A vastagbél vagy a végbél falában létrejövő, a bél üregében befelé növekedő szövetburjánzást nevezzük polipnak. Mérete a néhány millimétertől a 6-8 cm-ig terjedhet. Megjelenhet szólóban vagy előfordulhatnak csoportosan is.
A vastag- és végbélpolipok nagyon gyakoriak és a vastagbélrák általában polipból (adenomából) alakul ki. A polip általában vérzik (csak 70%-ban), burjánzik, növekszik, általában tünet és fájdalommentesen. Bizonyos méret elérése után tüneteket okoz! Magyarországon évente mintegy 8500 új vastagbélrák és végbélrák esetet fedeznek fel, és a vastagbélrák következtében pedig több mint 5000 beteg hal meg évente!, és a vastagbélrák
következtében pedig több mint 5000 beteg hal meg évente! A kockázati tényezők közül első az életkor: a diagnosztizált érintettek 90%-a betöltötte 50. életévét.
Bár a legtöbbször nem okoznak problémát, komoly betegséghez is vezethetnek, ezért végbélpolip gyanúja esetén keresd fel a Doktor24 szakorvosait!
Az orvostudomány jelenleg nem ismeri a végbélpolip kialakulásának valamennyi okát, az azonban kijelenthető, hogy az előfordulás esélyét jelentősen növeli a genetikai hajlam, a helytelen táplálkozás – főként a zsírokban gazdag, rostokban viszont szegény étrend –, az elhízás, a dohányzás valamint a túlzott alkoholfogyasztás. Ebből a felsorolásból következik, hogy egy kiegyensúlyozott és egészséges diétával, bőséges folyadékfogyasztással, testsúlykontrollal és rendszeres testmozgással – és természetesen a káros szenvedélyek elhagyásával – a kialakulás és a kiújulás esélye is jelentősen csökkenthető. A polipok kialakulhatnak a szervezetben fellépő gyulladás, fertőzés hatására, de akár fizikai sérülés következtében is.
A polip – bár szintén egy fajta sejtburjánzás – a ráktól eltérően a nyirokrendszer segítségével nem terjed át más szervekre és nem képez áttétet. Azt azonban, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó, csak annak eltávolítása után, szövettani vizsgálattal lehet megállapítani. Fontos tudni tehát, hogy a polipok nem jelentenek egyet a daganatos betegség fennállásával, ezeket az elváltozásokat azonban az orvostudomány rákmegelőző állapotnak tekinti. Ez nem azt jelenti, hogy minden polipból daganat lesz, egy kis részük azonban hajlamos a rosszindulatú elváltozásra, ezért javasolt az
időben történő eltávolításuk.
A kisebb méretű polipok általában nem idéznek elő tüneteket, így a legtöbb esetben a diagnózis felállítására egy rutin kolonoszkópia proktoszkópia (végbéltükrözés) során kerülhet sor. Egyéb esetekben előfordulhat látható, vagy laborvizsgálattal kimutatható végbélvérzés, egyes esetekben a végbélből előeső csomó.
A polipok eltávolítására kizárólag sebészi úton van lehetőség, és erre – a növekvő polipból származó szövődmények megelőzése érdekében – minden esetben érdemes is sort keríteni. A műtét az altatóorvossal történő egyeztetés alapján érzéstelenítéssel történik, méghozzá az alábbiak szerint: a végbélnyílás feltágítása után a sebész a polip aláöltését követően eltávolítja azt, majd minden esetben szövetmintákat vesznek, melyeket mikroszkóppal vizsgálnak meg. Így állapítják meg, hogy pontosan milyen típusú polipról van szó, és így derülhet ki az is, hogy jó- vagy
rosszindulatú-e az elváltozás.
A felépülési idő egyénenként változhat, ezt ráadásul a polip mérete is befolyásolhatja, de általában 1-2 hetes gyógyulásra kell számítani. A műtétet követő napokban fájdalom, vérzés és duzzanat is jelentkezhet az érintett területen, mely különösen székeléskor erősödhet. Erre tekintettel fájdalomcsillapításraszükség lehet, ahogy a pihenés és az ágynyugalom is javasolt.
A gyógyulás megkönnyítése érdekében érdemes könnyen emészthető ételeket fogyasztani és odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és a széklet rendezésre.
