A leggyakrabban végzett térdszalag műtétek közé sorolt beavatkozások az elülső keresztszalagpótlás, hátulsó keresztszalagpótlás, oldalszalag-helyreállítás/pótlás.
Az elülső keresztszalag a térdízület legfontosabb stabilizáló eleme, amely a térdízület közepén helyezkedik el és a combcsont valamint a sípcsont rögzíti egymáshoz. Az elülső keresztszalag hiányában a térdízületben kóros mozgások alakulnak ki, a térdízület bizonytalanná válik, kóros nyíróerők keletkeznek. Az instabilitás következtében a térdízület további részei is sérülhetnek . A leggyakoribb társsérülések a meniscus szakadások, vagy az ízületi porcfelszínek sérülései. Nagyobb, vagy nagyon szerencsétlen irányból érkező erőhatások következtében a keresztszalagok sérülését kísérheti az oldalszalagok részleges, vagy akár teljes szakadása ís.
Az elülső keresztszalag pótlás célja a térdízület stabilitásának helyreállítása. Az eredményes műtétet követően megszűnnek az olyan , az instabilitásra jellemző tünetek, mint a térdízület bizonytalansága, a terhelés alatt és után keletkező duzzanat, fájdalom, a mozgáskorlátozottság. A műtétet követően a pótolt szalag egy biológiai érési folyamaton megy keresztül, időbe telik mire elnyeri végső szakítószilárdságát. A műtét után fél-egy évvel a nagy igénybevételt jelentő sportaktivitás is elkezdhető (versenysportok, labdarúgás, síelés stb.).
Az elülső keresztszalag pótlására számos műtéti technikát dolgoztak ki. A két legelterjedtebb eljárás ehhez a térdhajlító izmok ínát (semitendinosus/gracilis, együtt: hamstring izmok), illetve a térdkalács inának csontos tapadási területtel együtt kivett középső ínrészletét (Bone-Patella tendon-Bone, BTB) használja fel.
A hamstring ínakat egy körülbelül 3 centiméteres behatolásból távolítjuk el. Először a nagyobb, féligínas izom ínát vesszük ki. Amennyiben ez az ín önmagában nem elég hosszú, vagy nem elég vastag, felhasználjuk a közvetlenül mellette tapadó másik izom, a kecses izom (gracilis) ínát is. A kivett inat több kötegbe hajtva speciálisan előkészítjük a beültetésre. Az így képzett új szalagblokk méreteiben és szakítószilárdságában megfelelhet az eredeti keresztszalagnak. Az inak kivétele nem okoz funkciózavart, mivel az izom a leválasztás területén letapad. Vizsgálatok szerint a comb hajlító funkciója az ínfelhasználás ellenére érezhetően nem változik a beteg számára.
A térdkalács alatti ínból (patellaín) kivett graft (BTB) esetén az ín két végén található csontblokkot a térdkalácsból és a sípcsontból vesszük ki. A BTB graft vételezése rendszerint egy hosszabb, vagy két rövidebb metszésből történik.
A műtét menete: a beültetésre kerülő anyag (graft) kivétele után a térdkalács alatt két oldalon ejtett kis metszésen keresztül száloptikás eszközt (artroszkóp) vezetünk az ízületbe, majd fiziológiás sóoldattal töltjük fel azt. Az ízületet átvizsgáljuk, eltávolítjuk a sérült keresztszalag csonkjainak nagy részét, majd fúróvezető célzókészülék segítségével az eredeti szalag eredési és tapadási helyére az előkészített blokk méreteinek megfelelő furatokat helyezünk el a sípcsontba és a combcsontba. Az előkészített szalagot a furatokon át az ízületbe húzzuk. A szalag rögzítésére számos elterjedt technika ismert. A graftot fémlemezkére (gomb/endobutton) rögzíthetjük, rigid fixálópálcára hurkolhatjuk, csavarral vagy kapoccsal rögzíthetjük. Valamennyi felhasznált rögzítőanyag szövetbarát, eltávolításuk általában nem szükséges. A rögzítéshez használt implantátumok manapság készülhetnek felszívódó anyagból is. Ezeket a szervezet pár év alatt lebontja, teljesen eltűnnek . A műtét végén ellenőrizzük a beültetett szalag helyzetét.
A műtétet követő napon gyógytornászaink segítségével tornáztatást kezdünk. A korai időszakban betegeink általában mankóval járnak, majd a műtéttől függően a későbbiekben, fokozatosan emelve a gyakorlatok számát és intenzitását terhelhetik az operált végtagot.
A gyógytorna a műtét után hat hónapig javasolt. Ennek pontos menetét az orvossal egyeztetve a gyógytornász határozza meg. A rehabilitáció a postoperatív első nap a kórházban kezdődik el. Ebben a korai szakaszban is már a vezetett aktív és az aktív tornán van a hangsúly, melyet kiegészítünk passzív mozgatással (CPM kezelés), melynek célja a mozgástartomány fájdalommentes növelése. A rehabilitáció 6-8 hónapig tart. Az első 3 hónapban a gyógytornáé a főszerep, de a szobakerékpár, víz alatti torna, később kerékpározás és úszás is elkezdődhet. A 12. héttől, ha a rehabilitáció rendben halad a beteg fokozatosan futhat is és a proprioceptív (helyzetérzékelő) gyakorlatokkal megkezdődhet a sportolásra való felkészítés. 6 hónap után megengedett a hobbi sportolás és a sportolók visszatérhetnek az edzésekre. Ha a funkcionális teszteken a sportoló megfelel, 8 hónappal a műtét után már versenyezhet
A hátsó keresztszalag és az oldalszalagok jó gyógyulási potenciállal rendelkeznek, és akut esetben nem mindig szükséges a műtéti beavatkozás. Egyes krónikus esetekben szükség lehet ezek pótlására is, amit mindig egyénre szabottan, a beteg elvárásainak megfelelően végzünk.
Keresztszalag-revízió:
Sajnos előfordulhat, hogy a pótolt keresztszalag újra elszakad. Ilyenkor lehetséges a keresztszalag ismételt pótlása, revíziója. Ebben az esetben az első műtét során használt grafttól eltérő ínat kell választani a pótláshoz. Egyeztetve a beteggel, ilyenkor a már korábban felsorolt lehetőségeken túl, felmerül a csont-quadriceps-ínból készített graft vagy a szövetbankból származó idegen szövet (allograft) felhasználása.
