A magasvérnyomás-betegséghez (hipertónia) társított konkrét tünetek már egy előrehaladott állapotot és szervi károsodást jelezhetnek − tudtuk meg a Doktor24 tapasztalt kardiológus-belgyógyász szakorvosától, aki szerint a magasvérnyomás-betegség megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, és ellenőriztessük vérnyomásunkat.
Amikor a vérnyomásunkat megmérik, egy két számból álló értéket fogunk hallani, amit higanymilliméterben (Hgmm) határoznak meg. Az első szám a kar fő artériájában lévő nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki, ez a szisztolés vérnyomás. A második szám a diasztolés vérnyomás, amely a szívverések közti szünetekben mérhető nyomást mutatja − avatott be bennünket a doktornő.
Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm alatti, 140/90 Hgmm alatti érték esetében azonban már emelkedett-normális vérnyomásról beszélhetünk, és érdemes rendszeresen eljárni szűrővizsgálatokra! De van itt még valami!
Vannak olyan kockázati tényezők, amelyek magasvérnyomás-betegségre hajlamosíthatnak bennünket, és amelyek miatt szintén rendszeres szakorvosi vizsgálat javasolt, melyre itt tudsz időpontot foglalni!
Melyek is ezek?
Ha valamelyik kockázati tényező érint bennünket, akkor ne legyünk restek évente ellenőriztetni a vérnyomásunkat! Ilyenkor gondosan kikérdeznek bennünket, és a fizikális orvosi vizsgálat mellett vérnyomásmérés és EKG vizsgálat is történik. Ennek alapján a szakorvos eldönti, szükséges- e további vizsgálatok elvégzése.
Nem kell aggódni, a szűrés teljesen fájdalommentes!
Amire szükségünk lesz, az a rostokban, cellulózban, valamint a kalcium-, kálium- és magnéziumban gazdag étrend, amit sok-sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával biztosíthatunk.
Magasvérnyomás-betegség esetén azonban bánjunk csínján a sóval!
A kardiológus tippje: Kerüljön a tányérunkra minél gyakrabban alma, birsalma, sárgarépa, banán és csicsókát; valamint fogyasszunk gabonaféléket, olajos magvakat és száraz hüvelyesek is!
A közhiedelemmel ellentétben a rendszeres kávéfogyasztás (kb. azonos mennyiségű, azonos gyakorisággal és napszakban fogyasztott kávé) a vérnyomást nem befolyásolja jelentősen, mégis érdemes kerülni a nagyobb adagokat!
Figyeljünk oda az energiaitalokra is, amelyek akár hétszer annyi koffeint tartalmaznak, mint egy adag erős kávé, ráadásul rengeteg cukor és mesterséges adalékanyag található bennük.
A kardiológus tippje: Annak érdekében, hogy vérnyomásunkkal ne legyen probléma, napi 3-4 csésze kávénál ne fogyasszunk többet!
Bár a vérnyomást csak kismértékben befolyásolja, ugyanakkor a szív- és érrendszeri rizikót jelentősen csökkenti, ha abbahagyjuk a dohányzást!
A kardiológus tippje: A leszokás nehéz folyamatához keressünk kapaszkodókat és motivációt. Kiváló segítséget nyújthatnak ehhez a dohányzás leszokást támogató, viselkedésváltozást elősegítő mobilalkalmazások is.
Jó hír, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást az egészséges és magasvérnyomás-betegséggel küszködő egyéneknél is. De mit sportoljunk?
Akik magas vérnyomásra hajlamosak, vagy már ismert betegek, azok válasszanak dinamikus sportokat (futás, kocogás, nordic walking, kerékpározás), de hanyagolják a haspréssel, erőlködéssel járó mozgásformákat (pl. súlyemelés)! Ez utóbbiak ugyanis hirtelen emelhetik a vérnyomásukat!
Magasvérnyomás-betegségben érintettek esetében a napi legalább 800 NE D-vitamin fogyasztása jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri események kockázatát.
A kardiológus tippje: A D-vitamin felírását kérhetjük háziorvosunktól is, így olcsóbban juthatunk hozzá!
Az időben felfedezett és kezelt magasvérnyomás-betegség segít a szövődmények, szervi károsodások (szív- és érrendszer, vese, szem, központi idegrendszer) és társbetegségek (infarktus, szívelégtelenség, stroke, veseelégtelenség) megelőzésében. Figyeljünk oda magunkra és környezetünkre! Olvass tovább kardiológiai szakrendelésünkről!
