Mit tehetünk a téli betegségek ellen?

A téli időszakban tombolnak a vírusok. Időnként otthon kell maradnunk beteg gyermekünkkel, ápoljuk, szeretgetjük. De mit tehetnénk, hogy jobban vegye ezeket a „kötelező” akadályokat, kevésbé és kevesebbszer essen ágynak, s ezáltal kevesebbet hiányozzon az iskolából – mi, szülők pedig a munkahelyünkről?

A legtöbb nehézség a bölcsődéskori, óvodáskori sorozatos fertőzésekból adódik. Ebben a korosztályi csoportban akár évi 8-10 (!) típusos felső légúti, gyomorbélrendszeri betegsége is
lehet egy gyermeknek.

Ha egyébként jól fejlődik, és ha a fertőzések csupán a nyálkahártyát érintik, nem szükséges részletes kivizsgálás. A leggyakoribb megbetegedés a nátha. Vírusok okozzák, és orrfolyás, orrdugulás, köhögés, enyhe láz, torokfájás, fejfájás, rossz közérzet, csecsemőknél, kisdedeknél a fentiek mellett láz,
nehéz alvás és evés, ingerlékenység lehet a tünete.

Akár 8-10 napig, esetleg tovább is eltarthat. Az ilyen betegségen a gyermekeknek át kell esniük, így „tanul” az immunrendszerük. Van, hogy egyik náthából a másikba esnek, de ez sem jelez komoly immunrendszeri problémát: természetes érési folyamat. Minél magasabb egy gyermekéletkora, annál érettebb az immunrendszere, és annál jobban „rövidülnek” a betegségei, illetve csökken azok száma. Az anya visszatérése a munka világába a gyermek korai, kisdedkori elhelyezését teheti szükségessé közintézményben, például bölcsődében, és ezen gyermekközösségek melegágyai az említett vírusos betegségeknek. Így a két faktor összeadódik: éretlenebb immunrendszer, levegőben kavargó vírusok.

Mi kell az egészségmegőrzéshez?

A gyermeknek jól működő immunrendszer esetén is szüksége van pihentető, életkorának megfelelő időtartamú pihenésre. Alvás előtt legalább egy órával kerülendő a képernyő- használat! Fontos – a téli időszakban is – az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. A vitaminok napi használata étrend-kiegészítőkként a sorozatos felső légúti betegségek leküzdésében nem feltétlenül bizonyított. Ennek ellenére a C- és D-vitamin megfelelő dózisú szezonális napi pótlása hasznos 3 éves kor felett is az immunrendszer erősítésére, hiszen hazánkban az ősztől kora tavaszig tartó időszakban jelentősen csökken a napsütéses órák száma, mely a bőrben képződő D-vitamin előanyagának csekélyebb mértékű előállításához vezet.

Javasolt a rendszeres sportolás a nagyobbaknál, játszóterezés a kicsiknél, akár hűvös, hideg időben is. Ez edzi az izomzatot, a véráramlás fokozása révén gyorsítja az anyagcserét,
ezenkívül az idegrendszerre is pozitívan hat. A kötelező védőoltások mellett erősen megfontolandó a járványos gennyes agyhártya- gyulladás elleni oltás beadatása, akárcsak a csecsemőkre igen veszélyes rotavírus elleni, továbbá az influenza elleni vakcináé.

Meddig maradjon otthon a beteg gyermek?

A korábban részletezett banális felső légúti vírusbetegségeknek általában 2-3 nap a lappangási idejük. Ilyenkor a tünetek még nem jelentkeznek. Önmagában az orrfolyás, az orrdugulás nem
indok a közösségtől való távol maradásra. A köhögés már probléma lehet, ilyenkor jobban szóródnak a kórokozók a levegőbe.
Egy náthás, enyhén/alig köhögő gyermek azonban, akit nem kínoznak köhögési rohamok, akinek az általános állapota jó, nem lázas, és akinek nem oldható meg 1-2 napig az otthoni
ápolása, pihenése, – mert nem életszerű havonta pár napot hiányozni egy-egy kis nátha miatt – közösségbe mehet (de lehetőleg viseljen akkor maszkot, pl. iskolában).
Akkor viszont otthon kell tartani a gyermeket, ha nátha és kínzó köhögés mellett hőemelkedés/láz vagy rosszközérzet és/vagy étvágytalanság és egyéb tünetek állnak fenn nála. Ilyenkor érdemes várni pár napot, hogy lássuk, hogyan alakul az állapota. Kérdés esetén konzultáljunk a házi gyermekorvossal!

A cikk szerzője:

Dr. Rácz Gabriella Eszter
csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos