A pajzsmiriggyel kapcsolatos problémák egyre inkább jelen vannak a közbeszédben, ez pedig igazán hasznos abból a szempontból, hogy nagyobb figyelmet kap ez a szerv, ezáltal pedig a hozzá kapcsolódó vizsgálatok is. Az általa termelt pajzsmirigyhormon ugyanis a szervezetünk szinte minden funkciójára hatással van: az emésztéstől a termékenységen át, a növekedésig. Éppen ezért sokszor olyan tünetek hátterében áll a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, amelyekről nem is sejtenénk. Ismerjük meg a legfőbb tüneteket és kiváltó okokat, hogy szükség esetén mielőbb segítséget kérhessünk!
A pajzsmirigy működésével kapcsolatos problémák mára talán ismertebbé váltak mindenki számára: nem meglepő, hiszen az alul és túlműködés napjainkra népbetegséggé vált. A pajzsmirigy alulműködés a lakosság csaknem 4,5 százalékát érinti, míg a túlműködés 1,5 százaléknál fordul elő. Mindkét esetben a fő probléma, hogy a pajzsmirigy nem megfelelő mennyiségű hormont termel: ennek eredményeként pedig a test működése több szempontból nem szabályozható megfelelően. A pajzsmirigy működése rendkívül összetett: az agyalapi mirigy szabályozza, miközben számos más szervre kihat.
Nagyban befolyásolja az anyagcserét, ezáltal diszfunkciói sok esetben kórós elhízáshoz is vezethetnek, de kihat a növekedésre, a szellemi fejlődésre, az idegrendszer alapvető állapotára. A pajzsmirigyünk a nyak elől lévő részén helyezkedik el. Mérete a nők és a férfiak esetében eltérő lehet, míg hölgyeknél körülbelül 18, férfiaknál 25 köbcentiméter térfogatú szervről beszélhetünk.
Bár a pajzsmirigy hormonok sokrétű feladatot teljesítenek, a legfőbb szerepük az anyagcsere folyamatok szabályozása, valamint gyermekkorban a növekedés, testi fejlődés elősegítése.
Ezekért a pajzsmirigyhormonok – a tiroxin és a trijód-tironin – felelnek, míg a kalcitonin hormon a szervezet kalciumháztartásának szabályozásában vesz részt.
Amennyiben megismerjük ennek az összetett rendszernek a hátterét, amely az agyalapi mirigyből indulva a pajzsmirigy működésén át számos más szerv funkcióját foglalja magában, könnyebben megértjük, miért lehetnek komoly következményei annak, ha bármelyik hormonból nem termelődik elég, vagy esetleg túl nagy mennyiségben kerül a szervezetbe.
A pajzsmirigy túlműködés esetén, ‒ amely egyébként kevesebb beteget érint ‒ a legfőbb tünetek a fogyás, az álmatlanság, a remegés, az idegesség.
A háttérben többféle betegség is állhat, éppen ezért rendkívül fontos a pontos diagnózis, hogy ne csak tüneti kezelés történjen, hanem a probléma valódi oka is megszűnjön. A túlműködés kiváltó oka lehet:
Az alulműködés, amikor a pajzsmirigy kevesebb hormont termel a szükségesnél, hazánkban gyakoribb jelenség. Hátterében többféle betegség állhat, a tünetei pedig rendkívül szerteágazóak: sok esetben nehéz felismerni a valódi bajt, és más nehézségek kapcsán – például a kontrollálhatatlan súlynövekedés, vagy akadályozott fogantatás, esetleg idősekben dementia – derül fény rá. Nézzük, melyek a legfőbb tünetek és milyen problémák húzódhatnak meg a kialakulás hátterében.
