Nyelvcsap, lágyszájpad, garatplasztika és/vagy nyelvgyök megkisebbítés-redukció (uvulo-palato-pharyngoplasztika)

A műtét célja:

A horkolás, obstruktív alvásfüggő légzészavar, légzéskimaradással járó szindróma (Obstruktív Alvási Apnoe Szindróma, OSAS) kezelése, gyógyítása. A torokszorosban az alvás közben ellazuló izmok, a teljes elzáródást okozó térfoglaló struktúrák (pl. torokmandula, nyelvgyöki mandula) műtéti ellátásával a garatfal stabil maradjon, a garatkapu átmérője növekedjen, valamint a rezgésre hajlamos struktúrák merevebbé váljanak, többszintű elzáródás esetén pedig az algarati/nyelvgyök területi átmérőt is növeljük.

E célból megkisebbíthetők és feljebb helyezhetők a mellső és a hátsó garatívek, a mandulák eltávolításával a garatfűző, illetve lágyszájpadi izmok elérhetővé válnak, s ezek speciális öltéstechnikájával a lágyszájpadi és garatfali terület elülső-hátsó és oldal irányban tágítható.

Szükség esetén megkisebbíthető a nyelvcsap (uvula), illetve megkisebbíthető az esetleg megnagyobbodott nyelvgyöki mandula.

A műtét menete, rövid leírása: 

A beavatkozás során nagy frekvenciás (radiofrekvenciás) és/vagy plazmakéses vágó-, koaguláló eszközt használunk a szövetek vágására, mellyel mérsékeltebb a műtét alatti vérzés, a szöveti károsodás és kisebb a műtétet követő fájdalom. A radiofrekvenciás speciális tű elektródjával vagy a plazmakés segítségével igen kíméletesen, kis sebzéssel, alacsony hőmérsékleten alakíthatjuk a lágyszájpad formáját, csökkenthetjük a túltengő lágyszájpadi részeket és a nyelvcsapot, illetve a mandulákat tok mentén minimális károsodással rövidebb műtéti idő alatt tudjuk eltávolítani. Ezt követően a garatívbe, lágyszájkpadba vezetett speciális öltéstechnikával varratot helyezünk be, aminek a segítségével a garatfal-lágyszájpad tartást kap.

Ha szükséges, endoszkópos feltárással a megnagyobbodott nyelvgyöki mandulákat, nyirokszövetet a plazmakéssel a középvonalban elvaporizáljuk, eldaráljuk, míg a térség keresztmetszete jelentősen nem nő, illetve a gégefedő láthatóvá nem válik.

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók: 

Jóindulatú vagy habituális horkolás esetén alvás közben a laza szájgarati-nyelv/nyelvgyöki terület ellazulhat légáramlási szűkületet okozva. A szűkületen keresztül áramló gyorsabb levegőmozgás megrezegteti a laza lágyszájpadot, így jön létre a horkolási hang. Jóindulatú vagy habituális horkolás esetén alvás közben a laza szájgarati-nyelv/nyelvgyöki területe.

Az ilyen típusú horkoló betegre alkatilag a mély alvás közben ellazult, tónustalan garatképletek, a megnyúlt nyelvcsap, a vaskos, laza lágyszájpad jellemzőek. A garat elváltozásaihoz sok esetben orrlégzési zavar is társul. Ezek a tényezők együttesen okoznak szűkületet a felső légutakban.

Több olyan dolog is kedvez a horkolásnak, amelyeken változtatni tudunk

  • Háton fekvés során az ernyedt nyelv könnyen hátracsúszik, ezzel szűkíti a levegő útját.
  • Elhízás során nemcsak a bőrünk alá rakódik le zsírréteg, hanem a garat izomzat és a garatnyálkahártya közé is. Az elhízott emberek gyakran keveset mozognak, ezért az izomtónusuk eleve kisebb.
  • Nyugtatók szedése
  • alkoholfogyasztás
  • a túlzott jóllakottság felborítják az alvás természetes ritmusát, a szövetek hamarabb és nagyobb mértékben lazulnak el.

Gyakran eredményt hoz már az életmód változtatás, fogyás is, de gyakran sajnos ez nem kellő mértékű.

Ún. kóros horkolásról akkor beszélünk, amikor a horkolás ill. horkantások hátterében több másodperces légzéskimaradás áll, amely megszakítja az alvás természetes folyamatát. Emiatt a pihenés nem megfelelő, a figyelem összpontosítása elégtelen munkavégzéskor, vagy például autóvezetés közben,fokozott nappali aluszékonyság jellemző.

A kóros horkolás esetén a horkolási hangot a légzés másodpercekig történő kihagyása szakítja meg. Ez az alvási apnoe:

  1. alvás közben a légzés központi szabályozásának zavara miatt alakul ki légzéskimaradás, vagy
  2. a felső légutak alkati, szervi szűkületei, valamint a garat magasságában az ellazult lágyrészek elzárják a levegő útját, és emiatt a légzés másodpercekre kimarad.

A légzés kimaradásakor nem jut elég oxigén a szervezetbe, az oxigénhiányos állapot a mély alvás közben mikroébredéseket okoz, amelyek gátolják a pihenést. Fáradtan ébred, nappali aluszékonyságot észlel, hosszú távon pedig egyéb betegségekkel együtt egészségkárosodás léphet fel.

