Sérvnek nevezzük bármely zsigernek a normál anatómiai helyzetéből (üregéből) valamely veleszületett vagy szerzett nyíláson való kitüremkedését, előesését.
A hasfalat izmok és kötőszövetes lemezek alkotják. Ennek az alsó, lágyéki részében helyezkedik el a lágyékcsatorna, amelynek belső nyílása a hasüregbe, külső nyílása a bőr alá vezet. Ebben a 4-6 cm hosszú és 1 cm átmérűjű alagútban a nemi szervekhez futó szalagok és idegek futnak át. Hölgyeknél a csatorna mérete kisebb, és javarészt ínszövetből álló rostokat tartalmaz, ezért a női lágyéksérv ritka megbetegedés.) Az esetek negyedében a sérv megjelenése kétoldali.
Bármilyen hasűri nyomásfokozódással járó állapot (pl. emelés, hasprés, köhögés, székrekedés), megnyithatja a lágyékcsatornát, vagy meggyengítheti a vele szomszédos szöveteket. Először általában csak a belső sérvkapu nyílik meg, jellemzően rövid ideig tartó, magától megszűnő lágyéktáji panaszt okozva. Ebben a szakaszban sokszor tapintással vagy ultrahangos vizsgálattal sem tudjuk a sérvet egyértelműen igazolni. A lágyéksérv általában idővel növekszik, amit sérvkötővel vagy különböző tornagyakorlatokkal átmenetileg karban lehet ugyan tartani, de a betegséget gyógyítani, visszafordítani így nem lehet. Amikor a lágyéksérv a külső sérvkaput is eléri, tapinthatóvá, észlelhetővé válik. A kis előboltosulás fokozatosan növekedve a herezacskóba is betüremkedhet, azaz heresérvvé fejlődhet. Az aktív életet élő páciensek általában nem várják meg ezt az állapotot, mind az esetleges fájdalom, mind az állandósuló, kényelmetlen „sérvtudat” kialakulása miatt előbb-utóbb a műtéti beavatkozás mellett döntenek.
A sérv minél tovább áll fenn, annál nagyobb a benne helyet foglaló zsigerek kizáródásának (a sérvtartalom sérvkapun kívül rekedésének, a véráramlás következményes akadályozottságának) esélye, ami életveszélyes állapotot jelent! A sérv ilyenkor megkeményedik, fájdalmassá válik, erős hasi görcsök, hányinger kísérheti. A kizáródott bélrészlet rövid időn belül elhalhat, azonnali sebészeti ellátása szükséges!
Lágyéksérv a felnőtt lakosság 5 %-ban fordul elő. A lágyéksérvműtét az egyik leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás: Magyarországon évente átlagosan 20.000 rekonstrukció történik.
A sérvkapu zárására, a hasfali kötőszövetes rendszer megerősítésére különböző műtéti megoldások léteznek, ezek közül választjuk ki a legmegfelelőbb eljárást (nyitott vagy laparoszkópos műtét, háló mérete, típusa, vagy ritkább esetekben annak elhagyása.) A lágyéksérvek sebészetének úttörője Edoardo Bassini olasz sebész volt, aki a XIX század végén dolgozta ki a róla elnevezett helyreállító műtét technológiáját. Az eljárást továbbfejlesztő műtéti technikák elterjedése mellett a következő mérföldkő a XX. század végén kifejlezstett sérvháló alkalmazása volt, amely hatékony sérvzárást és igen jó hosszú távú eredményeket hozott. Napjainkban az ilyen ún. feszülésmentes technikák garantálják a legjobb eredményeket.
Ennél az elsősorban nőknél kialakuló sérvtípusnál a sérv a lágyékcsatorna alatt húzódó combcsatornán keresztül, a combot ellátó nagy erek mentén türemkedik elő. A kizáródás nagyobb veszélye miatt a műtétet javasolt mielőbb elvégezni.
