Doktor24 Blog

A legfontosabb tudnivalók a gyomor-, és vastagbéltükrözéses vizsgálatokról

2024. július 17.

Mikor indokolt az endoszkópia?

Dr. Pósfai Gábor, sebész, gasztroenterológus főorvost kérdeztük az endoszkópos vizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban több évtizede vannak olyan szűrő programok, amelyek az emésztőszervrendszer daganatos betegségeinek korai felismerését, és hatékony kezelését szolgálják. Hazánkban jelentős késéssel, és csak részlegesen indult be a vastagbél szűrés, pedig az egyik leggyakrabban előforduló daganat a vastagbélrák, melyet ha idejében felismerünk, és a beteg a megfelelő kezelésben részesül, akkor az esetek többségében teljesen meggyógyítható. Ráadásul a rákos megbetegedést megelőző állapotok, a polipok (vagyis a vastagbél jóindulatú daganatai) is felismerhetőek, sőt el is távolíthatóak a vastagbél tükrözés, vagyis a kolonoszkópia során.

A nyelőcső, gyomor és nyombél vizsgálatára alkalmas felső panendoszkópia, vagy gyakran használt nevén gyomortükrözés (azaz gasztroszkópia) több más ok mellett akkor indokolt, ha felhasi fájdalommal, krónikus emésztési problémákkal, kezelés ellenére régebb óta fennálló refluxos panaszokkal, hányingerrel, hányással, az addig jóízűen fogyasztott ételekkel szemben étvágytalansággal, különösen húsfélékkel szemben kifejezett undorral járó tünetek jelentkeznek.  Szükség lehet a vizsgálat elvégzésére vérszegénység, tisztázatlan okból bekövetkező fogyás, gyulladásos bélbetegség (Morbus Crohn) gyanúja, vagy a családban a felmenők között előforduló gyomor-bélrendszeri daganat esetén.

A vastagbél és adott esetben a vékonybél utolsó szakaszának vizsgálatára alkalmas kolonoszkópia elvégzése – éppen a vastagbél daganatok magas előfordulási aránya miatt – 50 év felett (vagy, ha a családtagok között valakinek fiatal kori vastagbél daganata volt, akkor már 40 éves kortól) ötévente, szűrő jelleggel indokolt. Szükség lehet a kolonoszkópia elvégzésére  tisztázatlan okból bekövetkező fogyás miatt, vagy gyulladásos bélbetegség (morbus Crohn, colitis ulcerosa) gyanúja, tisztázatlan eredetű hasi fájdalom, széklethabitus-változás miatt.

Amennyiben a vizsgálat során a vizsgáló olyan elváltozásokat talál, melyeknél szövettani vizsgálat indokolt, akkor abból mintát kell venni és szövettani vizsgálatra kell küldeni. Adott esetben több ilyen is lehet, extrém esetben akár 8-10 is

Ha a vizsgálat során endoszkóppal eltávolítható jóindulatú daganatot, polipot találunk, azt el kell távolítani, és szövettani vizsgálatra kell küldeni.

Az endoszkópos vizsgálatok végezhetőek altatásban, bódításban, helyi érzéstelenítésben, vagy érzéstelenítés nélkül is. A gyomortükrözést ritkábban szoktuk altatásban végezni, mivel egy viszonylag gyors vizsgálat, ha nem találunk semmilyen eltérést, akkor 4-5 perc alatt elvégezhető, és ezért sokan vállalják altatás nélkül is. A garatba Lidocain spray befúvásával csökkenthető az a kellemetlenség, amit a gasztroszkóp bevezetése, és mozgatása okoz, bár teljesen kikapcsolni a mélyebb szövetekben lévő érzéksejteket a nyálkahártya felületi érzéstelenítésével nem lehet. A vastagbél tükrözés és a kombinált (egy alkalommal végzett gyomor- és vastagbéltükrözés) gyakrabban történik altatásban, aminek kétségtelen előnye, hogy a vizsgált páciens nem érez semmit, ezért nagyobb eséllyel lehet végig vizsgálni a vastagbeleket, ugyanakkor hosszabb előkészületet (pl. véna biztosítás céljából branül bevezetés, infúzió, stb.), és a vizsgálat után kb. két órás ébredést, megfigyelést igényel, továbbá 6-8 órán belül a vizsgált személy járművet nem vezethet, és otthon is felügyelet szükséges egy esetleges később jelentkező rosszullét esetére.

