Dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosunk segítségével összegyűjtöttük azokat az általánosabb tüneteket, amelyek jelentkezésekor könnyebben el tudjuk dönteni, hogy mennyire súlyos dolog állhat az állapotromlás háttérben.
Bár a fennálló panaszok az életkor, a gyermek aktuális élethelyzete vagy lelkiállapota alapján eltérőek lehetnek, az alábbi jelekre érdemes odafigyelni és a gyermek állapotától függően akár azonnal orvoshoz fordulni.
1. Sírás/kommunikáció
Ha gyermekünk erőteljes sírásba kezd, de a feltett kérdéseinkre a szituációnak megfelelően válaszol és a beszéde nem különbözik a megszokottól, akkor nincs okunk az aggodalomra. Amennyiben gyönge vagy hüppögő a gyermek sírása, a beszéde pedig minden különösebb ok nélkül erőtlen, hangsúlytalan vagy izgatott, netán panaszos, mindenképpen javasolt a gyermekorvossal, a gyermekorvosi ügyelettel egyeztetni. Nagyon gyenge, nyöszörgő vagy magas hangú, sikoltó „sírás” esetén, illetve ha egyáltalán vagy nem megfelelően reagál a gyermek a szülő szavaira, akkor azonnal hívjunk mentőt, vagy vigyük őt kórházba!
2. A sírás/viselkedés változása külső ingerekre
Nem kell aggódnunk, ha a gyermek sírása alábbhagy és gyorsan megnyugszik a jelenlétünkben, viszont ha a vigasztalás ellenére szakaszosan tovább sír, vagy egy nagyobb gyermek csak átmenetileg nyugtatható meg, érdemes a gyermekorvossal egyeztetni. Ha gyermekünk a vigasztalás ellenére folyamatosan sír, alig reagál, vagy a reakciói érdemben nem változnak a környezet ingereire, hívjunk mentőt vagy vigyük őt kórházba!
3. A környezet kezdeményezéseire (puszi, érintés, vigasztalás, ölelés) adott válasz
Közeledésünk alapvetően pozitív reakciót vált ki gyermekünkből, a piciknél a mozgékonyság és figyelem, míg a nagyobbaknál a helyzetnek megfelelő viselkedés tapasztalható, akkor valószínűleg nincs nagy gond. Javasolt a gyermekorvossal egyeztetni, ha külső ingerek hatására rövid időre felkelthető vagy korlátozott a gyermek figyelme. Azonnal hívjunk mentőt vagy vigyük kórházba, ha aggodalmas, letargikus arckifejezést, tompa, érzelem nélküli reakciót figyelünk meg csemeténken.
4. Éberség, étvágy
Ideális esetben a gyermek a napi ritmusnak megfelelően ébred, eszik és alszik. Amennyiben nehezebben ébreszthető, nincs étvágya és kevesebbet eszik, mint a megszokott, keressük fel a gyermekorvost. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk nem, vagy alig ébreszthető, rossz általános állapot mellett nem vagy alig eszik, hívjunk mentőt vagy vigyük kórházba!
5. Ivás, a gyermek folyadékellátottsága
Megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztása esetén a gyermek bőre rugalmas, nyelve nedves és a megszokott mennyiségű vizeletet üríti (minden pelenka nedves, ugyanannyit pisil, mint általában). Ha a gyermek nyelve szárazabb, kevesebb (és sötét színű) a vizelete, forduljunk gyermekorvoshoz, illetve akkor is, ha a gyermek bőre kelttészta-szerű (ödémás), szemei beesettek, a nyelve száraz és alig vagy egyáltalán nincs vizelete. Utóbbi tünetek esetén fontos, hogy a gyermeket mielőbb lássa szakértő, sürgős esetben hívjunk mentőt!
6. A bőr színe
Az alkati jellemzőket figyelembe véve a gyermek bőre rózsás, már-már kicsattan az egészségtől. Mindenképp egyeztessünk gyermekorvossal ha gyermekünk végtagjai sápadtak vagy szederjesek (utóbbi az első két élethétben az egészséges kisbabáknál ideális hőmérséklet mellett is előfordulhat). Ha gyenge általános állapot mellett a bőre testszerte tartósan sápadt, szederjes vagy hamuszürke, esetleg márványozott, akkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