Az alvásfüggő légzészavarok egy része a garat ismétlődő elzáródásával jár (Obstruktív Alvási Apnoe – OSAS), amelynek következtében apnoe (légzésszünet) és/vagy hypopnoe (légzéscsökkenés) alakul ki. Amennyiben a légzéscsökkenéses epizódok bizonyos érték fölé (AHI-index) emelkednek, úgy OSAS-ról beszélhetünk (AHI > 5). A kollapszibilis garatszakasz ismétlődő részleges beszűkülése esetén felső légúti rezisztencia szindróma (Upper Airway Resistency Syndrome – UARS) elnevezést használunk.

Az alvásfüggő légzészavarok pontos differenciáldiagnosztikájára, valamint a légzéscsökkenéses epizódok megítélésére, ezek függvényében az egyénre szabott terápiás terv felállítására elengedhetetlen az alvásdiagnosztikai (polysomnogarphias) szakvizsgálat elvégzése.

Javasolt gyógymód, kezelés lehetséges előnyeiről, melyek: 

A beavatkozás (műtét) indikációi (elvégzését indokló tényezők): alváslaborban diagnosztizált és kivizsgált alvási apnoe (OSAS -Obstruktív alvási apnoe szindróma ), felső légúti rezisztencia szindróma, tartós, hangos horkolás, illetve ezek kombinációja.

Fontos megjegyezni, hogy műtétre csak megfelelően kivizsgált betegek alkalmasak, illetve ezeknél várható megfelelő eredmény a lehetséges rizikó tényezők csökkentése mellett. A műtétek időpontja, valamint a konzervatív kezelési formák közé való illesztése szintén egyedi és változó.

Műtétet akkor javasolunk, ha a beteg ún. primer vagy benignus horkoló, enyhe-közepes fokú OSAS (Obstruktív alvási apnoe szindróma) esetén, továbbá ha az alternatív, illetve gyógyszeres eljárások nem eredményesek, vagy a beteg részére nem elfogadhatóak, illetve ha az súlyos fokú obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő beteg az eszközös légzés-asszisztálásba nem egyezik bele vagy használata sikertelen volt. CPAP készüléket használó OSAS (Obstruktív alvási apnoe szindróma) páciensnél a nyomás csökkentésének reális lehetősége miatt indokolt lehet a műtét, hosszabb utánkövetés és a CPAP további használata mellett.

A műtéttel a torokszoros tágasságát növeljük, csökkentjük a laza, rezonálni képes lágyszájpadi területet, illetve a lágyszájpad nyálkahártya alatti területeit hegesítjük, megnagyobbodott nyelvgyök esetén azt redukáljuk, ezáltal mérsékeljük a horkolás intenzitását, időtartamát és az apnoes/hypopnoes epizódok számát és időtartamát. A légzéskimaradáshoz társult fokozott szív-érrendszeri rizikót szintén csökkentjük. Enyhe-közepes fokú alvási apnoe esetén a megfelelő műtéti kombináció a CPAP készülék alternatíváját jelentheti.

Javasolt gyógymód, kezelés lehetséges kockázatairól, azok előfordulási gyakoriságáról, melyek:

A műtétek általános veszélyei mellett, gyakrabban előfordulhat még:

  • Közvetlenül a műtét után a torokfájdalom, enyhén véres köpet, köhögési inger, szájnyitási nehezítettség.
  • Átmenetileg a nyelés is nehezített lehet.
  • A műtéti terület duzzanata és ödémája tipikus jelenség, amely miatt a horkolás 1-2 hétig rosszabb is lehet.
  • A véres köpet néhány óra után általában megszűnik, a fájdalmat fájdalomcsillapítóval lehet kezelni.
  • Az érzéstelenítő hatása, valamint a garatödéma miatt a légzés átmenetileg lehet kissé nehezebb, a torokban a gombócérzés majdnem mindig kialakul.
  • Nyelvgyöki kezelés/redukció esetén nyelési fájdalom, bűzös lehelet szinte mindig kialakul.

A műtét utáni időszak 

  • A fájdalom tartóssága a beavatkozás kiterjedésétől függ és általában az első 10 napon erősen emelkedik, majd a 10. naptól várhatóan csökken.
  • Nyelvgyöki kezelés és garatplasztika esetén a fájdalom időtartama 2-3 hét is lehet, mely fájdalomcsillapítókkal uralható.
  • Kerülni kell a dohányzást, alkoholtartalmú, illetve szénsavas, túl hideg, vagy forró italok, csípős ételek fogyasztását.
  • Fizikai kímélet a műtét típusától függően 1-2 hétig szükséges.
  • A végső eredményesség megítélése a beavatkozás után 4-6 héttel lehetséges leghamarabb.
  • Nem kellő hatásosság esetén szóba jöhet ismételt radiofrekvenciás kezelés, esetleg más típusú műtét, egyéb eszközös terápia, melyről a kezelőorvos ad felvilágosítást. Ismételt műtéti kezelés az adott területen leghamarabb 3 hónap elteltével lehetséges.
Megszakítás