Doktor24 Blog

Fizikai munkavégzés hőségben: így védd munkavállalóidat a hőártalmaktól 1.

2026. augusztus 6.

Mi történik testünkkel az extrém melegben?

A tartós nyári hőség jelentősen megterhelheti a szervezetet, ronthatja a koncentrációt és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát is, különösen azoknál, akik szabadtéren, magas
hőmérsékletű munkatérben vagy nagy fizikai megterhelés mellett dolgoznak. A megfelelő hőségvédelem ezért nem merülhet ki abban, hogy elegendő ivóvizet fogyasztunk.

A biztonságos munkavégzéshez átgondolt munkaszervezésre, rendszeres pihenőidőkre, megfelelő ásványianyagpótlásra, UV-védelemre, valamint a hőártalmak tüneteinek gyors
felismerésére is szükség van.

3. A munkarendet a hőséghez kell igazítani

A napi munkavégzés megszervezése jelentősen befolyásolhatja, hogy mekkora hőterhelés éri az embert. A nagy fizikai megterheléssel járó feladatokat lehetőség szerint érdemes a kora
reggeli, hűvösebb órákra időzíteni. A déli és kora délutáni időszakban, különösen 11 és 15 óra között, célszerű csökkenteni a munkaterhelést. Ebben az időszakban a levegő hőmérséklete mellett a közvetlen napsugárzás is fokozhatja a szervezet terhelését.

Fontos lehet:

  • gyakoribb pihenőidők beiktatása;
  • árnyékos vagy hűvösebb pihenőhely biztosítása;
  • a nehéz és könnyebb munkafolyamatok váltogatása;
  • a közvetlen napsütésben végzett munka időtartamának csökkentése.
  • II. vagy III. fokú hőségriasztás, illetve tartós kánikula idején a munkarend átalakítása akár a biztonságos munkavégzés egyik alapvető feltétele is lehet. Ennek lehetséges eszköze az osztott műszak, a korábbi munkakezdés vagy más olyan munkaszervezési megoldás, amely segít elkerülni a nap legmelegebb óráit.

4. Nem elég vizet adni: a fogyasztást ösztönözni is kell

Fizikai munkavégzés közben a verejtékezéssel jelentős mennyiségű folyadékot veszítünk. Hőségben ezért kiemelten fontos, hogy a dolgozók számára folyamatosan elérhető legyen
megfelelő mennyiségű, kellemesen hűtött ivóvíz. Szabadtéri vagy változó helyszínen végzett munka esetén ehhez hűtőtáskákra, jégakkukra vagy más hűtési megoldásokra is szükség lehet. A védőital biztosítása azonban önmagában nem elegendő. A szomjúság már a kialakuló folyadékhiány egyik jele lehet, ezért nem érdes megvárni, amíg a dolgozó megszomjazik. A munkavezetőknek célszerű ösztönözniük a rendszeres, kisebb mennyiségű folyadékfogyasztást, és figyelemmel kísérniük, hogy a munkatársak valóban élnek-e ezzel a
lehetőséggel.

Fontos tudni, hogy a magas cukortartalmú üdítők és az energiaitalok nem alkalmasak megfelelő védőitalnak. Az energiaitalok koffeintartalma ráadásul fokozhatja a szív- és
érrendszer terhelését, amely hőségben egyébként is nagyobb lehet.

3. Mikor lehet szükség elektrolitpótlásra?

Az izzadással nemcsak vizet, hanem ásványi anyagokat, többek között nátriumot is veszítünk. Átlagos terhelés mellett a megfelelő folyadékbevitel és a kiegyensúlyozott táplálkozás rendszerint elegendő lehet, többórás, intenzív fizikai munka során azonban már jelentősebb elektrolitvesztéssel kell számolni. Elektrolitpótlás elsősorban azoknál a munkavállalóknál lehet indokolt, akik legalább két- három órán keresztül folyamatos, intenzív fizikai munkát végeznek szabadtéren vagy magas hőmérsékleten. Ilyenkor az ivóvíz mellett behűtött izotóniás ital vagy megfelelő összetételű elektrolitkészítmény biztosítása is megfontolható. Fontos azonban, hogy ezek ne tartalmazzanak indokolatlanul sok cukrot, és alkalmazásuk illeszkedjen a tényleges munkaterheléshez.

 

4. Az UV-védelem a munkaruházattal kezdődik

A szabadtéren dolgozókat nemcsak a hőség, hanem az erős UV-sugárzás is veszélyezteti. A megfelelő munkaruházatnak ezért egyszerre kell védenie a napsugárzástól és segítenie a test
hőleadását.

Javasolt:

  • világos színű, jól szellőző fejfedő viselése;
  • könnyű, légáteresztő munkaruházat használata;
  • lehetőség szerint UV-védelmet biztosító ruházat alkalmazása;
  • a balesetvédelmi előírásoknak megfelelő, mégis jól szellőző védőfelszereléskiválasztása.

A ruhával nem fedett bőrfelületekre legalább SPF 50-es, széles spektrumú, vagyis UVA- és UVB-sugárzás ellen is védő fényvédő készítmény ajánlott. Fizikai munkavégzéshez célszerű víz- és izzadságálló terméket választani. A fényvédőt általában két-három óránként, erős izzadás vagy letörlés esetén pedig ennél
gyakrabban újra fel kell vinni. Ehhez megfelelő higiénés körülményeket – például kézmosási lehetőséget – is biztosítani kell. Fontos ugyanakkor, hogy a fényvédő és a megfelelő ruházat sem helyettesíti az árnyék biztosítását és a munkarend átalakítását. Az UV-védelem akkor a leghatékonyabb, ha több megelőző intézkedést együttesen alkalmaznak.

5. Egyszerű hűtési módszerek is sokat segíthetnek

A test hőleadását több egyszerű módszerrel is támogatni lehet. A kéz, az alkar, az arc és a tarkó rendszeres hideg vagy hűvös vizes lemosása gyorsan javíthatja a közérzetet és
mérsékelheti a hőérzetet. A munkahelyi hőterhelést nemcsak a levegő hőmérséklete határozza meg. A magas páratartalom akadályozza az izzadság elpárolgását, a megfelelő légmozgás viszont segítheti a test hőleadását. Ahol műszakilag és munkavédelmi szempontból megoldható, ventilátorok vagy más légmozgató berendezések alkalmazása javíthatja a munkakörülményeket. Nagyon magas hőmérséklet esetén ugyanakkor a ventilátor sem tekinthető önmagában elegendő védelemnek. Ilyenkor továbbra is szükség van pihenőidőkre, hűvös tartózkodási helyre és a fizikai terhelés csökkentésére.

Megszakítás