A hálóimplantációk – függetlenül attól, hogy a háló beültetése „mellső” vagy „hátsó” megközelítésből történik – kiküszöbölik a feszülő varratokra visszavezethető nemkívánatos következményeket, mert a tátongó nyílást nem zárjuk, hanem szövetbarát anyaggal pótoljuk. Ezenkívül a hálóimplantatio kivédi a sérvújraképződés anyagcserezavarokra visszavezethető okait is. A feszülés mentes műtétek után a kiújulás aránya csupán 1-2 %.
A regionális, illetve helyi érzéstelenítésben is elvégezhető műtét lényege, hogy a feszülés elkerülése érdekében a lágyékcsatorna hátsó falát szövetbarát anyagból készült háló implantációjával erősítjük meg.
Ebben az eserben a hálót, közvetlenül a hashártya előtt, a sérvcsatorna bemeneti kapujára fektetjük.
René Stoppa francia sebész a róla elnevezett műtétet eredetileg az igen nagy, kiújuló és a kétoldali sérvekre ajánlotta. Ebben az esetben nagyobb feltárásból helyezzük a méretre szabott hálóz a hashártya előtti rétbe. A NYHUS és STOPPA- műtétek után a hálót az hasűri nyomás is stabilizálja.
A laparoszkópos (hastükrözéses) sérvműtét a feszülésmentes technika ún. minimálisan invazív módszerrel való alkalmazása: egyesíti magában a hálóbeültetés és a laparoscopos technika előnyeit. Az epehólyagműtétek után a második leggyakoribb laparoszkópos beavatkozás. Az alacsony kiújulási esély (0.5 %) és a korai teljes terhelhetőség miatt a sebészek ma ezt tekintik az eslőslegesen választandó műtéti módszernek. A gyakorlatban háromféle technika terjedt el:
A legegyszerűbb laparoscopos lágyéksérvműtét. Lényege, hogy a sérvtömlő bemeneti nyílására hálót borítunk, amit kapcsokkal rögzítünk a hashártyához. Hátránya, hogy a háló a hasüregi szervekkel érinthezik, és hogy a laza szerkezetű hashártíához kapcsolt háló könnyen elmozdulhat. Mára az újabb módszerek kiszorítoták a gyakorlatból.
A leggyakrabban alkalmazott tükrözéses sérvműtét. A műtét során a sérvtömlő bemeneti nyílása felett felhasítjuk a hashártyát, a sérvtömlőt pedig a hasüregbe húzzuk. Függetlenül attól, hogy a betegnek milyen sérve van, a régió mindhárom sérvkapuját befedő, kb. 10×15 cm nagyságú hálót helyezünk be. Ezáltal a potenciális sérvkapuk is zárásra kerülnek, és így megelőzhető egy későbbi sérvképződés ezen a területen.
A hálót stabil anatómiai strukturákhoz (a hasfal inas részéhez)kapcsoljuk, majd a hálót befedve helyreállítjuk a hashártyát.
A műszert itt nem vezetjük a hasüregbe, a beavatkozás a hashártya és a hasfal között történik. egy ballon-katéter segítségével. A háló nagysága és elhelyezése megegyezik a TAPP műtétével.
A laparoscopos (tükrözéses) megoldás előnyei
A posztoperatív jó komfortérzet alapja a minimális sebfájdalom. Ez annak köszönhető, hogy a beavatkozás helyén, érző idegvégződések alig találhatók. A korai teljes terhelhetőség a műtét leghatározottabb előnye: a beteg egy héttel a műtét visszatérhet a korábbi életviteléhez. Kétoldali sérvekben ugyanazon három laparoszkópos eszközzel, szinkron operálható mindkét oldal, a beteg érdemi többletterhelése nélkül. TAPP technika alkalmazásakor az ellenoldali rejtett sérvek (10-12 %) felismerhetők és egy időben megoldhatók.