Altatás nélkül (helyi érzéstelenítésben, vagy bódításban) a gyomortükrözéssel együtt járó hányinger, öklendezés érzés, illetve a vastagbél tükrözés során a befújt levegő, és a kolonoszkóp mozgatása miatt jelentkező szélgörcs érzés miatt előfordulhat, hogy a beteg annyira panaszossá válik, hogy a vizsgálatot félbe kell hagyni. Ilyenkor ismételt előkésztés után egy másik időpontban lehet csak megcsinálni az altatásos vizsgálatot.  Vannak olyan kísérőbetegségek (első sorban szív és érrendszeri, vagy légzőszervi betegségek), melyek mellett az altatás túl kockázatos lenne, kontraindikált. Ilyen esetekben a beteg döntésén múlik, hogy altatás nélkül is elfogadja-e az endoszkópos vizsgálatokat.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha nem lehet megcsinálni az endoszkópos vizsgálatot, illetve, hogy nem helyettesíthető-e az endoszkópia más vizsgálattal. Abban az esetben, ha inkomplett az endoszkópos vizsgálat, akkor hasi, kismedencei kontrasztos CT vizsgálat, virtuális kolonoszkópia, hasi MR, vagy MR enterográfia végezhető. Ezekkel is kimutatható a bélelváltozások egy része, azonban óriási hátránya ezeknek a képalkotó vizsgálatoknak, hogy a nyálkahártya kezdeti, kis elváltozásait nem lehet velük kimutatni, és nincs lehetőség mintavételre, vagy a jóindulatú elváltozások, polipok eltávolítására. Ezért – bár ezek is nagyon értékes vizsgálómódszerek – nem helyettesítik az endoszkópos vizsgálatokat. Létezik egy új eljárás, az un. kapszula endoszkópia, melynek során a betegnek le kell nyelnie egy mini videó kamerát és egy mikro-chipet tartalmazó kapszulát, mely végig haladva béltraktuson rengeteg felvételt készít, tárol, illetve küld meg a kiértékelést végző orvosnak. Egyelőre ez az eljárás sem váltja ki azonban az endoszkópiás vizsgálatokat, részben a gyengébb minőségű képalkotás, részben a mintavételi és a polip eltávolítási lehetőség hiánya miatt.

Nem titok, hogy az endoszkópos vizsgálatoknál (mint minden orvosi beavatkozásnál) fennáll a szövődmények kockázata, ezért csak olyankor végezhetőek, ha a vizsgálat, illetve beavatkozás elmaradásának kockázata nagyobb, mint az elvégzése esetén a szövődményeké. Ezeket a szempontokat egyaránt figyelembe véve tekintjük át, hogy szakmai szempontból mely esetekben indokolt, és javasolt az endoszkópos vizsgálatok elvégzése.

Sok szempontot kell tehát figyelembe venni az endoszkópos vizsgálatok javallatának felállítása, a vizsgálatok előkészítése, elvégzése és az eredmények értékelése, a további teendők meghatározása során, ezért ha felmerül az endoszkópiás vizsgálat igénye, célszerű első körben egy gasztroenterológiai konzultációra jelentkezni, és az ennek során meghatározott kivizsgálási és terápiás terv szerint elvégezni a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket. A megfelelő javallat alapján, a megfelelő időben végzett endoszkópos vizsgálattal súlyos betegségek előzhetőek meg, illetve kezelhetők a teljes gyógyulás reményében.

 

A cikk szerzője:

Dr. Pósfai Gábor
sebész, gasztroenterológus főorvos

 

Megszakítás