A végbélsipoly egy gennyes váladékot ürítő, rendellenes járat, mely a végbél üregéből indul ki, és a bélfal izomrétegei közötti mirigyek gyulladásának eredményeként jön létre. A felgyülemlett genny megpróbál a szervezetből eltávozni, és többnyire egy fájdalmas csomó, tályog formájában tör a felszínre. A végbélsipoly csak rendkívül ritka esetben gyógyul magától, ezért kezelése műtéti úton történhet. Kialakulása kortól és nemtől függően bárkinél előfordulhat, az alapvető tudnivalókkal mindenkinek érdemes tisztában lenni. Végbélsipoly gyanúja esetén keresd bátran a Doktor24 szakorvosait!
A végbéltályog a végbél közeli lágyrészekben kialakult, baktérium okozta gyulladásos folyamat, mely általában a végbélnyílás mirigyeiből, ritkábban a végbél körüli bőrfelszínről indul ki. A gyulladás betör a bőr alatti laza kötőszövetekbe, ahol fokozódó duzzanatot, fájdalmat és lázat okoz, majd bűzös gennyet tartalmazó tályoggá alakul. Mérete növekszik, elhanyagolt esetben megnyílhat a bőrfelszín felé, de akár betörhet a végbélbe, vagy a hasüregbe is.
Ha a gennygyülem magától nem nyílik meg, sebészileg kell a felnyitásáról gondoskodni. Elégtelen kiürülés esetén a tályog jó eséllyel rendellenes, gennyes váladékot ürítő járattá alakul a végbél és az akörüli bőrfelszín között: ez maga a fistula, vagy végbélsipoly.
A végbéltályogok és sipolyok típusait a végbél körüli izomzathoz való viszonyuk határozza meg. Ez alapján megkülönböztethetünk nyálkahártya alatti, izom közötti, záróizmon keresztül vezető, magas, izom feletti és izmokon kívüli sipolyokat.
A végbélsipoly kialakulásának esélye a nők és a férfiak között nagyjából egyező, utóbbiak esetében azonban egy kicsit nagyobb valószínűséggel fordulhat elő. A kor előrehaladtával gyakorisága megnő, de alapvetően minden korosztály érintett lehet.
A kialakulás okai több körülményre is visszavezethetőek, ezek közül az első a nem megfelelő higiénia; az elhanyagolt állapotú, a tisztálkodást háttérbe szorító betegeknél ugyanis nagyobb eséllyel fordulnak elő végbélsipolyok. Szintén növeli a megjelenés esélyét a jelentős túlsúly: ebben szerepet játszik a zsíros, egészségtelen ételek fogyasztása, a gyakori hígabb széklet, de a tisztálkodás nehezítettsége is.
A fenti hajlamosító tényezőkön kívül a sipoly kialakulásának esélyét különböző betegségek, egészségügyi állapotok is növelhetik. Ide sorolhatjuk először is a különböző autoimmun betegségeket, a HIV-fertőzést, melyek a szervezet legyengülésével járhatnak, valamint a Crohn-betegséget, mely az emésztőrendszer – elsősorban a vastag- és a vékonybél – gyulladásos állapotát jelenti. A betegség aktív szakaszában sipolyok képződhetnek, melyek aztán a tünetmentes időszak során sem gyógyulnak meg.
Sipolyok kialakulhatnak még daganatos betegségek, rákkezelés vagy szexuális úton terjedő betegségek, továbbá külső hatások, traumák, a szervezetbe jutó idegen test hatására, különböző gyulladásos folyamatok következtében, de akár a végbélnyílás területén végzett műtéti beavatkozás során keletkezett, rosszul gyógyuló seb is ide vezethet.
A végbélsipoly leggyakrabban felmerülő jele az anális tályogok gyakori megjelenése. Felmerülhet a probléma gyanúja akkor is, ha hosszabb ideig tartó feszítő fájdalmat, esetleg duzzanatot érzünk a végbélnyílás körül, vagy ott véres, kellemetlen szagú, gennyes váladékozást tapasztalunk. Bár ezek akár az aranyér tünetei is lehetnek, mégis gyanakvásra adhat okoz a végbélnyílás körüli irritált bőr, viszketés, a fájdalmas székletürítés valamint a véres széklet.
Ha tályog is megjelenik, azt láz, hidegrázás és általános fáradtságérzés kísérheti. A fenti tünetek egyéb – enyhébb, vagy akár sokkal súlyosabb – betegségekre is utalhatnak, ezért felmerülésük esetén mihamarabb javasolt egy szakorvos felkeresése.
