polipból vagy akár daganatból is származhat. Fájdalom előfordulhat ülés közben, de akár állva is, de sokan tapasztalnak erős viszketést a végbél tájékán. Ezen a területen jelentkezhet duzzanat, csomó is, az aranyér ugyanis gyakran kitüremkedik, szabad kézzel is tapinthatóvá válik. Jellemző tünet még a hosszú ideig elhúzódó székrekedés, az elégtelen székűrítés vagy a váladékozás Ezeket a tüneteket az esetek legnagyobb részében az aranyér okozza, azonban hátterükben állhat más eltérés, akár komolyabb, daganatos betegség is, ezért nagyon fontos, hogy a páciens időben forduljon orvoshoz.

A betegség diagnózisa

Az aranyérbetegség diagnosztizálása több módszer segítségével is történhet.

Megtekintés

Belső aranyér esetében, a betegség első stádiumában még nem látható semmilyen feltűnő eltérés. A második és harmadik stádiumban hasprés hatására megjelennek a nodusok a végbélnyílásban, ezt követően pedig a negyedik stádium már könnyen felismerhető a kitágult vénák egyértelmű előreesése miatt. Az egyszerűség kedvéért röviden az aranyérbetegségnek a következő négy fokozat van:

1. Elsőfokú: nem láthatóak és nem tapinthatóak az aranyerek
2. Másodfokú: székeléskor kipréselődnek az aranyerek és tapinthatóak, de spontán visszahúzódnak
3. Harmad fokú: székeléskor kidudoródnak, de ujjal visszahelyezhetőek. Előfordul, hogy napközben is (pl. fizikai munka végzéskor vagy sportolás közben) spontán kipréselődnek
4. Negyed fokú: a végső stadium, mikor az belső aranyerek kidudoródnak, és semmi módszerrel nem visszahelyezhetőek.

Egyes tünetbeli, illetve megjelenési hasonlóságok miatt más betegségek is okozhatnak differenciáldiagnosztikai problémát, így például a végbél előreesése, vagy egyéb, hegesedéssel járó betegségek.

A külső aranyerek minden esetben láthatóak, megjelenésükhöz nem kell hasprést végezni. A végbél körüli területen megjelenő csomók lilás színűek, trombózisuk és kizáródásuk esetén kékesfeketére változnak. Amennyiben spontán megnyílnak, vérszivárgás kíséretében kis vérrög jelöli helyüket. A csomók felülfertőződhetnek, ilyenkor gyulladásos ödéma, szürkésfehér felrakódás észlelhető, melyet elhalt hámszélek és gennyes váladék kísér. A külső aranyerescsomók kizáródását kísérheti a belső kizáródása is.

Végbélben történő betapintásos vizsgálat

A korai stádiumban az aranyerek az ujj enyhe nyomására is kiürülnek, így ekkor még nem tapinthatók ki. Ismétlődő gyulladás után azonban a visszamaradt hegek, trombózist követően pedig a vérrög a típusos irányokban hosszanti bedomborodás formájában tapinthatóvá válik. Egyébként az ujjal való betapintásos vizsgálatnak jelentősége van daganatok és polypok felfedezésében (az anális csatornában és a felette lévő vastagbél utolsó szakaszában), a melyek a vizsgáló számára szemmel nem vizualizálhatóak (pl. a farokcsont vájulatában).

A végbél műszeres vizsgálata

A vizsgálathoz Vazalinnal és Lidocainnal bekenjük a műszert, mely kb. 8-10 cm hosszú, és kb. 1,5 cm az átmérője.. A proktoszkópia anoscopia során a vizsgálathoz használt műszer felhelyezése, majd lassú visszahúzása közben az alsó részükön lilás, feljebb vöröses rózsaszín, gyulladt nyálkahártyával fedett csomók a végbélűrbe boltosulnak, de a feszülés és a mechanikus irritáció hatására akár gyöngyözve vérezhetnek is. A vizsgálat kiválóan alkalmas a vastagbél utolsó szakasza daganatainak, polipjainak felfedezésére, ezért óriási jelentősége van a szűrő
vizsgálatok terén.

Differenciáldiagnózis

Amennyiben végbélvérzés is fennáll (és inkább sötétebb színű a vér), az elsőrendű feladat a vastagbél rák megelőző állapota és a rosszindulatú tumor kizárása a vastagbél teljes (colonoscopia) tükrözéses vizsgálata válik szükségessé. vagy részleges, kizárólag alsóbb szakaszait érintő (rectosigmoidoscopia) tükrözés által. A bélfalat beszűrő daganat önmagában is vérezhet, illetve a belső aranyerek vénás útjait lezárva az aranyér betegség rosszabbodását okozhatja, de akár az évek óta tünetmentes esetek fellángolásához is vezethet. A tumort kísérő fájdalmas székelési inger még zavarosabbá teheti a helyzet megítélését. Akut esetekben (aranyér kizáródása, thrombosis) a folyamat megnyugvása után kell az endoscopos vizsgálatot elvégezni. Egyes tünetbeli, illetve megjelenési hasonlóságok miatt más betegségek is okozhatnak differenciáldiagnosztikai problémát, így például a végbél előreesése vagy az egyéb, hegesedéssel járó betegségek.