A pajzsmirigy alapvető működését a TSH hormon szabályozza, amelyet az agyalapi mirigy termel: amennyiben kevés a pajzsmirigyhormon a TSH értéke megemelkedik, hiszen a szervezet többet szeretne belőle. Az alulműködés sokféle tünettel járhat: így székrekedéssel, túlzott súlynövekedéssel, hajhullással, fáradékonysággal, erősödő menstruációs vérzéssel és lassuló szívritmussal. Emellett pajzsmirigy alulműködés jelei között az érintett észlelhet gyakori hangulatingadozást, a hideggel szembeni intoleranciát, gondjai lehetnek a koncentrációval, valamint bélpanaszokat, illetve izom- és ízületi fájdalmakat is tapasztalhat. A kevésbé ismert tünetek közé sorolhatjuk, amikor a test külső jegyeiben tapasztalunk változást: például gyakran rekedtes a hang, a nyelv duzzadt, a bőr megvastagodik vagy hámlik, sőt még a hallásromlás is lehet pajzsmirigy alulműködés tünete.
A pajzsmirigy működését ajánlott kivizsgáltatni, amennyiben volt már pajzsmirigy beteg a családban, hiszen akár öröklődő problémáról is szó lehet, így kockázati tényezőt jelent a hasonló kórelőzmény. Szintén növelheti a probléma kialakulásának esélyét egyes gyógyszerek rendszeres szedése, emellett társulhat a betegség egyes típusú diabétesszel, illetve más autoimmun betegségekkelet is ‒ mint a lupus, coeliakia, vagy a rheumatorid arthritis. Továbbá bizonyos szindrómák, így a Down-szindróma vagy a Turner szindróma pajzsmirigy alulműködés megnövekedett kockázatával jár.
A pajzsmirigy alulműködés többféle kórokra is visszavezethető lehte. Az autoimmun betegségek során, mint például a Hashimoto-betegség, ‒ amely szintén gyakori okozója a pajzsmirigy alulműködésnek ‒ a szervezet tulajdonképpen saját maga ellen fordul, ezért nem tudja teljesíteni az alapvető funkcióit. A kór okaként a szervezet olyan immunfehérjét termel, amely szép lassan elpusztítja a pajzsmirigy szövetét. A jód mellett más tápanyagok, így a szelén, cink és vas megfelelő szintje is fontos a szervezetben a pajzsmirigyműködés szempontjából. Mivel a mozgásnak rendkívül fontos szerepe van a hormonháztartás szabályos működésében, a mozgásszegény életmód is előidézhet pajzsmiriggyel kapcsolatos gondokat. Továbbá a különböző ételintoleranciák is állhatnak a háttérben: a laktóz, a glutén fogyasztása allergia esetén olyan erős bélgyulladásokhoz vezethet, mely felborítja az anyagcsere folyamatokat, valamint az őket szabályozó hormonok működését is.
Amennyiben a problémát nem ismerik fel időben, a pajzsmirigy alulműködés kezelés nélkül komoly szövődményeket eredményezhet. Nézzük, milyen további nehézségekkel szembesülhet, aki nem kap időben diagnózist.
● Szívpanaszok: a pajzsmirigy alulműködés magasabb koleszterinszintet eredményez, ennek hatására pedig az érrendszeri betegségek és a szívet érintő betegségek kockázata is megnő.
● Csontok: mivel a pajzsmirigyhormonok a csontanyagcserében is részt vesznek, ezek eltérése a csontfejlődésre és törékenységre is hatással van.
● Sikertelen teherbeesés: a pajzsmirigy működése az egész női nemi ciklust befolyásolja. Pajzsmirigy alulműködés esetén akár el is maradhat az ovuláció, amely megakadályozza a
fogantatást.
● Depresszió: mivel a betegség ingerültséggel, hangulatingadozással jár, hosszú távon negatívan hat az alapvető közérzetre, és könnyen depresszióhoz vezethet, ha az érintett nem ka
gyógyszeres kezelést.
● Születési rendellenességek: várandós édesanyák pajzsmirigy alulműködése esetén a magzat nem megfelelő fejlődése is kockázat, valamint a születéskori károsodás esélye egyaránt nő.