A proktológiai vizsgálatot megelőzően érdemes átgondolni a pontos tüneteket, azok fennállásának időtartamát, súlyosságát, rendszerességét és helyét. A szakorvos kérdéseket tehet fel a székelési szokásokról, az ismert betegségekről, de hasznos információkat lehet leszűrni a családi kórtörténetből is. A vizsgálatot végző orvos rá fog kérdezni a rendszeresen szedett gyógyszerek nevére és adagolására is, így erre is érdemes előre felkészülni.
Több diagnosztikai módszer létezik, melyek a sipoly állapotától és elhelyezkedésétől függenek. A vizsgálatok célja minden esetben az, hogy a járat útvonalát felkutassák, valamint hogy a belső nyílás elhelyezkedését meghatározzák.
Ha a sipoly jól látható, könnyen kitapintható és a bőr közelében található, a diagnózis felállításához egy vékony, fémből készült szonda is elegendő lehet. Az orvos a szondát a külső járaton keresztül bevezeti a sipoly belsejébe, így megnézi, az hova és milyen mélyre vezet, mely izmokat érint. Lehetőség van arra is, hogy helyi érzéstelenítést követően a bevezetett szonda vagy injekciós tű segítségével folyadékot fecskendezzenek a sipolyba, ennek segítségével megtalálható a járat másik vége.
Ha a sipoly magasabban helyezkedik el, és áttört a végbél záróizmain is, a szonda már nem elegendő: ilyenkor röntgen segítségével határozható meg annak helye. Ha több járat is fellelhető, és a sipoly elágazik, szükség lehet végbélultrahangra vagy MR vizsgálatra is.
Ha Crohn betegség gyanúja is fennáll, célszerű elvégezni a vastagbéltükrözést, valamint javasolt a bél nyálkahártyájából való szövettani mintavétel.
A sipolyok kezelése elsősorban műtéti úton történik, a beavatkozás fajtáját a sebész a páciensre szabottan fogja megválasztani.
A be nem olvadt tályog párakötéssel, ülőfürdővel egyes esetekben visszahúzódásra késztethető, gennyes folyamat kialakulásakor azonban már széles műtéti feltárást kell végeznünk. A legfeljebb fél órás beavatkozás során alkalmazandó műtéti érzéstelenítésről részletes felvilágosítást az altatóorvos ad a páciensnek. A beavatkozás során a sebet nyitva kezeljük, a feltárást követően pedig rendszeres kötéscserére kerül sor. A gyulladás fokának megfelelően antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.
A tartósan fennálló végbélsipolyok gyógyításának egyedüli módja a járat feltárása, falának kimetszése és a seb nyitott kezelése. Típusos esetben a járat független a végbél záróizomzatától, így szabadon feltárható. Magasra nyúló sipoly esetén a végbél zárófunkciójának megtartása érdekében a sipolyon keresztül gumit/fonalat főzünk át, melyet a műtét utáni napokban-hetekben tervezetten megcsomózunk egészen addig, amíg a fonal a szöveteken át nem vág. A műtét után a beteg sebkezelésére a kórteremben kerül sor, ezzel együtt jár a műtét utáni rendszeres kötéscsere és ülőfürdőztetés. Hazabocsátást reakciómentes, sarjadó seb esetén javasolunk.
Fontos tudni, hogy a műtét elmaradása esetén a végbéltályogok életet veszélyeztető gyulladásos állapotot, generalizált szepszist, „vérmérgezést” eredményezhetnek. Végbélsipolyok esetén tartós végbél körüli váladékozás, fájdalom, időszakosan gyulladás jöhet létre.
A műtét közvetlen szövődményei közül a leggyakoribb a végbél záróizomzatának sérülése, mely székletvisszatartási nehezítettséget okoz. Ez további műtéti kezelést igényelhet. Az elégtelen feltárás, illetve a gyulladásos folyamat előrehaladása további beavatkozásokat kíván.
A közvetlen műtét körüli fájdalom, a kötözés fájdalma gyógyszeresen jól kezelhető. További szövődményként előfordulhat sebgyógyulási zavar, utóvérzés, esetleg a sipoly kiújulása.
Profi sebészeti csapattal várunk. Szakképzett orvosaink és csúcstechnológiás eszközeink segítségével fényt derítünk a baj forrására, majd hatékony kezelést nyújtunk számodra. Ha a legjobb csapatot és a legkorszerűbb berendezéseket keresed, nálunk megtaláltad.
Munkánkat az empatikus hozzáállás jellemzi. Kollégáinkkal türelemmel és megértéssel gondoskodunk minden páciensünkről, és részletes tájékoztatást nyújtunk a betegségről és a kezelés menetéről is.
Garantáltan segítünk. Legyen szó a végbélsipoly bármely fajtájáról, sebészeink minden esetben segítséget nyújtanak. Jelentkezz bátran konzultációra!
