Doktor24 Blog Nyár a gyerekorvos szemével – Napszúrás, láz, folyadékpótlás 2022. június 16.

Betegségkisokos szülőknek

A jó idő beköszöntével nemcsak a szabadtéri programlehetőségek száma gyarapodik, hanem az ezekhez kapcsolódó potenciális veszélyeké is. Dr. Kovács Tibor gyermekorvos segít eligazodni a tavaszi-nyári időszakra jellemző gyermekbetegségek és egyéb veszélyforrások között.

A hőség átka: napszúrás, napégés, hőpangás

A nyári kánikulában meglehetősen gyakori napégést, napszúrást, hőpangást úgy lehet megelőzni, ha a legnagyobb hőségben – délelőtt 11 és délután 15 óra között – nem tartózkodunk a napon, vagy árnyékba húzódunk. Fontos a megfelelő faktorszámú fényvédő készítmények használata, és a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás is. 

“Szülőként nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gyermek képes legyen megfelelően párologtatni. Ha ugyanis nem tud izzadás útján megszabadulni a felesleges hőtől, akkor hőpangás alakulhat ki. Nagy melegben ugyanis a hőleadás nem úgy működik, mintha, mondjuk, a kinti hőmérséklet tíz fok körül lenne. A hőpangás megemelheti a testhőmérsékletet, és olyan látszatot kelthet, mintha a gyermek összeszedett volna egy fertőzést” – hívja fel a figyelmet a gyermekorvos egy másik gyakori problémára. 

Ha úgy érzed, hogy gyermeked otthoni ellátásra szorul, hívd házhoz járó orvosunkat minden nap, a nap 24 órájában!

 

Gyors lefolyású nyári vírusfertőzések

Kisgyermekes szülők körében nagy ijedtséget kelthet, ha a gyermek láza hirtelen, a semmiből felszökik, és egy-két napig kitart. Majd utána megszűnik, mintha elvágták volna, miközben semmilyen egyéb tünet nem kíséri. 

Kovács Tibor szerint nincs különösebb ok az aggodalomra, amennyiben a láz nem nagyon magas, a gyermek közérzete pedig alapvetően jó. “Azt viszont észben kell tartani, hogy a láz és a környezet hőmérsékletéből adódó fokozott izzadás miatt jelentős folyadék- és sóvesztés léphet fel. A só- és ionpótlás is fontos, nem elég csak vizet adni a gyermeknek. E célra kiválóan alkalmasak a patikában kapható rehidráló folyadékok” – hangsúlyozza a szakember. 

Kevesen tudják, hogy a kisgyermekek testfelülete a testtömegükhöz képest nagyobb, mint egy felnőtté, tehát ők arányában több folyadékot veszíthetnek az izzadással. Ezért tudnak könnyebben kiszáradásközeli állapotba kerülni. 

A folyadékpótlás és szükség esetén a lázcsillapítás a legtöbb hasonló esetben elegendő a gyógyuláshoz. Ha viszont a láz nagyon magasra szökik, vagy napokig makacsul tartja magát, esetleg más tünet is társul hozzá, érdemes orvoshoz fordulni. Általános gyermekgyógyászati szakrendelésünkre itt tudsz időpontot foglalni!