A horkolás a lakosság akár 40-50%-nál is előfordulhat. Az esetek többségében nincs az egészségre káros következménye, főként, amikor csak bizonyos testhelyzetben – például hanyatt fekve – fordul elő. Ám amikor már légzéskimaradással jár a horkolás (alvási apnoe), ami hosszú másodpercekig is eltarthat, annak komolyabb következményei is lehetnek. Itt megtalálhat minden információt a horkolás és légzéskimaradás okait feltáró horkolás vizsgálatról.
Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint a felét is érintheti. A horkolás hangeffektusa fizikai jelenségek miatt alakul ki. Az izmok ellazulása szűkületet okoz a garattérben, emiatt a szükséges levegőmennyiséget nagyobb sebességgel kell belélegezni. A felgyorsult levegőáramlás a lágy szájpadot és a nyelvcsapot meglebegteti, eközben ritmusosan hozzáverődnek a garat hátsó falához. Ezt a zajos vibrációt nevezzük horkolásnak.
A hangerő többféle is lehet. Ha csak esetenként jelentkezik (pl. háton fekve, alkohol fogyasztását követően), akkor enyhe horkolásról beszélünk. Ha viszont bármilyen testhelyzetben, egész éjszaka tart, a hangerejét a szomszéd szobában, a lakás másik részén is lehet hallani, akkor már komolyabb az állapota.
Ha a horkolás hosszabb légzésszünetekkel jár, akkor a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Ez komolyabb egészségügyi következményekkel is járhat, amellett, hogy a horkolás akadályozza a folyamatos pihenést, az agy regenerálódását, az oxigénhiány megterhelheti a szívet, magas vérnyomáshoz vezethet.
A horkolás kezelésének módja többféle lehet, a kiváltó okoknak megfelelően. Amikor a gyógyszeres kezelés nem segít – mely az allergiás nyálkahártya-duzzanatra esetén jelenthet megoldást – egy minimális megterhelést jelentő sebészeti beavatkozásra lehet szükség a horkolás megszüntetéséhez. Ilyen lehet például az ún. Koblációs (hideg plazma vágással történő) lágyszájpad feszesítés, a nyelvgyök redukció, a garatplasztika, illetve a koblációs nyelvgyöki tonsillotomia.
Amennyiben a vizsgálat igazolja az időleges elzáródásból, szűkületből adódó alvászavart, illetve horkolást, akkor szükséges ennek a helyének a pontos meghatározása. Műtét előtt ezért mindenképpen szükséges az ún. alvás endoszkópia elvégzése, amelynek során altatásban keresnek választ a horkolást kiváltó okra. Ez egy diagnosztikus, és nem terápiás beavatkozás, ám csak teljes kivizsgálás után lehet elvégezni a betegen.
A felső légutak teljes hosszának alvás közbeni endoszkópos vizsgálata látótérbe hozza a panaszok hátterében meghúzódó anatómiai eltéréseket, így lehetőség van azok műtéti úton történő célzott kezelésére. Ezzel az eljárással jelentős mértékben javulhat a műtéti beavatkozás sikerének esélye.
A vizsgálat műtői körülmények között történik, mely során az altatóorvos gyógyszeres altatást alkalmaz, miközben folyamatosan ellenőrzi a vitális paramétereket, úgymint a vér oxigén- és széndioxid szintjét, a vérnyomást és a pulzust.
Amint a beteg elkezd horkolni, azaz a légutak területén valamilyen szűkület, netán teljes elzáródás alakul ki, egy flexibilis endoszkópot vezetünk be az egyik orrnyílásán keresztül, hogy ezzel pontos képet kapjunk a szűkület/elzáródás helyéről.
Allergiás reakció előfordulhat azoknál a személyeknél, akiknek tojás, szója vagy glicerin allergiája van, mivel az altatáshoz használt egyik gyógyszer (propofol) tojáslecitint, szójabab olajat és glicerint tartalmaz.
Mivel rövid altatáson esik át a beteg, a beavatkozás után szédülés, bágyadtság fordulhat elő.A műtét napján estig a kórházban szükséges tartózkodni, tehát aznap semmiképpen nem lehet dolgozni. Amennyiben a betegnek mindkét orr fele relatív szűk, előfordulhat kisfokú vérzés, vagy fájdalom a beavatkozást követően, mivel a vizsgáló eszközt az orrán keresztül vezetjük le.
