A menopauza a női szervezet szinte egészére hatással lehet, többek között az emésztőrendszerre is. Dr. Igaz Iván gasztroenterológus szerint egyes tünetek valóban a változókor számlájára írhatók, de lehetnek más okok is a háttérben.
A klimax-szal járó változások kapcsán leginkább a nőgyógyászati tünetek jutnak az eszünkbe, pedig ez a fontos életkori szakasz az emésztőszervek működését is érintheti.
„Az ötven éves kor körül bekövetkező hormonális változások óhatatlanul hatnak az emésztőrendszerre is. Ezek a változások főleg az ösztrogénszint csökkenésének, és ezzel párhuzamosan a kortizolszint emelkedésének köszönhetők” – magyarázza a gasztroenterológus.
Kutatások szerint ugyanis különösen ennek a két hormonnak van hatása a gyomor-bélrendszeri motilitásokra (vagyis spontán mozgékonyságra), mégpedig a simaizmok tónusára, illetve a perisztatikára (ami egy táplálkozást segítő hullámszerű mozgássorozat, amely a nyeléssel kezdődik és a belekben történő utóemésztés befejeztével ér véget). És mivel a kortizol stresszhormon, nyilvánvaló, hogy aki stresszes, annak a simaizmai magasabb tónusos állapotba kerülnek, így jóval gyakrabban fordulhatnak elő hasi görcsei.
„A hormonváltozások miatt tehát új panaszok alakulhatnak ki az emésztőszervi területen, de akár a régi problémák is felerősödhetnek. Tehát ha valakinek a menopauza előtt például irritábilis bélszindrómája (IBS) volt, annál ezeknek a bélpanaszoknak a súlyossága is fokozódhat” – folytatja a szakember.
Számolni lehet ebben az életkorban – főleg a fent említett hormonváltozások miatt – az emésztőrendszeri motilitászavarokkal is. Vagyis az állandó puffadás, a székrekedés, a székelési szokások megváltozása, a gyomor ürülési zavara vagy a refluxos tünetek mind összefüggésbe hozhatók a menopauzával is.
De hiba lenne a változókori emésztőrendszeri panaszok kapcsán csak a menopauzás változásokra gondolni, mert más dolog is állhat a háttérben.
„Olykor nehéz megállapítani, hogy az újonnan kialakult panaszok, vagy a régiek fokozódása mivel hozható-e összefüggésbe. Ezért azt gondolom, hogy ha változókor környékén valakinek új gasztroenterológiai panaszai lesznek, akkor gasztroenterológiai szakrendeléshez kell fordulnia, mert elképzelhető, hogy endoszkópos kivizsgálás szükséges. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalása szerint 50 éves kor felett egyébként is mindenképpen javasolt, illetve szükséges a vastagbélszűrés” – mondja Igaz Iván, aki szerint a nőgyógyászati szűrés mellett ez a másik legfontosabb vizsgálat ebben a korban.
Nem törvényszerű, de a változások a gyomrot is érinthetik. Ha új panaszok jelennének meg, vagy a régiek megváltoznának, akkor a magyar ajánlás szerint 45 éves kor felett a szakemberek gyomortükrözést szoktak javasolni. „Sokan félnek a gyomor- és a végbéltükrözéstől, de a Doktor24 szolgáltatásai között szerepelnek az altatásban végzett vizsgálatok, amelyek semmilyen kényelmetlenséget nem okoznak. Mindössze egy vénát kell szúrni, tehát gyakorlatilag egy vérvétellel járó fájdalommal jár, de magából a vizsgálat kellemetlenségéből semmit nem éreznek a páciensek” – mondja a gasztroenterológus. A változókorral egyes nőknél beindulhat a hízás is. Ez szintén rányomhatja a bélyegét az emésztőrendszeri problémákra, hiszen az alapanyagcsere is megváltozik. A korábban elfogyasztott kalóriák sokkal inkább beépülnek, és zsírrá alakulnak, ennek köszönhetően sok hölgynek a változókor miatt a testtömegindexe is megváltozik. A nem kívánt pluszkilók következménye lehet a nem alkoholos zsírmáj kialakulása is, amely az érintett populációban gyakrabban fordul elő, ahogy az epekövesség kockázata is.
„A puffadásos panaszok hátterében az elsők között szoktuk vizsgálni, hogy nincs-e laktóz- vagy lisztérzékenység. Gyakori ezek mellett az úgynevezett kontaminált vékonybél szindróma, amikor is a vékonybélben oda nem illő, gázképző baktériumok szaporodnak fel. Ez utóbbi részben a csökkent motilitás következménye is lehet, mert ha kevésbé mozog a bél, akkor könnyebben el tudnak szaporodni ezek a baktériumok” – folytatja a szakértő.
Mivel a laktózérzékenység alapja a vékonybélbolyhokban található csökkent laktázenzim-aktivitás, lehetséges, hogy változókorban ez olyan mértékűre csökken, hogy a legkisebb laktóz fogyasztására is panaszok lépnek fel. Lehetséges, hogy valaki 20 évesen még panaszmentes, 30 évesen már vannak panaszai, de 40-50 éves korára már olyan súlyosan laktózérzékeny, hogy laktázenzim pótlásra szorul. A gabonaérzékenységre kevésbé jellemző, hogy változókorban derülne ki, mert szinte mindig fiatal korban fény derül a diagnózisra. Friss kutatások szerint egyébként most már biztos, hogy a belek mikrobiom-összetétele, vagyis a bélflóra megváltozik a menopauzában, ezért ennek helyreállítása fontos. Főleg, hogy ha valaki az elmúlt időszakban antibiotikumot is fogyasztott.
„Most már nem is probiotikumokat javasolnak az legújabb vizsgálatok, hanem prebiotikumokat. Valójában menopauzától függetlenül azt tanácsoljuk, hogy antibiotikum fogyasztása előtt, de alatta és utána mindenképpen fogyasszanak pro-, illetve prebiotikumot az emberek” – hívja fel a figyelmet Igaz Iván. Arra a kérdésre, hogy változókorral megnő-e az emésztőszervi daganatos betegségek esélye, azt mondja: célzottan nem a változókor, hanem az életkor előrehaladása miatt van egyre nagyobb kockázata a vastagbéldaganatok kialakulásának. Ennek kialakulásához azonban általában 10-15 év kell, ezért is fontos szűrésre járni.
