Az epehólyag kövesség Magyarországon népbetegségnek tekinthető, a lakosság 8-10%-át érinti. Az epekövek az epevezeték valamely részének elzáródásával meggátolhatják az epe ürülését az epehólyagból. Az epehólyag elzáródása súlyos szövődményeket is okozhat, ezért fontos a megfelelő kezelése. Az epehólyag eltávolítása rutinműtétnek számít. Itt megtalálhat minden információt a laparoszkópos epeműtéttel kapcsolatban.
Az epehólyag egyik leggyakoribb betegsége az epekövesség. Az epekövek összetételüket tekintve jellemzően koleszterin és kálcium tartalmú kövek, amelyek meggátolhatják az epe ürülését az epehólyagból. A kövek lehetnek homokszem nagyságúak, de akár a galambtojás méretűek is.
Az esetek közel kétharmadában nem okoz tüneteket az epekő, ebben az esetben előfordulhat, hogy egy más okból végzett röntgen- vagy ultrahangos vizsgálat, esetleg műtét során szembesül a beteg ezzel a problémával.
Epekő a rosszul működő, teljes kiürülésre képtelen epehólyagban keletkezik. A kialakulásához vezethet emellett a túl sok koleszterin, azaz a nem megfelelő táplálkozási szokások, illetve a magas bilirubinszint. Kockázati tényezőt jelent továbbá az elhízás éppúgy, mint az éhezés, a drasztikus fogyókúra is.
A betegség tüneteit főleg zsíros ételek fogyasztása esetén lehet tapasztalni, ami lehet túl sok böfögés, hányinger, görcsös fájdalom, hasi puffadás, emésztési nehezítettség, teltségérzés.
Tünetmentes epekövesség éveken keresztül fennállhat, azonban ugyanazokat a veszélyeket hordozza magában, mint az epetünetes betegek esetében. Súlyosabb esetben epehólyag elzáródást, epehólyag gyulladást, sárgaságot, következményes hashártyagyulladást idézhet elő. Az évtizedekig meglévő epekövesség esetén az epehólyag daganatos elváltozása is reális veszélyt jelent.
A nem műtéti eljárások közé tartozik a gyógyszeres kőoldás vagy epekőzúzás, ám ezek nem hatékonyak, hiszen a kezelés egyrészt hosszabb időt vehet igénybe, másrészt a kő újraképződhet. Kimutatott epekövesség esetén az epehólyag műtéti eltávolítása javasolt. A műtét elmaradása esetén a tünetek tovább súlyosbodhatnak.
Az epekövesség elhanyagolása leggyakrabban epehólyag gyulladáshoz, az epekőnek a közös epevezetékbe történő becsúszása esetén elzáródáshoz, sárgaság kialakulásához, az epehólyag kilyukadásához, epehólyag-rák kialakulásához vezethet.
A laparoszkópos epeműtét lényege, hogy a köveket tartalmazó epehólyagot eltávolítjuk. Ez lényegesen nem befolyásolja a beteg további sorsát, csupán a májban termelődő epe ezután folyamatosan jut a vékonybélbe az epecsatornán keresztül.
A műtétet altatásban végezzük: 5-10 mm-es nyílásokon keresztül bevezetett műszerekkel történik az epehólyag eltávolítása. A hasüregbe elhelyezett kamera által közvetített képet az operáló orvos a monitorján látja. Amennyiben a műtét technikailag így nem végezhető el (például nagyfokú gyulladás, nagyfokú hasi összenövések miatt) a beavatkozást csak a hasüreg megnyitásával tudjuk elvégezni.
A laparoszkópos epeműtét beavatkozás lehetséges indokai között az epehólyag kövesség, az epehólyag polipok, az epehólyag rendellenes működései szerepelhetnek.
A műtétnek számos előnye van: a beavatkozás a beteget csak kis mértékben terheli meg, ezáltal korábban elhagyhatja a kórházat, mint hagyományos műtét után, és gyorsabban munkaképessé válhat. Továbbá kicsi a műtét utáni sebfájdalom, esztétikusabbak a mütéti sebek.
Az operáló orvos, illetve aneszteziológus közösen határozzák meg a műtét előtti teendőket, a várható kezelési igényeket, beleértve az esetlegesen szedett gyógyszerekkel kapcsolatos teendőket.
A műtétet megelőzően személyes kórházi tanácsadót (ún. esetmenedzsert) jelölünk ki, aki minden felmerülő kérdésben rendelkezésre áll. Ismerteti majd a felkészülésre, kórházi tartózkodásra, és műtétre vonatkozó előzetes tudnivalókat, valamint a műtétet követő pontos menetrendet, tennivalókat is. Ide tartozik a gyógytorna, rehabilitáció, varratszedés, sebellátás, tisztálkodási és étkezési szabályok, aktivitásra vonatkozó javaslatok.
A kezelés eredményességéért, a rizikómentességért a tudomány mai állása szerint teljes felelősséget az orvos nem vállalhat. A kis metszés természetesen nem jelent egyúttal kis műtétet is. A műtét alatti szövődményként jelentkezhet a vérzés, epecsatorna, vagy más hasűri szervek falának sérülése. Ezek jelentős része azonban még műtét alatt észrevehető és korrigálható. Szükség lehet ilyenkor hasmetszés alkalmazására is.
A műtét utáni szakaszban meglehetősen kicsi az esélye szövődmények előfordulásának (pl. vérzés, utóvérzés, a seb fertőződése, átmeneti epeszivárgás, thromboembolia, bélműködési zavarok, műtéti sérülések).
A lehetséges szövődményekről a műtétet megelőzően részletes tájékoztatást adunk.
A laparoszkópos epehólyag eltávolítás gyógyulási eredménye világszerte nagyon jó, kicsi a műtéti kockázat, nem változtatja meg az operált aktivitását, munkaképességét. A műtét után általában 1-2 napot kell a kórházban tartózkodni a betegnek, a műtét előtti aktivitás visszatérése általában 2-3 hét elteltét követően várható.
Célunk, hogy ne szoruljon élete végéig kényelmetlen, szigorú diétára. Az első 6 hétben zsír- és fűszermentes étkezéssel, a későbbiekben is fenntartott epekímélő diétával segítjük a gyógyulás folyamatát. Az étkezéseknek ajánlott tartalmaznia többek között sárgarépát, édesburgonyát, fehérjében gazdag hüvelyeseket. Érdemes odafigyelni a fokozott B-vitamin bevitelre, illetve a rendszeres testmozgás is támogatja a vérkeringést.
A gyógyulás folyamatát természetesen a kísérő betegség(ek), az esetleges szövődmények, a beteg állapota és munkaköre befolyásolhatja.
