- herpes zoster oticus (Ramsay–Hunt szindróma): herpesvírus-fertőzés következtében kialakuló hólyagok a fülkagylón, hallójáratban, melyet arcidegbénulás, szédülés, fülzúgás és halláscsökkenés kísérhet.
- gyógyszermellékhatás: egyes gyógyszerek mellékhatásként belsőfül-károsodást okozhatnak, szédülés, halláscsökkenés és fülzúgás kíséretében (például aminoglikozid antibiotikumok, furosemid vízhajtó, kemoterápiás szerek, nem-szteroid gyulladáscsökkentők)
- trauma
A szédülés hátterében centrális (neurológiai) ok is állhat, melyek közül a leggyakoribbak felsorolás szinten:
- vertebrobasilaris területi keringészavar
- migrén, egyensúlyrendszeri migrén
- sclerosis multiplex
- hátsó koponyagödri daganatok
- stroke (szélütés)
- agyhártyagyulladás, agytályog, kisagytályog
- trauma (agyrázkódás)
- központi idegrendszeri daganatok, kisagy-híd szögleti és belső hallójárati daganatok (például vestibularis schwannoma)
A fentieken túl a szédülés hátterében számos szisztémás, tehát egész szervezetet érintő ok állhat, mint például kardiológiai eltérések, alacsony vagy magas vérnyomás, alacsony vagy magas vércukorszint, vérképzőrendszeri eltérések, hormonális zavarok, pszichogén eredet stb. A fentieknek megfelelően a szédülés kivizsgálása és ellátása holisztikus szemléletet igényel.
Számos esetben nem elegendő kizárólag a fül-orr-gégészeti és otoneurológiai, neurológiai vizsgálatokra hagyatkozni. A hallószervi tünetek felmérése miatt szükség lehet audiológiai vizsgálat elvégzésére. A központi idegrendszeri, belső hallójárati eltérések kizárására képalkotó vizsgálat, elsősorban agykoponya-MR-vizsgálat lehet szükséges. A szédülés szisztémás okaira tekintettel részletes laborvizsgálatra, illetve egyéb szakorvosi ellátásra (például kardiológia, belgyógyászat) is sor kerülhet.
A cikk szerzője: Dr. Molnár András Ph.D fül-orr-gégész szakorvos, otoneurológus
