• Nyaki verőér ultrahang: Az úgynevezett Doppler-vizsgálatot a nyaki artériák szerkezetének, állapotának és a vér áramlásának felmérésére alkalmazzuk. Ez a vizsgálat információkat szolgáltathat az erek átjárhatóságáról, az esetleges elzáródásokról, az érfali meszesedések elhelyezkedéséről, szerkezetéről és méretéről, valamint az általuk okozott érszűkületek is pontosan meghatározhatók.
• Pajzsmirigy ultrahang: Az ultrahangos diagnosztikának fontos szerepe van a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy, illetve a nyaki lágyrészek vizsgálatában is, mind a nyaki és egyéb lágyrészelváltozások, nyaki fájdalmak, nyelési diszkomfort vagy pajzsmirigyműködési zavarok esetén, mind pedig a már ismert pajzsmirigybetegségek esetén kontrollvizsgálat céljából. Amennyiben az endokrinológusnál vagy belgyógyászati vizsgálat során tapintás alapján felmerül a pajzsmirigy kóros elváltozásának gyanúja, ajánlott az ultrahang-diagnosztika elvégzése is.
• Hasi és kismedencei ultrahang:  Hasi és alhasi panaszok esetén szükségessé válhat a hasüregi és kismedencei szervek ultrahangos vizsgálata, beleértve a májat, az epehólyagot, az epeutakat, a hasnyálmirigyet, a lépet, a veséket, a húgyhólyagot, illetve a hasüregben található ereket, különös figyelemmel a főverőér (aorta) esetleges kóros elváltozásaira (aneurizma), valamint s nyirokcsomókat is. Emellett a nőknél a méh és a petefészkek, férfiaknál pedig a here és a prosztata vizsgálatára is alkalmazunk ultrahang-diagnosztikát. A hasi és kismedencei szervekben bekövetkezett kóros elváltozások, fejlődési rendellenességek mellett a ciszták, kövek vagy a jó- és rosszindulatú daganatok is azonosíthatók.

• Emlő ultrahang: Az emlők ultrahangos vizsgálata során az elsődleges cél az emlőkben kialakult szerkezeti vagy szöveti elváltozások, rendellenességek, például daganatok, ciszták diagnosztizálása. Szűrővizsgálatként fontos szerepet játszik a mellrák korai felismerésében. A 35 év alatti nőknél az ultrahang alkalmazható elsődleges vizsgálati módszerként, míg 35 éves kor felett a mammográfia és az emlő tomoszintézis során észlelt gyanús elváltozások esetén, kiegészítő vizsgálatként segíthet a részletesebb diagnózis kialakításához.
• Ízületi ultrahang: Az ízület egyes részeinek (szalagok, inak, porcok) és a kapcsolódó vázizmok kóros elváltozásainak feltérképezésére is alkalmazunk ultrahangos eljárást. A vizsgálat segíthet a szalagok, inak, ízületi tokok, porcok vagy más ízületi struktúrák sérüléseinek vagy gyulladásos állapotaink felismerésében, az ízületi folyadék mennyiségének, eloszlásának és jellegének értékelésében, továbbá az ízületekben található esetleges elváltozások, mint például ciszták, csomók, csontkinövések vagy egyéb strukturális eltérések kimutatásában. Az ultrahang-diagnosztika segítséget nyújt a szükséges ízületi beavatkozások tervezéséhez és elvégzéséhez.

Az ultrahangos vizsgálatok általában nem igényelnek semmilyen előkészületet a páciens részéről. Ez alól kivételt képeznek a hasi ultrahangvizsgálat, amelyet megelőzően 5-6 órán át már nem szabad enni, inni pedig csak szénsavmentes vizet javasolt. A kismedencét érintő vizsgálatok estében fontos, hogy a páciens telt hólyaggal érkezzen.

Az ultrahangvizsgálat során az orvos gélt visz fel a vizsgálandó területre, majd egy vizsgálófejet használva áthalad rajta. A vizsgálófej ultrahanghullámokat bocsát ki, amelyek visszaverődnek a szövetekről és szerkezetekről. Ezeket a visszaverődéseket a vizsgálófej adatokként továbbítja egy számítógépnek, amely feldolgozza és képpé alakítja azokat. Ezeket a vizuális információkat értékeli ki a szakorvos, és megállapítja a diagnózist, ami alapján kidolgozható a szükséges kezelési terv.