A diagnózis felállítása kapcsán sokszor annak a felismerése a legnehezebb, hogy pajzsmirigyvizsgálatra is szükség lehet. Ha ugyanis csak egy-egy tünet jelentkezik a páciensnél és ezek nem a legjellemzőbbek közül valók, az könnyen más problémára terelheti a figyelmet. Ha például valaki hallási nehézségekkel vagy hámló bőrrel érkezik meg egy szakrendelésre, ott első körben még nem feltétlenül pajzsmirigygondra gyanakodnak. Éppen ezért bármilyen hasonló tünet esetén érdemes laborvizsgálatot csináltatni: a vérből ugyanis már lehet következtetni a pajzsmiriggyel kapcsolatos betegségre. A diagnózis első lépése éppen ezért alapvetően a vérből való hormonszintmérés: ennek során nemcsak a pajzsmirigyhormonok, de a pajzsmirigy működését stimuláló hormon, a már említett TSH mértékét is kimutatják. Magas TSH érték, de normális szabad hormonszintek esetén (fT4 és fT3) szubklinikai hypothyreosisról beszélünk, amennyiben a szabad hormonszintek alacsonyak, manifeszt hypothyreosis áll fenn, A magas TSH-szint legtöbbször pajzsmirigy alulműködést jelöl: hiszen arra utal,
hogy a stimuláló hormon igyekszik jól végezni a feladatát és serkenteni a működést.
A pajzsmirigy alulműködés kezelése
A pajzsmirigy alulműködés kezelésére több módszer is alkalmas, amelyek párhuzamosan is támogathatják a gyógyulást. Az alulműködés kezelése gyógyszer nélkül és gyógyszerrel is történhet.
Mivel sok esetben a nem megfelelő táplálkozás, illetve az aránytalan tápanyagbevitel áll a probléma hátterében, érdemes végiggondolni az életmódváltás lehetőségét. Az említett feldolgozott élelmiszerek ugyanis fokozzák a bélgyulladások lehetőségét. A zsírbevitelt igyekezzünk hidegen sajtolt olajokkal megoldani: ez is jó hatással lesz a bélflóránkra. Amennyiben nem tudjuk, miképpen kezdjünk bele a változásba, kérjük dietetikus támogatását. Az életmódváltás a gyógyítás mellett a megelőzésben is segít: ha örökölhető pajzsmirigygond van a családban, érdemes előre gondolkodni.
A heti többször végzett sporttevékenység, vagy akár a kímélőbb, hosszú séta nagyon fontos tényező a gyógyulás szempontjából. A rendszeres mozgás segíti a hormonháztartásunk megfelelő működését: építsük be a mindennapokba tudatosan.
A megfelelő vitaminok pótlása szintén lényeges lépés. Szerves szelén, cink, myo-inozitol és D3 vitamin bevitele ideális, jódbevitel kapcsán mindig egyeztessük kezelőorvosunkkal. Az omega 3 zsírsavak és az articsóka jó hatást gyakorolnak az emésztésre, érdemes ezeket is kapszula vagy por formájában fogyasztani.
Gyógyszeres kezelés során a hiányzó hormonokat pótolják, ezek adagolását célzott ellenőriztetni a különböző évszakokban, hiszen a hőmérséklet-változás befolyásolhatja a különböző hormonok szintjét. Műtétre legtöbbször akkor van szükség, ha a pajzsmirigy megnagyobbodásával vagy kóros cytológiai eredményű göbbel állunk szemben ilyenkor sebészeti úton távolítják el a szervet, vagy annak egészségtelen részét.
A pajzsmirigy alulműködés kiváltó okai és a velejáró tünetek sokfélék lehetnek, éppen ezért érdemes ismerni a jellemzőket: így már a legkisebb jelek kapcsán is reagálhatunk. Ha pedig időben keresünk fel szakembert, azzal számos szövődménytől kímélhetjük meg magunkat.
A Doktor 24 szakemberei hiteles szakmai tudással és modern, komfortos körülmények között várják a pácienseket, akik az alapvető vérvizsgálatok mellett akár komplex endokrinológiai vizsgálatokat is igénybe vehetnek. Mivel utóbbi a teljes hormonháztartással, valamint a belső elválasztású mirigyek működési zavaraival, illetve azok gyulladásos megbetegedéseivel foglalkozik, biztosan fény derül a pajzsmirigy alulműködés mögött álló legrejtettebb problémákra is.
