A napjaink minden percét meghatározza az éjszakánk, az, hogy mennyit és hogyan alszunk. Várdi Katalin alvásszakértő sok érdekes információt elárul az alvászavarok hátterében álló okokról, és megoszt néhány hasznos ötletet is arról, hogyan segíthetjük az alvásunkat.
Az egészséges életmódnak három fontos alappillére van: a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a jó ritmusban történő, megfelelő hosszúságú és struktúrájú alvás. Sajnos ez utóbbiról – állítja Várdi Katalin – sokan hajlamosak elfelejtkezni, aminek előbb-utóbb súlyos következményei vannak.
Jó kérdés persze, hogy lehet-e általánosan érvényes szabályokról beszélni, amelyek mindenkire egyformán igazak. Bár különböző mértékben, de az ember agya képes alkalmazkodni speciális élethelyzetekhez. Elég, ha a több műszakban dolgozókra gondolunk, vagy a kisgyerekes anyukákra, akiknek többször is fel kell kelniük éjszaka.
Nyilvánvaló, hogy nagyok az egyéni különbségek mind az alvás mennyiségében, mind az időbeli eloszlásában. A bagoly típusú emberek éjszaka tudnak jól dolgozni, és hiába kelnek fel korán, nem haladnak semmire, mert reggel nem fog az agyuk. A képzeletbeli skála másik végpontján a pacsirta típusú személyiségeket találjuk, akik meg korán reggel vannak elemükben.
Az alvásszakértő szerint az a legfontosabb, hogy mindent személyre szabottan vizsgáljunk, és azon próbáljunk meg segíteni, ami a pácienst tényleg zavarja. „Mindenkinek más a cirkadián ritmusa, vagyis hétköznapi nyelven a biológiai órája. Aki odafigyel erre, és kiismeri saját szervezete működését, annak könnyebb az életét e ritmus szerint szervezni. Dániában például számos munkahelyen figyelembe veszik az alkalmazottak biológiai óráját a munkaidő megállapításánál. Az egyén cirkadián ritmusa fontos szempont lehet még a pályaválasztásnál is, hogy egy bagoly-típus ne akarjon például pék lenni.”
Alvásdiagnosztikával foglalkozó szakterületünkról ITT olvashatsz bővebben.
A mesterséges fény megjelenése előtt egyszerű volt a helyzet: lement a nap, az embereknél pedig elindult a melatonin hormon termelődése, rögtön el is álmosodtak. Ezzel szemben ma felkapcsoljuk a villanyt, és a szervezetben orexin kezd termelődni a melatonint ellensúlyozandó. Ez egy éberségért felelős anyag, amitől eleve megzavarodik az egész rendszer. Ráadásul a különböző képernyők, amelyeket sokan előszeretettel bámulnak esténként – legyen az televízió, laptop vagy csak egy mobiltelefon – olyan hullámhosszokat tartalmaznak, amelyek komolyan stimulálják az orexintermelődést. Tehát arra nagyon jók, hogy felébresszenek, arra már kevésbé, hogy segítsék az elalvást. Egy egészségesen alvó ember a lefekvése után maximum 20 perccel elalszik. Ha ennél több idő telik el, az már valamilyen problémát jelez.
A páciensek alvászavarainak kialakulása általában az élet valamilyen fordulópontjához kapcsolódik. Történik egy haláleset, vagy balesetet szenved valaki, amelyet követően a sokktól nem tud aludni. Ez rendben is van egy ideig, de egy idő után már nem tekinthető normálisnak. Ilyenkor kiderülhet az is, hogy az alvászavar egy formája valójában már a traumát megelőzően jelen volt, ha nem is jól észrevehető módon. Ne csak súlyos traumákra gondoljunk, hiszen például a gyerekek felnövését és otthonról való kirepülését gyakran követő életközepi válság is előidézhet alvászavart.
