Kiégés: tünetek, okok, és megelőzés a mentális egészség megőrzéséhez

A kiégés, vagy másnéven “burnout” egyre gyakoribb jelenség a mai felgyorsult világban, ám sokan még mindig nem ismerik fel időben. A kiégés nem csupán egyszerű fáradtság és rossz hangulat – sokkal több annál. Egy olyan tartósan fennálló mentális, érzelmi és fizikai kimerültségi állapotot jelent, amely a hosszú távú és túlzott stressz következményeként jelentkezhet.

A kiégés leggyakrabban azokat érinti, akik:

• folyamatosan nagy elvárásokkal szembesülnek vagy
• állandó nyomás alatt végzik munkájukat

Azonban a kiégés nem kizárólag munkahelyi környezetben fordul elő:

• olyan helyzetben is kialakulhat, ahol az egyén tartósan túl nagy elvárásokkal szembesül, vagy
• ahol nincs lehetősége a feltöltődésre és a regenerálódásra.

Személyes tényezők, mint például a tökéletességre való törekvés, az alacsony önértékelés, vagy a túlzott munkamánia is növelhetik a kiégés kockázatát.

Hogyan ismerhető fel és mi történhet, ha kezeletlenül marad?

A kiégés nem csak múló rosszkedv, hanem egy súlyos állapot, amelyre érdemes figyelmet fordítani. Akkor érdemes segítséghez fordulni, amikor a tünetek már komolyan befolyásolják a mindennapi életet és az önállóan alkalmazott megelőzési vagy enyhítési módszerek nem hoznak eredményt. Ha nem fordulunk időben segítségért, a következmények hosszú távon megnehezíthetik az életet, rombolhatják a kapcsolatainkat, életminőségünket, a munkánkat és az egészségünket is.

Legfontosabb tünetei az alábbiak lehetnek:

• Állandó fáradtság, amelyet a pihenés sem enyhít
• Motivációhiány, érdektelenség a mindennapi dolgok iránt
• Hangulatingadozás, türelmetlenség, ingerlékenység
• Érzelmi kimerültség, lehangoltság
• Fizikai tünetek: pl. fejfájás, alvászavarok, emésztési panaszok
• Csökkenő teljesítmény és koncentrációs nehézségek
• Elszigetelődés és társas kapcsolatok romlása.