Palyazat Palyazat

BŐR ROSSZINDULATÚ DAGANATAINAK ELTÁVOLÍTÁSA 

(BŐRÁTÜLTETÉSSEL, LEBENY MŰTÉTTEL) 

Betegség leírása, műtét indikációja 

Bőrünkön különféle elváltozásokat találunk, amelyek egy része már születéskor észlelhető,  többségük pedig az életkor előrehaladtával fokozatosan alakul ki. Ezek a bőrjelenségek sokfélék  lehetnek, felszínük, tapintásuk, színük, méretük, alakjuk más és más megjelenési formát mutat.  

A bőrdaganatok, bőrelváltozások a leggyakoribb emberi daganatok, idővel mindig láthatóvá válnak  a bőrfelszínen és a legtöbbször klinikai vizsgálattal megállapítható a típusuk.  

Eredetük, megjelenési formájuk és szövettani szerkezetük alapján különböző csoportokba sorolhatjuk őket. Ide tartoznak a szemölcsök, anyajegyek, a bőr jó és rosszindulatú növedékei valamint  az időskori bőrnövedékek. Köznapi nyelvben a felszínből kiemelkedő elváltozásokat szemölcsnek,  a festékeseket pedig anyajegynek nevezik.  

A napi gyakorlatban leginkább festékes bőrelváltozásokkal találkozunk, amelyek pigmentet (festéket) termelő sejteket tartalmaznak. Ezeket a szakmai nyelv naevusnak hívja. A naevusok egy része  már születéskor látható, nagy többségük azonban inkább a későbbi életkorban jelenik meg.  Hormonális változások – a pubertás, a terhesség – során növekedhet a méretük, szaporodhat a  számuk.  

Megjelenésük lehet kerek vagy ovális, sima vagy egyenetlen felszínű, éles kontúrú, általában homogén (egyenletes) színezetű, a bőr felszínéőıl kiemelkedő vagy abba simuló. Átmérőjük a néhány  milliméterestől az akár néhány centiméteresig változhat. Némelyikből szőrszálak is kinőhetnek.   Színük a világosbarnától a majdnem feketéig változhat. Néha a pigmentált területet néhány milliméteres pigment hiányos udvar övezi. A festékes anyajegyek (naevusok) dinamikus bőrelváltozások,  bármely életkorban újak keletkezhetnek vagy ritkán a meglévők el is tűnhetnek.  

A festékes anyajegyek tartósan irritációnak kitett területen (pl. a ruha, melltartó pántjának, ing  nyakának, nadrág övrészének dörzsölése) vagy a külső környezet egyéb károsító tényezőinek hatására (leginkább a napfény miatt) daganatosan átalakulhatnak, és rosszindulatú bőrdaganatok  keletkezhetnek belőlük.  

Szintén gyakori bőrelváltozás a bőrrák (basalioma), mely általában középkorú vagy idős emberek  betegsége, de fiataloknál is előfordulhat. Általában a tartós napsugárzásnak kitett bőrterületen  jelentkezik, gyakran kis pattanásnak indul, mely néhány hét vagy hónap alatt „meggyógyul” majd  ismét jelentkezik. Gyakran kis pörk alakul ki, melyet sokan a gyógyulás jelének tartanak, de a pörköt  eltávolítva alatta mindig kis vérző, váladékozó fekély látható. Nem mindig ilyen típusos formában  jelentkezik a basalioma, ezért minden néhány hét alatt nem gyógyuló bőrelváltozással bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki majd eldönti, hogy szükséges-e annak eltávolítása. A szövettanilag rosszindulatú elváltozás viselkedésében nem rosszindulatú, nem ad áttétet, nem életveszélyes betegség.  Kezelése a sebészi eltávolítás szélesen és mélyen az ép szövetekben haladva. A műtét előtt szükséges  bőrgyógyászati szakvéleményt kérni.