„Szinte mindig összefügg az alvászavar valamilyen pszichológiai problémával, és sok esetben az is elég a panaszok megszűnéséhez, ha együttesen megtaláljuk a pszichében rejlő okokat” – mutat rá Várdi Katalin. „Azzal is gyakran találkozom, hogy az inszomnia, vagyis a kóros álmatlanság a depresszió egyetlen vagy első tünete.”
De persze a pszichológiai okokon túl belgyógyászati problémák is állhatnak az alvászavar hátterében. „Gyakran találkozom például azzal, hogy arcüreggyulladás miatt lecsurgó váladék okoz éjszakai felébredést, de szívritmuszavar, szívelégtelenség vagy félrenyelés, reflux is felébresztheti a pácienseket. Ráadásul a betegek ilyenkor többnyire csak az ismételt felébredést érzékelik, nem tudatosul bennük, hogy az mitől történik. Ezért szükséges egy alapos belgyógyászati kivizsgálás, amely fényt deríthet a mélyben húzódó okokra.
Ilyenkor alvás közben bezáródnak a légutak, és kórosan hosszú légzésszünetek alakulnak ki, amitől csökken az oxigéntelítettség a vérben, csökken a pulzusszám és esik a vérnyomás. Ezek a szünetek több százszor megismétlődnek egyetlen éjszaka alatt, lehetetlenné téve a pihentető alvást. Az érintettek ráadásul ebből semmit sem vesznek észre, csak azzal szembesülnek, hogy napközben képtelenek koncentrálni, állandóan álmosak. És persze a környezetük is panaszkodik, hogy az ő horkolásuk miatt nem tudnak aludni.
Mielőtt túl sokan kezdenének aggódni indokolatlanul, lényeges leszögezni, hogy a horkolás enyhe formája, a jóindulatú vagy szociális horkolás a házastársat ugyan zavarhatja, de sem az alvás, sem a légzés struktúráját nem változtatja meg. Egy vizsgálat során a páciens egyértelmű választ kap arra, hogy esetében alvászavarról vagy szociális horkolásról van szó.
Az alvási apnoe népbetegségnek számít, a lakosság 4 százaléka szenved a súlyos verziójától, 10 százalék pedig az alvási apnoe enyhe formájával küzd. A legveszélyeztetettebbek a 40 és 60 év közötti férfiak, a nők közül lényegesen kevesebb embert érint a betegség, és őket is inkább klimax után. A súlyos alvási apnoéra létezik „gyógymód”, az ún. légsínterápia, amikor a páciens egy géppel alszik, amely nem engedi összeszűkülni vagy bezáródni a légutakat.
„A Doktor24 Multiklinikán is vizsgáljuk ezt az alvászavart egyéni pácienseknél és foglalkozás-egészségügyi szűrések keretében is. A jelentkezőknek először egy részletes kérdőívet kell kitölteniük, amely alapján el tudjuk dönteni, hogy rizikócsoportba tartozik-e. Amennyiben igen, akkor egy otthon elvégezhető, ún. cardiorespiratorikus poligráfiás alvásvizsgálatra van szükség. Ennek során figyeljük a légzőmozgásokat, a légáramlást, az oxigénszintet, a légzési hangokat, a pozíciót és a szívműködést is, hogy minél átfogóbb képet alkothassunk a páciens éjszakájáról. Hiszen ő maga és a hálópartnere sem tudja pontosan leírni, hogy mi történik, és a telefonos applikációk is csak hozzávetőleges képet adnak. Fontos, hogy az alváspanaszok nagy része jól diagnosztizálható és kezelhető.”
Ha valakinél csak enyhe fokú apnoét állapítanak meg, akkor a Doktor24-nél lehetőség van altatásos endoszkópia végzésére. Ez a vizsgálat kideríti, hogy hol van a szűkület, amit sok esetben meg lehet operálni. Ilyenkor általában a páciensnek rögtön megszűnnek a panaszai.
