A magas vérnyomás a legtöbb betegnél és sok esetben csak a már kialakult szív-érrendszeri megbetegedések során kerül felismerése, épp emiatt gyakran „csendes gyilkosnak” is nevezik. Szövődmények érinthetik a szívet, az agyat, a veséket, vagy éppen a végtagok, nemi szervek ereit. Mindezek miatt a magas vérnyomás minél korábbi felismerésében nagy szerepe van a szűrővizsgálatoknak és a vérnyomás-önellenőrzésnek, hiszen az időben megkezdett kezelés elengedhetetlen a szövődmények megelőzésében. Annak, aki többször is tapasztal szokatlan jeleket, mint akár a fejfájás, a rossz közérzet, a gyengeség, a szédülés, a kimelegedés, látászavart, gyakori éjjeli vizelést, érdemes több alkalommal ellenőrizni a vérnyomását.
Magasvérnyomás-betegségről akkor beszélünk, ha rendelői körülmények között három különböző alkalommal a szisztolés vérnyomás 140 Hgmm és/vagy a diasztolés érték 90 Hgmm feletti. Akkor is beszélünk hypertóniáról, ha az otthoni mérések során a sziszolés vérnyomás 135 Hgmm és/vagy a diasztolés 85 Hgmm feletti. Mivel a vérnyomás nagyon változékony és sok tényezőtől függ, ezért egy mérés nem elégséges a diagnózis felállításához. Ezért érdemes napi többszörös mérésre törekedni.
A vérnyomásmérést annak szabályait betartva végezzük:
Minimum két mérést kell végezni (a mérések között min. 1 perces szünettel), és a leolvasások átlagát kell figyelembe venni. Amennyiben több alkalommal otthoni önellenőrzések során 135/85 Hgmm fölötti vérnyomás értékeket mérünk, érdemes felkeresni orvost.
Ha úgy érzi tünetet alapján szakorvosi segítésgre van szüksége, foglalj időpontot rendelésünkre!
Az enyhén vagy közepesen magas vérnyomás kapcsán jelentkező fejfájás, tarkótáji nyomás áltatlában enyhe jelenség és spontán múlik. Ettől élesen el kell különíteni a hipertenzív krízist, amikor az értékek hirtelen megemelkednek. Ilyenkor nem a mért vérnyomás számszerű értéke számít, hanem az, hogy gyors, hirtelen emelkedés történik. Ha valakinek rövid idő alatt 120/80 Hgmm-ről 160/100 Hgmm-re emelkedik a vérnyomása, ez is okozhat tüneteket, akár fejfájást is, ugyanakkor akár 210/120 Hgmm-es érték mellett is lehet panaszmentes a beteg, ha az stabilan magas, és lassan alakult ki.
Egy kezelt hypertóniás betegnek célszerű megbeszélnie a kezelőorvosával, mit tegyen vérnyomás „kiugrások” esetén. Olyan lehet a rendszeresen szedett gyógyszert plusz adag bevétele, gyors határú gyógyszer, de bizonyos esetekben hasznosabb lehet enyhe nyugtató, vagy légzési gyakorlatok elvégzése. Amennyiben vérnyomás kiugrik és emellett orrvérzés, rossz közérzet és fejfájás jelentkezik, alkalmazzunk kezelő orvos által javasolt terápiát, várjunk néhány percet és ismételjük meg a mérést. Amennyiben vérnyomás nem csökken és a panaszok is fennállnak, hívjunk orvost. A várandósság idején sürgősségi állapotnak tekintendő a ≥170 Hgmm-es szisztolés és/vagy a ≥ 110 Hgmm-es diasztolés vérnyomás, ami kórházban kezelendő!
A tartósan magas, kezeletlen vagy esetleg rosszul beállított, nem korrigált magas vérnyomás lehetséges szövődményei közé tartoznak a központi idegrendszeri szövődmények, amelyek az enyhe fejfájástól a súlyos stroke-ig terjedhetnek. Éppen ezért fel kell figyelni a szokatlan tünetekre. Tartósan 160 Hgmm feletti úgynevezett hypertenzív encephalopathia esetében és a hirtelen megemelkedő (például 120/80 Hgmm körüli értékről 160/100, vagy ennél magasabb értékre) emelkedő vérnyomás esetén például jelentkezhet pulzáló fejfájás, tudatzavar, szédülés, látászavar, sőt akár átmeneti vakság is. A vérnyomás rendeződését követően hosszabb idő, akár napok is szükségesek a tünetek megszűnéséhez.
A látászavart központi idegrendszeri szövődmények mellett szemészeti szövődményeként jelentkező retinavérzések is okozhatnak. Ezek veszélyesek, a látás romlása, vesztése szempontjából. Ennek kivédésére az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a évenkénti vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel.
Napjainkban a magas vérnyomás civilizációs betegségnek tekinthető, hiszen szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal, az elhízással és az egészségtelen táplálkozással. A betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, de a hajlam még nem maga a betegség, így a pirmer (elsődleges) hipertónia kialakulása természetes módszerekkel is csökkenthető.
A mindenképpen javasolható életmód-változtatások mellett táplálékkiegészítők segíthetnek a magas vérnyomás kezelésében (pl. a magnézium, az alfa-linolénsav, a koenzim Q10, az omega zsírsavak, a fokhagymakivonat stb.), de hatékonyságuk nem bizonyított, és nem helyettesíthetik a felsorolt nem gyógyszeres és a gyógyszeres terápiákat. A személyre szabott és legtöbb alkalommal elhagyhatatlan gyógyszeres kezelés, egészséges életmód mellett jó esély van rá, hogy kordában tartható legyen a vérnyomás és elkerülhető annak súlyos következményei.