  • El lehet távolítani a festékes anyajegyek legnagyobb részét. Ezek legtöbbször csak esztétikai panaszt  okoznak. Csak a műtéti kimetszés javasolt úgy, hogy az ép területben vezetjük a metszésvonalat,  mert ha csak a bőr felszíne fölé eső részt távolítjuk el, a visszamaradt részből az elváltozás kiújulhat,  vagy esetleg rosszindulatúvá válhat.  
  • Ajánlatos eltávolítani az állandó irritációnak kitett, valamint a megsérült anyajegyeket, mert ezek  növekedhetnek, rosszindulatúvá válhatnak. Jobb ezeket mielőbb eltávolítani, így rosszindulatú  átalakulásuk megelőzhető.  
  • El kell távolítani a rosszindulatú anyajegyeket. Ezek kialakulhatnak anyajegyek irritációja okozta  átalakulás miatt, vagy lehetnek olyan anyajegynek látszó bőrdaganatok, amelyek eleve rosszindulatúak. Ennek megállapítása gyakorlott onkológus-bőrgyógyász szakorvos feladata.  

A rosszindulatú bőrelváltozásokat mindig úgynevezett biztonsági zónával együtt kell kimetszeni.  Ez azt jelenti, hogy a metszésvonalat az ép területben kell vezetni, így nem hagyunk hátra az elváltozásból semmit.  A korai stádiumban történt észlelés, diagnosztizálás és megfelelő kezelés csaknem mindig teljes  gyógyulást eredményez.  Fontos a rosszindulatú elváltozások eltávolítása után is a rendszeres onkológiai – bőrgyógyászati  ellenőrzés. Erről bőrgyógyászától részletes felvilágosítást kap.

Bőrátültetés 

Amennyiben csak bőrhiányról van szó bőrátültetést végzünk. Ennek feltétele, hogy a sebalap megfelelő vérellátása biztosítsa az átültetett bőr megtapadását. A sebalap általában sarjszövet, de lehet  csonthártya, porchártya vagy jó keringésű kötőszöveti lemez (fascia) is. Általában hámot és az irha (a  bőr erős, rostos rétege) egy részét tartalmazó úgynevezett félvastag vagy részvastag bőrt ültetünk  át. Bőrt legtöbbször a felkarról vagy a combról nyerünk szikével vagy speciális bőrvételi eszközzel.  Ha kisebb méretű bőrhiányról van szó akkor a bőrt szikével vesszük és a vételi helyet mindig összevarrjuk. Ha nagyobb méretű bőrhiányt kell pótolnunk akkor speciális bőrvételi eszközzel nyerjük a  bőrt és a vételi helyet zárt vagy félig nyitott módszerrel hámosítjuk be. Bizonyos esetekben – csaknem mindig kisméretű – teljes vastag (a hámot és az irha egészét tartalmazó) bőrt ültetünk át. Ezt  a bőrt a fül mögötti területről vagy a felkarról vesszük és a vételi helyet összevarrjuk. Az átültetett  bőrt a sebalapra helyezzük és néhány öltéssel rögzítjük (kivéve,  ha a bőrt kb. 1×1 cmes darabokban  

„bélyegekben” helyezzük a hiányra). Ezután nyomókötést helyezünk fel. A műtét utáni első kötés  általában a 2-5. napon történik, ezt követően pedig szükség szerint.  

Az átültetett bőr megfelelő vérellátás híján vagy gennykeltő baktériumok elszaporodása következtében részlegesen vagy nagyon ritkán teljes egészében elhalhat. Ezért csak megfelelő előkészítés  és megfelelő sebalap esetén szabad bőrátültetést végezni. A megtapadásról illetve annak arányáról  10-14 nappal a műtét után lehet biztonsággal nyilatkozni. Az átültetett és megtapadt bőr kiszáradásra hajlamos, ezért hetekig, hónapokig bőrápolást, zsírozást (babakrém, testápoló) igényel. 

 

 

Lebenyes bőrpótlás 

Abban az esetben, ha teljes értékű, vastag, jól párnázott bőrre illetve bőr alatti zsírszövetre is szük ségünk van, akkor lebenyes bőrpótlást végzünk. Erre szükség lehet ér-, és idegképletek vagy csont,  illetve izület védelmére, vagy ha a korábban átültetett részvastag bőr nem bizonyult elég ellenálló nak a mechanikai igénybevételekkel szemben. A lebenyes bőrpótlás bonyolultabb, hosszabb ideig  tartó, igényesebb, több rizikóval járó beavatkozás, mint a bőrátültetés, de az elérhető működésbeli  és esztétikai eredmény is jobb, tartósabb. A lebenyeket a bőr illetve lágyrészhiány szomszédságából vesszük, a hiányba forgatjuk és a lebeny adóterületét varratokkal zárjuk. Bizonyos esetekben a  lebeny adóterülete (a nagyság és a feszülés miatt) nem zárható, hanem a keletkezett másodlagos  hiányt részvastag bőrátültetéssel fedjük. A varratszedés ideje általában 3 hét.

