Magas vérnyomás
A vérnyomást alapvetően a szívműködés és az erek állapota határozza meg: az annál magasabb, minél több vért pumpál a szív, illetve minél szűkebbek az erek. Felnőttek esetében az ideális vérnyomás értéke 120/80, magas vérnyomásról pedig akkor beszélünk, ha ez az érték nyugalmi állapotban mérve meghaladja a 140/90-et. A betegség felnőtteknél gyakoribb, az esetek nagy részében kialakulásának oka ismeretlen. A magas vérnyomás esélyét növeli a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a stressz, a cukorbetegség és a túlsúly, de egyes betegségek kísérő tüneteként és előfordulhat. Ritkább esetben gyerekeknél is előfordulhat, ekkor sokszor a vese vagy a szív betegségei eredményezik, de az egészségtelen életmód itt is szerepet játszhat. A magas vérnyomás tünetei a visszatérő fejfájás, a halántéki vagy tarkótáji lüktetés, a fáradékonyság, a szédülés, a koncentrálóképesség és az egyensúlyérzék romlása, a szapora szívverés vagy a múló látászavarok. Az állapot időben történő felismerése rendkívül fontos, mivel kezeletlenül hagyva súlyos szövődményeket okozhat, például az erek megrepedését vagy az érelmeszesedés fokozódását, amely pedig szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vagy stroke-hoz is vezethet.
Pajzsmirigy panaszok
A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, körülölelve a légcsőt. Ez egy belső elválasztású mirigy, mely alapvetően két hormon, a tiroxin és a trijódtironin termeléséért felelős. Ezek szerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben, az agy működésében, de szinte valamennyi szerv funkcióját befolyásolják. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza a TSH nevű hormon segítségével. Ha a pajzsmirigy nem tud annyi hormont termelni, mint amennyit a szervezet igényelne, akkor annak alulműködéséről beszélhetünk.