Az aranyérbetegség műtét nélkül történő kezelése

A betegség kezelésének elsődleges célja a páciens tünetmentessé tétele, lehetőség szerint az aranyerek eltávolítása nélkül, mivel legújabb ismereteink szerint az aranyeres párna fontos kiegészítő tényezője a végbél zárófunkciójának.

Konzervatív kezelés

A betegség első és második stádiumában a gyógyszeres és diétás kezelésé a főszerep. A diéta két komponenból áll: a rost dús étrend (minden étkezésnél minél több salátát és gyümölcsöt fogyasszunk, és reggelente étkezési búzakorpa fogyasztása), és a napi folyadék bevitel növelése (napi 2,5 -3 liter). Az puha, formált székletűrítéshez vezet.  Igen fontos terápiás eszköz a gyógyszeres kezelés, nevezetesen a magisztrális végbél kúp és steroidot tartalmazó kenőcsök, melyek nemcsak enyhítik a fájdalmat és a tüneteket, hanem a végbél csatorna funkcionális és anatómiai szerkezetét is rekonstruálják. Ezek a kúpok tartalmaznak fájdalomcsillapitókat, gyulladáscsökkentőket és érösszehúzókat és izomlazítókat is. Kiegészítő kezelésként érvédő hatású gyógyszereket is alkalmazunk, mely gátolja a vénák tágulását és növeli a hajszálerek tágulását, azáltal megerősödik a véna fal és lényegesen csökken a vérzés eshetősége. Segíthet a betegnek a széklet felszínének sikamlóssá tétele ásványi olaj (1 evőkanál paraffin) fogyasztásával, arra azonban oda kell figyelni, hogy a paraffin csak behatárolt ideig alkalmazható, mert a zsírban oldódó vitaminok kivonásával vitamin- hiányállapothoz vezethet.

Félig invazív kezelések

Fontos tudni, hogy a konzervatív kezelés csak időleges eredményeket hozhat. A félig invazív kezelési módok közül az injekciós terápia a legegyszerűbb. Ennek során szöveti izgalmat okozó oldatot (2 ml 5 százalékos fenol növényi olajban oldva) a nyálkahártya alá – tehát nem az érgomolyagba – kell beadni. Ez gyulladást, majd hegesedést okoz, ezáltal pedig elzárja az aranyeres csomó keringését. Az eljárás mellékhatása, szövődménye lehet a szöveti elhalás, illetve a környékre is kiterjedő gyulladás. Ezt a módszert kizárólag az első és második stádiumú nodusok kezelésére alkalmazzuk, valamint véralvadásgátlógyógyszerek szedőknek A gumigyűrűzés során a vérellátás megszüntetése érdekében az aranyeres csomó – a végbélnyílástól távolabb eső, idegvégződésekkel nem rendelkező – be- és elvezető ereire egy speciális eszköz segítségével szorítógyűrűt helyezünk. Ez a módszer a második, valamint bizonyos esetekben a harmadik stádiumban lévő aranyeres csomók kezelésére alkalmas, melyek a leszorítás hatására elsorvadnak, majd hegesedés következik be. Egy alkalommal egy, esetleg két irányban végezhető el a kezelés; ha többre lesz szükség, a következő előtt 2-4 hét szünet tartása javasolt. A gumigyűrűzés lehetséges mellékhatása az ödémával és heves fájdalommal járó felülfertőződés bekövetkezése: ilyenkor a gyűrűt el kell távolítani, és a helyi megnyugtató kezelés mellett széles spektrumú antibiotikum-kombináció alkalmazása is szükségessé válhat. A gumugyűrűzés nem pontos módszer, vakon alkalmazzák és nem biztos hogy eltalálja az aranyeres párnát ellátó be és elvezető ereket. Ezért széles spektrukban nem terjedt el, megterhelő a beteg számára és nem radikális megoldás. Nem beszélve arról, ha idő előtt leszakad a gyűrű, akkor hirtelen vérzés indult, mely
sürgősségi műtétet igényel.

A műtétet követő utógondozás

Az operált beteget a műtétet követően rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani a korai szövődmények – utóvérzés, fertőzés, fájdalom – időbeni felismerése és kezelése érdekében.

A műtétek lehetséges szövődményei

A beavatkozásoknak ritkán előfordulhatnak gyulladásos szövődményei, melyek oka a baktériumok mélyebb szövetekbe jutása, illetve a tályogképződés. Ennek megelőzése céljából a műtét alatt és után Metronidazolt (Klion) adunk a pácienseknek. A gyulladás a fájdalom fokozódásával, lázzal, bővebb váladékozással, bőrpírral hívja fel magára a figyelmet és azonnali orvosi fellépést igényel.