A műtét elmaradásának kockázatai/következményei 

A daganatokat érintő beavatkozás elhúzódása akkor veszélyes, ha az elváltozást rosszindulatú daganat okozza. Az  idő múlásával a daganat folyamatosan nő, áttétet adhat, ekkor a gyógyhajlam sokkal rosszabb.  Amennyiben rosszindulatú daganatról van szó, a műtétet sugárkezeléssel és kemoterápiával is  kiegészítik. Ezek elvégzéséhez is szükség van azonban a betegség pontos ismeretére, ami csak az  elváltozás kimetszése alapján lehetséges.

A műtét menete 

A műtétet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban esetleg általános érzéstelenítés mellett  végezzük. Daganat esetén az érintett elváltozás eltávolításra kerül. A sebész gondosan ügyel arra,  hogy a daganatos szövetet megfelelő kiterjedésű, épnek látszó szövettel körülvéve távolítsa el. 

A keletkezett bőrhiány az esetek nagy részében direkt varrattal zárható, néha azonban bőrpótlásra  van szükség. Ez történhet a környező bőr mozgatásával, segédmetszések ejtésével, illetve szabad  bőrátültetéssel.  

Az így eltávolított bőrdaganatok helyén mindig maradnak hegek, amelyek azonban megfelelő irányú  metszésvezetéssel kevésbé észrevehetőek. A végleges eredmény csak hosszabb idő után (fél-egy  év) értékelhető, miután a hegvonalak elhalványultak. Onkológiai szempontból elengedhetetlenül  fontos a kivett elváltozás kórszövettani vizsgálata. Ez deríti ki az elváltozás szövettani  típusát és azt, hogy valóban az épben történt-e a kimetszés, smely alapján nagy biztonsággal állítható, hogy  nem hagytunk hátra daganatos szövetet. 

Az egyszerűnek tűnő esetekben sem mindegy a metszés iránya, mivel a bőrnek vannak ú.n. erővonalai, melyek mentén ejtett sebek vékony heggel gyógyulnak, az ettől eltérő irányú hegek gyakran  kiszélesednek, feltűnőek. A hegkorrekciók egy része is gyakorlatilag ezt jelenti, azaz a nem megfelelő irányú hegek megfelelő irányúvá tétele a szebb gyógyulás érdekében. Bonyolultabb esetekben a seb  környezetéből kell különböző módokon bőrt elforgatni- elcsúsztatni a bőrhiány zárása céljából. Más  esetekben a test egyéb helyéről válhat szükségessé bőr átültetése.

Műtét utáni teendők 

A szép hegek érdekében műtét után is szükséges az utasítások pontos betartása (napozás mellőzése minimum 6 hétig, kenőcsös kezelés, a heg feszüléstől való óvása, kozmetikumoktól tartózkodás,  stb.) mely utasításokat az operáló orvos minden esetben személyre szabottan, részletesen ismertet  a pácienssel.  

A kezelőorvosnak jelezni kell, ha a műtét után néhány nappal a műtött terület fájdalmassá, érzékennyé válik. A szövettani vizsgálat eredménye egy-két héttel a beavatkozás után lesz ismert: a további  teendőket ez határozza meg. A kezelőorvos utasításait a műtétet követően is be kell tartani, és a kontrollvizsgálaton való megjelenés is szükséges.

A javasolt műtét gyakori és súlyos kockázatai, következményei

  • sebgyógyulási zavar, sebszétválás 
  • tályogképződés 
  • bőrégés 
  • kiújulás,  
  • gyulladás, kialakulása 
  • utóvérzés 

A műtét a következő érzéstelenítéssel ill. eljárásokkal végezhető:

Az aneszteziológus szakorvossal történt megbeszélés az irányadó.

Megszakítás