Hátrányok
A laparoscopos sérvműtét nem könnyű beavatkozás, nagy sebészi gyakorlatot igényel. Elterjedésének további két gyakran hangoztatott akadálya az általános anaesthesia igénye és a magasabb költségek. Ellenvetésként elmondható, hogy a műtét gerincközeli érzéstelenítésben is végezhető, a rövid kórházi tartózkodás és a gyors visszatérés a munka világába jelentős költségelőnyöket jelent.
Háló-dugó (plug) módszerek
A sérvek egyszerű és könnyen végezhető műtéte. Lényege, hogy a sérvcsatornába megfelelő formában képzett háló-dugót tömeszelünk. A műtét szakirodalmi megítélése ambivalens: egyes szerzők kedvező gyógyulási és kiújulási adatokról számolnak be, mások a potenciális szövődmények miatt (a háló-dugó kitapinthatóvá válik, minden irányban zsugorodva térfogatcsökkenés következtében dugó-funkcióját elveszíti, elvándorol) széleskörű alkalmazását nem tanácsolják.
A lágyéktáji sérvekben a műtéti típus megválasztása (hagyományos, vagy feszülésmentes, és azon belül melyik eljárás) a sebész döntése, aki saját tapasztalata, gyakorlata, a beteg ismerete és a technikai feltételek ismeretében hozza meg döntését.
A beavatkozás várható előnyei
Hasfal megerősödése, a kizáródás, elhalás megelőzése, a sérv növekedésének elkerülése, a sérv és a sérv okozta panaszok megszűnése, az élettani helyzet helyreállítása.
A műtét lehetséges szövődményei
A műtét során, illetve azt követően, igen ritkán az alábbi szövődményekkel találkozhatunk: ér- és idegsérülések, bél- és hólyagsérülések, tartós lágyéktáji fájdalom, a medencecsont csonthártyagyulladása, másik sérv keletkezése, háló okozta szövődmények (fertőzés, kilökődés, hasi szervek megbetegedése, háló átfúródása, elvándorlása, zsugorodása, bélösszenövés, bélszűkület.
A javasolt gyógymód, kezelés, műtét elmaradásának kockázatai/következményei
A betegség előrehaladása állapotromláshoz, a sérv növekedéséhez, a hasüregben és a sérvtömlőn belül összenövések kialakulásához, a sérülési hajlam fokozódásához vezethet. Kizáródás esetén bélelzáródás, székelési zavar, hányás, puffadás, fájdalom, bélfal elhalás, bélfal átfúródás, körülírt vagy teljes hashártyagyulladás, tályogképződés, vérmérgezés, a szervezet általános fertőződése, bélsipoly képződése, legsúlyosabb esetben halál következhet be.
Műtét előtt és után
A sérvműtétet megelőző nap este könnyű vacsora (alkoholbevitel nélkül) ajánlott, éjfél után lehetőleg már semmit ne fogyasszunk. A műtét reggelén a megengedett rendszeres gyógyszerek kis pohár vízzel bevehetők. Helyi érzéstelenítés esetén a sérvműtét reggelén folyadék fogyasztása megengedett, altatás esetén csak egy pohár tiszta víz. Műtéti terület borotválása: a sérvműtét előtti este (otthon), vagy közvetlenül a sérvműtét előtt. A műtétet követően, amennyiben bélmegnyitás nem történt, a műtét másnapján hazamehet. A szívódraint 2-3 nap után távolítjuk el. Étkezés: Helyi érzéstelenítés esetén a páciens a beavatkozást követően fél órával folyadékot és szilárd ételt fogyaszthat,
altatás esetén folyadékot a műtét után 1.5-2 óra múlva, szilárd ételt 3-5 óra elteltével fogyaszthat. A sérvműtétet követő 3-4 napban fogyasszon bőséges mennyiségben folyadékot (kivéve: szénsavas italok), napi kb. 2×500-1000 mg C-vitamint, bontsa a napi ételadagot 4-5 étkezésre, kerülje a gázfejlesztő ételeket (bab, borsó, lencse, stb.)
